TÁRSADALMI VISZONYOK

A forradalmak ellenére a Horthy-korszak magyar társadalma szinte változatlanul megmaradt a dualizmusban megismert „torlódó társadalomnak”. A társadalmat továbbra is a feudális (arisztokrácia, dzsentri, parasztság) és a polgári (nagypolgárság, közép- és kispolgárság, munkásság) társadalom közötti átmenet jellemezte. A változást főleg a polgári rétegek súlyának a növekedése jellemezte. A nagypolgárság egyenrangúvá vált az arisztokráciával.

A Horthy-korszakban továbbra is óriási vagyoni és státuszbeli különbségek jellemezték a magyar társadalmat. A korabeli társadalom rendkívül merev volt, az emberek között áthatolhatatlan választófalak emelkedtek:

• a megszólításnál figyelembe kellett venni a rangot és a társadalmi osztályt (rossz megszólítás súlyos sértés), a köztisztviselőknél fizetési osztályok
• kb. 200 pengő havi jövedelem tisztes polgári megélhetést biztosított (a korabeli sláger szerint: "Havi 200 pengő fix-szel (=fix keresettel) az ember könnyen viccel.") - ezt a népesség alig 20%-a kereste meg!
• továbbra is problémát jelentett a földkérdés: a paraszti népesség (az össznépesség több mint fele!) 72%-ának kevesebb, mint 5 hold földje volt (=nem tudott megélni) - ugyanakkor egy kb. 1%-nyi csoport kezében van a földek kb. fele

Mivel ebben a korszakban már nem lehetett kivándorolni (az USA elzárkózott a bevándorlók elől), és a városokban is kevés a munkalehetőség, ezért a szegénység elől nem lehetett hová menekülni - ezért nevezték (kissé túlozva) a 9 milliós korabeli Magyarországot a "3 millió koldus országának".

A szegénységet valamennyire enyhítette az 1928-ban bevezetett társadalombiztosítás:

• kötelező betegségi, baleseti, öregségi (65 év felett), rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás (munkanélküli-segély viszont nincs)
• egyre bővült az érintettek köre, de a vidéki lakosságot alig érintette

A másik súlyos probléma az antiszemitizmus volt (a zsidóság a népesség kb. 5%-át alkotta), ezt felerősítette az első világháború, Trianon és a forradalmak hatása:

• a Tanácsköztársaság vezetői között nagy arányban találunk zsidókat, emiatt a zsidóságot gyakran azonosították a kommunistákkal
• a háborúból hazatérő katonák és a Trianonban elcsatolt területekről Magyarországra menekülő kb. 500 000 ember számára munkát kellett biztosítani – mivel sok állásban zsidók voltak, bizonyos csoportok követelni kezdték az „őrségváltást” (= a zsidó középosztály elbocsátását és lecserélését keresztény középosztályra)

Mindennek ellenére a XX. század első fele a modernizációt is jelentette Magyarországon.

• javult az életszínvonal (pl. orvosi ellátás): az átlagéletkor a korszak folyamán 40 évről 57 évre növekedett
• egyre több gépkocsi, rádió volt az országban (1932: 16 ezer gépkocsi, 11 ezer motor. 1938: 675 autóbusz, ekkor kezdik építeni a ferihegyi repülőteret.)

Magyarország a trianoni elcsatolások miatt már nem volt soknemzetiségű ország: a magyarok aránya 90% fölött volt (a legnagyobb etnikum a német volt kb. 5%-kal).

FORRÁSOK
1. A dzsentri
2. A középosztály
3. A megszólítások
4. A paraszti társadalom
5. Az antiszemitizmus

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/magyarorszag-ket-vilaghaboru-kozott/eletmod-es-tarsadalom-ket-vilaghaboru-kozott

KÉPEK

1. A "torlódó társadalom" modellje

2. A magyar társadalom rétegei és jövedelmi viszonyai

3. A magyar társadalom foglalkozási szerkezetének változása a XX. század első felében

4. Az értelmiség havi fizetése