11.1 A NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA (1849-1914)
11.1.1   A francia és orosz nagyhatalmi kísérlet
11.1.2   Az olasz és a német egység
11.1.3   Az amerikai polgárháború
11.1.4   A második ipari forradalom
11.1.5   Társadalom és a polgári állam
11.1.6   Kultúra
11.1.7   Politikai mozgalmak
11.1.8   A gyarmatosítás új korszaka
11.1.9   A Balkán és a szövetségi rendszerek kialakulása

11.2 A DUALIZMUS KORA MAGYARORSZÁGON (1849-1914)
11.2.1   Az önkényuralom kora
11.2.2   A kiegyezés
11.2.3   A polgári állam kiépítése
11.2.4   Gazdasági fejlődés
11.2.5   Társadalom
11.2.6   A nemzetiségi kérdés
11.2.7   Kulturális élet és Budapest fejlődése
11.2.8   A dualizmus válsága

11.3 AZ I. VILÁGHÁBORÚ ÉS KÖVETKEZMÉNYEI (1914-1920)
11.3.1   A világháború kezdete (1914-16)
11.3.2   A háború befejezése (1917-18)
11.3.3   Forradalmak Oroszországban
11.3.4   Az őszirózsás forradalom Magyarországon
11.3.5   A Tanácsköztársaság és az ellenforradalom
11.3.6   A párizsi békerendszer
11.3.7   A trianoni béke

11.4 A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDŐSZAK (1920-1939)
11.4.1   Válságtól válságig: a '20-as évek
11.4.2   A fasiszta Olaszország
11.4.3   A nagy gazdasági válság
11.4.4   A Szovjetunió
11.4.5   A náci Németország
11.4.6   Köztes-Európa országai
11.4.7   Az ázsiai országok
11.4.8   Út a háborúba: a '30-as évek

11.5 A HORTHY-KORSZAK MAGYARORSZÁGON (1920-1939)
11.5.1   A konszolidáció
11.5.2   Külpolitika és kultúra
11.5.3   Társadalmi viszonyok
11.5.4   A gazdasági válság és Gömbös miniszterelnöksége
11.5.5   A harmincas évek második fele

11.6 A II. VILÁGHÁBORÚ (1939-1945)
11.6.1   A villámháború (1939-41)
11.6.2   Fordulat a világháború menetében (1941-43)
11.6.3   Magyarország belépése a háborúba (1939-43)
11.6.4   A holokauszt
11.6.5   A háború vége (1943-45)
11.6.6   Magyarország a háború végén (1943-45)