A II. vh. közvetlen előidézője a náci Németország agresszív külpolitikája volt (események: 1938 Anschluss és müncheni szerződés, 1939: Csehország bekebelezése és Molotov-Ribbentrop paktum).

1939. szept. 1-én Németo. megtámadta Lengyelországot. Franciaország és Nagy-Britannia ezt már nem nézte tétlenül (korábban szerződésben garantálták Lengyelország biztonságát), hanem szept. 3-án hadat üzentek Németo.-nak. Ezzel kitört a II. világháború.

NÉMET ÉS SZOVJET SIKEREK

Kelet-Európa (1939 ősze - 1940 tavasza)

A hősiesen védekező, de elmaradott lengyel hadsereg hetek alatt vereséget szenvedett a Wehrmachttól, ráadásul szeptember közepén a SZU is hátba támadta őket (a Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében). Lengyelország ismét eltűnt a térképről, Németország és a Szovjetunió felosztották a területét.

Ezután néhány hónapig nem történik semmilyen hadicselekmény: Hitler a következő lépését tervezte, Franciao. és Nagy-Britannia pedig Hitlerre várt ("furcsa háború").

Ebben az időszakban a Szovjetunió is sikeresen terjeszkedik:

• '39 őszén bekebelezte a balti államokat
• a finnektől területet követelt Leningrád közelében, majd amikor ezt elutasították, kitört a szovjet-finn háború ('39. nov. - '40. feb.), itt a finnek több hónapnyi erős ellenállás után vereséget szenvedtek és Leningrádtól északra területeket kellett átadniuk a szovjeteknek
• '40 nyarán Romániától ultimátumban visszakövetelte Besszarábia területét

Nyugat-Európa (1940 tavasza - ősze)

1940. ápr. 9-én megindult a német támadás Skandinávia ellen - bár számítottak rá, a németek mégis gyors sikert arattak (ezúttal sikerült megvalósítani a villámháborút): a Wehrmacht napok alatt elfoglalta Dániát és Norvégiát.

• Norvégia elfoglalására egy lehetséges brit partraszállás megakadályozása miatt, illetve az Északi-tengerre nyíló kikötői miatt került sor
• Svédország semleges maradt, ám Németországnak fontos vasércet szállított
• Norvégiában egy szélsőjobboldali politikus, Quisling vezetésével német kollaboráns (a megszállókkal együttműködő) kormány alakult

Május 10-én megindult a német támadás Nyugat-Európa ellen. Ugyanezen a napon új brit kormány alakult Winston Churchill vezetésével, akinek politikája a végsőkig való kitartás és a Hitlerrel való meg nem alkuvás volt.

• a német csapatok megkerülték a határon álló francia erődrendszert (Maginot-vonal), közben elfoglalták Hollandiát és Belgiumot
• a német páncélosok a brit-francia védelmi vonal gyenge pontján, az Ardennek erdős hegységén áttörve oldalba kapták a védőket
• a szövetséges brit-francia erőket a tengerhez szorították, bár a briteknek Dunkerque-nél sikerült kb. 300 ezer katonát átmenekíteniük Angliába (Hitler megállította a német támadást, hagyta elmenekülni a briteket, hogy ezzel ütőkártyát szerezzen a Churchillel való megegyezéshez)
• a francia ellenállás összeomlott, júniusban a német csapatok bevonultak Párizsba (közben Mussolini is hadat üzent)

Jún. 22-én megkötötték a fegyverszünetet. Franciaország északi és nyugati része német megszállás alá került, déli része Vichy központtal "független" marad (vezetője a németbarát Pétain marsall). Ugyanakkor azonban a francia gyarmatokon kibontakozik az ellenállás Charles de Gaulle tábornok vezetésével.

A HÁBORÚ KISZÉLESEDÉSE

Az angliai csata

1940 őszén már csak a Brit Birodalom maradt Hitler ellenfele. Hitler szeretett volna fegyverszünetet kötni a britekkel, hogy aztán a Szovjetunió ellen fordulhasson (kétfrontos háború elkerülése), de Churchill hajthatatlan volt. A szigetország elleni támadáshoz először a brit flottát, illetve légierőt kellett kiiktatni.

A '40 aug. - szept. között zajló angliai csatában (Oroszlánfóka-hadművelet) Hitler megpróbálta bombázásokkal megtörni Nagy-Britanniát:

• a Luftwaffe bombázta az angol gyárakat, repülőtereket, majd a városokat is - óriási pusztítás, egész városok dőltek romba (London lakói a metróba menekültek, a gyerekeket vidékre küldték)
• de a britek kitartottak, és a RAF (Royal Air Force, Királyi Légierő) egyre nagyobb veszteségeket okozott a Luftwaffének (ebben segítette őket az új találmány, a radar is)

Végül Hitler bizonytalan időre elnapolta Anglia megszállását. Ez volt az első stratégiai veresége.

A Balkán és Észak-Afrika (1940 ősze - 1941 nyara)

Hitler terjeszkedését látva Mussolini is aktivizálódott, nehogy lemaradjon. Olaszország 1940 őszén két támadást is indított:

• Líbiából (olasz gyarmat) megtámadta a brit kézen lévő Egyiptomot
• Albániából (olasz megszállás alatt) pedig Görögországot

Ezzel a háború kiterjedt a Balkánra és Észak-Afrikára is.

Az olasz hadsereg azonban mind a britektől, mind a görögöktől vereséget szenvedett. Ráadásul 1941 márciusában Jugoszláviában megbukott az addigi németbarát kormány, ezért Hitler kénytelen volt mindkét hadszíntéren "szövetségese" segítségére sietni (ekkor lépett be Magyarország is a háborúba).

1941. áprilisában megindult a német támadás a Balkánon:

• Jugoszlávia napok alatt elesett (Magyaro. visszakapta a Délvidéket, Horvátországban fasiszta bábállam alakult)
• április végére elesett Görögország is, majd német ejtőernyősök elfoglalták Krétát

A Balkán tehát német megszállás alá kerül, bár a németek ellen partizánháború kezdődött, amely nagy erőket kötött le.

Észak-Afrikában partra szállt a Német Afrika Hadtest, az Afrikakorps, amely Erwin Rommel tábornok, az egyik legkiválóbb német tiszt vezetésével elkezdte visszaszorítani a briteket Egyiptom felé.

1940 szept.-ben a tengelyhatalmak megkötötték a háromhatalmi egyezményt: ebben felosztották a világot (Európa Német- és Olaszországé, Ázsia Japáné) és kölcsönös katonai segítségnyújtásban egyeztek meg. (Magyaro. elsőként, 1940 nov.-ben csatlakozott ehhez.)

FORRÁSOK
1. Szovjet ultimátum Romániának
2. Churchill és de Gaulle beszédéből
3. A háromhatalmi egyezmény

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/masodik-vilaghaboru/ii-vilaghaboru-tortenete-i
https://www.youtube.com/watch?v=OndI7C4zXqs&list=PL8LlxpsEOGlzlixWmf-dhZmAWlSe3_WxZ&index=2 - A II. világháború színesben - 2. rész: Villámháború

KÉPEK