A NAGY GAZDASÁGI VÁLSÁG MAGYARORSZÁGON

A ’20-as években a magyar gazdaság szépen fejlődött, de ehhez kellett a külföldi tőke (népszövetségi kölcsön) és az exportlehetőségek (piac).

1929-ben kitört a gazdasági válság, amely Magyarországon is éreztette hatását:

• megszűnt a külföldi tőke beáramlása, és a magyar mezőgazdasági termékeket sem lehetett már eladni (a válság egyik oka a mezőgazdaság túltermelése volt)
• emiatt a magyar gazdaság rendkívül súlyos helyzetbe került, a munkanélküliség növekedett

1931-ben Bethlen lemondott, utódja, Károlyi Gyula (1931-32) takarékoskodni próbált, de ezzel csak mélyítette a válságot.

Mindezek következtében a ’20-as évek belpolitikai békéje után politikai válság kezdődött:

• szétesett az Egységes Párt (a kisgazdák kiléptek), ezzel megszűnt az erős kormánypárt
• az MSZDP felmondta a Bethlen-Peyer paktumot és 1930-ban óriási tömegtüntetést szervezett, ami ellen a kormány erőszakkal lépett fel

1931-ben felrobbantották a biatorbágyi vasúti viaduktot, ennek a terrorcselekménynek 22 halálos áldozata volt. A merénylő az elmebeteg Matuska Szilveszter volt, de a terrorcselekmény miatt a kommunisták ellen indítottak hajtóvadászatot, a párt két vezetőjét kivégezték.

GÖMBÖS GYULA (1932-36)

(Vitéz Jákfai) Gömbös Gyula katonatiszt volt. Korábban a szélsőjobbhoz húzott (a MOVE elnöke volt, majd a Fajvédő Párt alapítója), de később visszafogottabbá vált pl. a zsidókkal kapcsolatos megnyilvánulásaiban. Mivel úgy tűnt, egyedül neki van elképzelése a válság kezelésére (ld. Nemzeti Munkaterv), Horthy némi habozás után őt bízta meg a kormányalakítással.

Gömbös kormányprogramját az 1932-es, 95 pontból álló Nemzeti Munkatervében foglalta össze:

• revízió (ld. lent), munkahelyteremtés, földreform, szociális intézkedések, titkos választójog bevezetése
• ezek nagy részét nem valósította meg

Gömbös ugyanolyan lendületet, fiatalosságot sugárzott, mint példaképe, Mussolini, emiatt és részletes reformprogramja miatt is kezdetben nagy népszerűséget élvezett. A parlamentben továbbra is többségben lévő konzervatívok (élükön Bethlen Istvánnal) azonban gyanakodva figyelték a lépéseit.

Külpolitikája

Fő külpolitikai célja a revízió és a piacszerzés a magyar gabonának.

1932-től bevezette az általános hadkötelezettséget. (Megjegyzendő, hogy a trianoni béke katonai korlátozásait már korábban sem tartottuk be, pl. a magyar hadsereg létszáma már 1930-ban 60 ezer fő volt.)

Külső kapcsolatok:

• Németország: 1933-ban ő volt az első külföldi kormányfő, aki gratulált Hitlernek, cserébe a német piac megnyitását kérte a magyar gabona előtt - ezzel kezdődött a német gazdasági (majd politikai) befolyás erősödése
• Olaszország, Ausztria: szoros együttműködés (1933-től Ausztria is fasiszta állam Dollfuss kancellár alatt) - a három ország kereskedelmi-politikai együttműködését rögzítették az 1934-es római jegyzőkönyvek
• Szovjetunió: a piacszerzés érdekében félretette az ideológiai ellenszenvet és 1934-ben felvette a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval

Határrevíziós elképzelése: Mussolini kérésére 1934-ben készítette el határtervezetét, ebben a magyarlakta területeket akarta visszaszerezni (kiv. Székelyföld, mert messze van) + az iparvidékeket (Felvidék, Erdély nyugati sávja) + stratégiai okokból a Kárpátalját (hogy szomszédosak legyünk a baráti Lengyelországgal).

Belpolitikája

Gömbös Mussolini példája nyomán lépéseket tett egy fasiszta jellegű diktatúra létrehozásának irányába:

• személyi kultusz megjelenése
• újjászervezte a kormánypártot (Nemzeti Egység Pártja), háttérbe szorította Bethlen híveit, modern tömegpártot hozott létre - durva eszközökkel győzött a '35-ös választásokon
• a hadsereget és a közigazgatást feltöltötte németbarát, szélsőjobboldali gondolkodású tisztekkel és hivatalnokokkal

Céljait a konzervatív magyar politikai elit (pl. Horthy, Bethlen István) nem támogatta, emiatt kudarcot vallott. Bár Horthy bizalmát elvesztette, a kormányzó - Gömbös halálos betegségére tekintettel - nem váltotta le. Gömbös 1936-ban betegségben meghalt.

Noha diktatúrát nem sikerült bevezetnie, Gömbös alatt a parlament, a közigazgatás és a hadsereg is a szélsőjobboldal felé tolódott el - ez az ő legsúlyosabb öröksége.

FORRÁSOK
1. A Nemzeti Munkaterv
2. Gömbös levele Hitlernek

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/magyarorszag-ket-vilaghaboru-kozott/az-1930-evek-magyar-belpolitikaja
https://zanza.tv/tortenelem/magyarorszag-ket-vilaghaboru-kozott/az-1930-evek-magyar-kulpolitikaja

KÉPEK