A FRONTOK ÉS A HÁTORSZÁG

Az óriási emberveszteségek oka: senki sem volt tisztában a modern, gépesített háború jellegével - az utolsó háború Európában az 1871-es porosz-francia háború volt! A tábornokok a front áttörése céljából a katonákat tömegesen küldték harcba a gépfegyverek ellen. A gépfegyverek a védekező oldalt erősítették.

Minden országban zajlottak haditechnikai fejlesztések: megjelent a tank (angolok, Somme), a harci gáz (németek, Ypres), a repülőgép harci alkalmazása, a lángszóró.

A hátországok

Az országok csak úgy bírták folytatni a több éves háborút, hogy odahaza mindent a haditermelésnek rendeltek alá (nehézipar volt az elsődleges). Az ellátás biztosítására jegyrendszert vezettek be (a fontosabb árucikkekből pl. kenyér, hús, zsír, cukor, csak korlátozott mennyiség kapható) - ennek ellenére a lakosság ellátása mindenhol, különösen Oroszországban romlott; infláció és éhínségek alakultak ki.

A férfi munkaerő pótlására tömegesen álltak munkába a nők, pl. hadiüzemekben - ennek fontos következménye lett a nők egyenjogúságának elismerésében (pl. szavazati jog a háború után).

Propaganda: a morál fenntartására mindegyik hadviselő ország propagandát folytatott (megpróbált gyűlöletet / megvetést kelteni az ellenfél iránt és hősies fényben feltüntetni a saját áldozatokat). A nacionalista gyűlöletkeltés hatása a háború után is megmaradt.

A háború előrehaladtával általános lett a békevágy: a frontokon a katonák dezertáltak vagy az "ellenséggel" barátkoztak, odahaza nőtt az elégedetlenség.

A HÁBORÚ VÉGE (1917-18)

Az erőviszonyok megváltozása (1917)

1917 márciusában Oroszországban forradalom tört ki, a cár lemondott. Novemberben a bolsevikok vették át a hatalmat, Oroszország kilépett a háborúból.

1917 februárjában a németek korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdettek (= minden gyanús hajót megtorpedóznak, az utasszállítókat is - az antant gyakran álcázta a hadianyagszállító hajóit), ami sértette az USA érdekeit, ezért 1917 áprilisában az USA belépett a háborúba az antant oldalán (+ latin-amerikai országok is). Az USA belépésének okai:

• a tengeri kereskedelem szabadságának biztosítása
• az USA a háború elejétől kölcsönöket adott az antant országoknak, amelyek súlyosan eladósodtak az USA felé - vereségük esetén az USA nem kapta volna vissza a kölcsönöket, így érdekeltté vált az antant győzelmében
• a németek egy balszerencsés diplomáciai manőverrel megpróbálták Mexikót is bevonni a háborúba
• végül fontos tényező az amerikaiak küldetéstudata, amely szerint Amerika hivatott a szabadságot és a demokráciát elhozni az elnyomástól szenvedő "Óvilágba"

1918 januárjában Woodrow Wilson amerikai elnök 14 pontban megfogalmazta meg az antant céljait a háború megnyerése esetén. Az elnök szerint a háború célja az igazságos béke, ennek alapelve a nemzetek önrendelkezési joga (minden népnek joga van szabadon dönteni arról, hogy milyen államban akar élni) - ez hatalmas lelkesedést okozott a magukat elnyomottnak érző kisebb népek között. Ennek értelmében pl.:

• a gyarmatokon élőket is be kell vonni a gyarmati kérdésekbe
• a németek által elfoglalt területek függetlenségét vissza kell állítani
• Elzász-Lotaringiát vissza kell adni Franciaországnak
• az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségeinek „meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét” (ez a ködös megfogalmazás az autonómiától a függetlenségig sok mindent jelenthetett)
• Törökország népeinél ugyanez
• ismét létre kell hozni Lengyelországot
• meg kell alakítani egy nemzetközi szövetséget, amely őrizni fogja a békét

A háború vége (1918)

1918 elején úgy tűnt, a központi hatalmak állnak nyerésre:

• Oroszország 1918 márciusában Breszt-Litovszkban különbékét kötött a németekkel, ennek alapján Oroszország óriási területeket veszített nyugaton, megszűnt a keleti front és innen át lehetett irányítani a német-osztrák-magyar seregeket nyugatra
• a bukaresti békében Romániát is békére kényszerítették

Közben azonban tavasszal megérkeztek az első, friss amerikai hadosztályok Európába. 1918 nyarán megindult az utolsó német támadás Párizs ellen, amelyet az antant megállított (2. marne-i csata), majd ellentámadást indított és áttörte a német vonalakat (augusztus 8., a "német hadsereg fekete napja").

Antant csapatok érkeztek Olaszországba és a Balkánra is. A központi hatalmak kimerültek, ősszel sorban aláírták a fegyverszünetet: szept. 29. Bulgária, okt. 30. Törökország, nov. 3. Monarchia (Padovában), nov. 11. Németország (a compiégne-i erdőben) – ez a háború vége.

Oroszország után a Monarchia és a Német Császárság is belebukott a háborúba: októberben a Monarchiában, novemberben Németországban tört ki forradalom, mindkét államban kikiáltották a köztársaságot.

Az első világháború veszteségei (elesett és sérült katonák + polgári áldozatok):

• antant: 21 millió (legtöbb Franciao.: 5,5 millió és Oroszo.: 9 millió)
• központi hatalmak: 15 millió (OMM: 5 millió)
• összesen: kb. 36 millió ember

A spanyolnátha-járvány

A veszteségeket súlyosbította az 1918 elejétől 1920-ig az egész világon végigsöprő influenzajárvány. Ezt ”spanyolnáthának” hívták, mert a világ először a spanyol híradásokból értesült a járvány valós méreteiről. A háború miatt legyengült népesség és a hazatérő katonák miatt gyorsan terjedt a járvány, amely két év alatt a világ teljes népességének harmadát megfertőzte és 17-50 millió embert ölt meg (többet, mint az egész világháború).

FORRÁSOK
1. Az USA hadüzenete
2. Wilson 14 pontja
3. A német hadsereg fekete napja
4. Katonai helyzet a háború végén

VIDEÓK
https://www.youtube.com/watch?v=P92guhd7d-8 – angol nyelvű videó (van hozzá magyar felirat) a lövészárok-harc mindennapjairól

KÉPEK

1-2. Képek a világháborúból

3-4. A hátország élete

5-7. Propagandaplakátok