11.4.1 Válságtól válságig: a ’20-as évek
A HÁBORÚ UTÁNI VÁLSÁG (1919-23)
A Nagy Háború befejezése utáni éveket még a zűrzavar jellemezte. Európa több részén még évekig háborúk dúltak, amíg kialakultak az új határok. Ezek közé tartozik pl.:
- az 1918-19-es magyar-román és magyar csehszlovák háború
- az 1918-22-es orosz polgárháború
- az 1920-as orosz-lengyel háború
- az 1923-ig tartó török függetlenségi háború
A háború után a győzteseknél és a veszteseknél is súlyos gazdasági válság alakult ki. Ennek okai:
- a hadigazdaságról normális gazdaságra való visszaállás munkanélküliséget okozott
- az állami költekezés inflációhoz vezetett
- a háborús kiadások miatt tőkehiány alakult ki
- az életszínvonal csökkenése miatt beszűkült a kereslet
Az életszínvonal romlása, a bizonytalanság Európa-szerte növelte a szélsőséges pártok támogatottságát. 1922-ben Olaszország volt az első, ahol a demokrácia megbukott és fasiszta diktatúra alakult ki. (Hitler 1923-as müncheni "sörpuccsa" még eredménytelen volt.)
Az erőviszonyok megváltozása
Az első világháború alapvetően megváltoztatta az erőviszonyokat:
- átmenetileg kiesett Németország: hiperinfláció, munkanélküliség, jóvátételi teher
- kiesett Oroszország is: polgárháború
- meggyengültek a győztes európai államok (Nagy-Britannia, Franciaország): itt is gazdasági problémák voltak, plusz súlyosan eladósodtak az USÁ-nak
- a háború nagy nyertese az USA volt: a világ ipari termelésének harmadát adta, a londoni City-től a New York-i Wall Street vette át a világ pénzügyi központjának szerepét
Míg a gazdaságban az USA, addig az európai politikában a '20-as években Franciaország befolyása érvényesült. (Az USA a háború után visszavonult a világpolitikából.)
- a franciák szövetségi szerződésekkel magukhoz kötötték a Közép-Európában létrejött kis államokat, hogy ezáltal elszigeteljék Németországot
- francia támogatással jött létre 1921-ben a "kisantant" (Csehszlovákia, Románia és a SZHSZ Királyság katonai szövetsége), ez főleg Magyaro. elszigetelésére irányult.
1922: Rapallóban Németország és a Szovjetunió kölcsönösen elismerte egymást (ezáltal mindketten kitörtek az elszigeteltségből - a SZU-t eddig egyetlen állam sem ismerte el!), és lemondtak az egymásnak fizetendő jóvátételről.
A német jóvátétel kérdése
Utólag megállapították a német jóvátétel összegét, ez irreálisan magas volt (132 milliárd aranymárka). A németek ezt nem tudták kifizetni, viszont a nyugat-európai országoknak szükségük volt a pénzre, hogy visszafizethessék a háború során az USÁ-tól felvett kölcsönöket.
1923: Franciao. a jóvátétel nem teljesítése miatt megszállta a Ruhr-vidéket (Németo. legfejlettebb iparvidéke), de a lakosság és az európai kormányok tiltakozása miatt ez kudarcba fulladt.
A KONSZOLIDÁCIÓ ÉVEI (1924-29)
Konszolidáció: a rendezett, normális viszonyok helyreállítása, egy új rendszer megszilárdulása, stabilizálódása.
A nagyhatalmak belátták, hogy a problémákat nem lehet erővel megoldani. 1924-ben egy jóvátételi konferencián elfogadták a Dawes-tervet (Charles D. amerikai bankárról nevezték el):
- rögzítették a német jóvátétel fizetésének ütemét
- Németo. amerikai kölcsönökhöz és tőkéhez jutott (gazdaság talpra állítására, munkahelyek teremtésére), de cserébe ellenőrizték a német gazdaságot
Németország gazdasága az amerikai befektetésektől lassan talpra állt, így tudták fizetni a jóvátételt, a nyugat-európai államok pedig törlesztettek az USÁ-nak.
A megbékélési politika
A '20-as évek közepétől a két nagy ellenfél, Német- és Franciaország közeledni kezdett egymáshoz (Gustav Stresemann német és Aristide Briand francia külügyminiszter).
1925: Locarnóban Franciao., Németo., Nagy-Brit., Olaszo. és Belgium egyezményt írt alá:
- garantálták Németo. nyugati határainak sérthetetlenségét (tehát ha valaki megpróbálná megváltoztatni ezeket, hadat üzennek neki)
- a franciák kivonultak a Ruhr-vidékről és Németországot felvették a Népszövetségbe
1928: a Briand-Kellogg paktum (Kellogg amerikai külügymin.) a történelem során első ízben mondta ki, hogy a háború, a viták erőszakos rendezése törvénytelen; a paktumhoz később 59 állam csatlakozott.
1929: újabb konferencia a német jóvátételről, elfogadták a Young-tervet (Owen Y. amerikai bankár):
- a német jóvátétel végleges összege 114 milliárd aranymárka (59 év alatt! - 1988-ig!)
- megszüntetik a német gazdaság ellenőrzését
A '20-as években hatékonyan működött az 1919-ben létrehozott Nemzetek Szövetsége (Népszövetség). A volt vesztes államok is sorban felvételt nyertek. A konszolidáció azonban törékeny volt. 1929 októberében a nagy gazdasági világválság vetett véget ennek a rövid nyugodt időszaknak.
A MODERN ÉLETFORMA JELLEMZŐI
Az első világháború utáni években teljesedett ki a második ipari forradalom:
- a technikai vívmányok (autó, mozi, rádió) széleskörben elérhetővé váltak
- Nyugat-Európában lezárult a népességrobbanás (a születések száma csökkenni kezdett)
- folytatódott az urbanizáció
- az iparban foglalkoztatottak száma stagnálni kezdett, ehelyett a harmadik szektor (szolgáltatások, irodai-értelmiségi munkakörök, kereskedelem) kezdett egyre nagyobb munkaerőt foglalkoztatni
A XX. századot a tömegek korának nevezhetjük:
- az általános választójoggal megváltozott a politika jellege: a pártok már nem csak a gazdag/előkelő fehér férfiak érdekeit nézték, hanem szélesebb rétegek számára kezdtek politizálni; létrejöttek az első tömegpártok; ugyanakkor megjelent a populizmus és a demagógia is
Populizmus: így nevezzük, ha egy politikai szereplő nem elvek és eszmék alapján politizál, hanem minden rétegnek igyekszik ígérni valamit. A populizmust gyakran elítélik, mint "népszerűség-hajhászást", mert elvek és világos célok helyett csak kiszolgálja a választók (vélt) akaratát. A populista általában képmutató, hiszen úgy állítja be magát, mint aki a "néppel" van az "elit", a politikai osztály ellenében - holott ő maga is az utóbbihoz tartozik.
Demagógia: gátlástalan ígérgetés a hatalom megszerzésére (pl. amikor egy politikus dupla akkora szociális juttatást ígér a szavazóknak, mint ellenfele, akkor is, ha tudja, hogy nincs rá pénz a költségvetésben).
- az ipari termelés is tömegessé vált, a reklámok ugyanúgy széles közönséget igyekeztek megszólítani
- erősödött a média szerepe: a sajtó, a rádió egyre nagyobb teret nyert a gazdaságban és a politikában is
- a művészet is tömegessé vált: megjelent az olcsó ponyvairodalom és a közönségfilmek
A nők helyzete
Az első világháború megváltoztatta a nők helyzetét, hiszen a munkaerejük nélkülözhetetlen volt. Emiatt a világháború után a legtöbb fejlett országban megkapták a rég áhított választójogot.
Folytatódott a korábban elindult folyamat, mely egyre nagyobb szabadságot hozott a nők számára. Egyre több dologban dönthettek önállóan a saját életükről, családjukról, karrierjükről. A divat változása is jelezte a nők nagyobb fokú szabadságát.
FORRÁSOK
KÉPEK
1. Egyes országok részesedése a világ ipari termeléséből
2. A Dawes-terv pénzügyi körforgása
3. A Népszövetség felépítése
