KÜL- ÉS BELPOLITIKAI HELYZET

Hitler ’33-as hatalomra jutása után Németország agresszív terjeszkedésbe kezdett, amelyet a nyugati országok engedékeny politikája még inkább ösztönzött. 1936-ban a német hadsereg bevonult a Rajna-vidékre és létrejött a Berlin-Róma-tengely (német-olasz szövetség), majd az Antikomintern Paktum (német-olasz-japán szövetség).

1938 tavaszán Németország bekebelezte Ausztriát (Anschluss), ősszel a müncheni konferencián megkapta Csehszlovákia németlakta részét (Szudéta-vidék). Ezután 1939 tavaszán bekebelezte a megmaradt Csehországot, Szlovákia pedig náci bábállamként függetlenné vált.

E változások nyomán Magyarországon is egyre erősödött a német nyomás:

• 1938-tól, az Anschluss után szomszédossá váltunk a 100 milliós Német Birodalommal
• Németország támogatta a magyar területek visszaadását (revízió), amíg az az ő érdekeit is szolgálta (főleg Csehszlovákiával szemben)
• a német gazdasági befolyás is erősödött (pl. a magyar külkereskedelem egyre nagyobb része folyt Németországgal)

Belpolitikai változások

A '30-as évek második felében erősödni kezdett a Horthy-rendszer jobb- és baloldali ellenzéke.

A belpolitikában egyre erősödött a szélsőjobb (nyilasok). A Nyilaskeresztes Párt vezetője Szálasi Ferenc volt, egy tehetséges katonatiszt, aki többször börtönben is ült, s aki írásai alapján furcsa, zavaros gondolatrendszert alakított ki, amelyet ő maga hungarizmusnak nevezett. Ennek jellemzői:

• Magyarország „megtisztítása” a zsidóktól (erős antiszemitizmus)
• a történelmi Magyarország helyreállítása („Hungária Egyesült Ősföldek”)

Viszont ekkor alakult ki egy erős baloldali mozgalom is, a Márciusi Front (1937). A Márciusi Front tagjai népi írók voltak (Móricz Zsigmond, Illyés Gyula stb.), akik a parasztok helyzetének javítását sürgették, valamint baloldali értelmiségiek.

• programja (12 pont): földreform, általános választójog, szociális intézkedések stb.

Azonban a hivatalos politikát egyik ellenzéki csoport sem tudta érdemben befolyásolni.

MINISZTERELNÖKÖK

Darányi Kálmán (1936-38)

Gömbös utóda egy nem túl jelentős politikus, a korábban földművelésügyi miniszterként működő Darányi Kálmán lett.

Darányi 1938 márciusában meghirdette a győri programot (pénzügyminisztere, Imrédy Béla dolgozta ki):

• 5 évre 1 milliárd pengős állami beruházást irányzott elő (Forrásai: 400 millió kölcsönökből, 600 millió vagyonadóból, amely részben a zsidó nagypolgárságot sújtotta.)
• mire költik ezt az összeget: 1) a hadsereg modernizálására, 2) a gazdaság élénkítésére (mezőgazdaság, bányászat, infrastruktúra, oktatás)

Az 5 éves programot 2 év alatt végrehajtották. A győri program eredményes volt: 

• a gazdasági válság enyhült,
• a hadsereg fejlődött (a Magyar Honvédség 1940-ben 110 ezer fős volt, azonban Trianon óta nem fejlődött, 20 év lemaradást nem lehet 2 év alatt behozni)

Az 1938 augusztusában kötött bledi egyezményben a kisantant is elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát.

Imrédy Béla (1938-39)

Imrédy tehetséges gazdasági szakember volt, jó nyugati kapcsolatokkal. (Noha erősen antiszemita volt ő is.) Kinevezésével Horthy lazítani szeretett volna a Németországtól való egyoldalú függésen, és közeledni a Nyugat felé. Célját azonban nem érte el, mert Imrédy egyre inkább szélsőjobboldali politikát folytatott.

1938. máj. 29.: I. zsidótörvény

• a zsidóságot ez még vallási alapon határozza meg: a zsidó (izraelita) vallásúak számítottak zsidónak
• a zsidók aránya max. 20% lehetett bizonyos értelmiségi pályákon - ez kb. 15 ezer embert fosztott meg az állásától

1938 szeptemberében, a müncheni konferencia után magyar-csehszlovák tárgyalások indultak a Felvidék visszaadásáról, ezek eredménytelenül végződtek, ezért német-olasz döntőbíróság ült össze és döntött (a briteket és a franciákat nem érdekelte ez a kérdés). Így született meg 1938. nov. 2-án az első bécsi döntés:

• visszakaptuk a Felvidék és Kárpátalja magyarlakta területeit (12 ezer km², 1 millió fő, 86%  magyar)
• ez volt az első revíziós siker, de cserébe Magyarországnak ’39-ben be kell lépnie az Antikomintern Paktumba

Imrédy ezután szélsőjobboldali mozgalom szervezésébe fogott (Magyar Élet Mozgalom) és korlátlan felhatalmazást kért a parlamenttől, azaz nyílt diktatúrát akart bevezetni - sikertelenül. Mindezzel elveszítette Horthy és a konzervatív körök bizalmát.

Amikor egy kormánypárti lap megszellőztette, hogy Imrédy dédszülei zsidók voltak (!), erre hivatkozva Horthy menesztette Imrédyt. (Megjegyzendő, hogy Imrédy a szélsőjobb egyik vezető alakjaként továbbra is befolyásos maradt, Hitler elsősorban őbenne gondolkodott, amikor később egy magyarországi "bábot" keresett.)

Teleki Pál (2. miniszterelnöksége, 1939-41)

Horthy célja továbbra is a német befolyás visszaszorítása volt, ezért megbízható politikust keresett. Telekinek azonban szintén nem sikerült a szélsőjobboldal előretörését megakadályoznia.

Teleki célja az volt, hogy Magyarország önerőből hajtsa végre a revíziót, ám erre továbbra is csak a német terjeszkedés nyújtott lehetőséget:

• 1939 március: Csehország német megszállásakor egy rövid szlovák-magyar háború keretében a magyar honvédség visszafoglalta a Kárpátalját (12 ezer km², 700 ezer fő, de csak 10% magyar)
• az újabb revíziós siker ára: kiléptünk a Népszövetségből

1939 május: második zsidótörvény

• már faji alapon határozta meg a zsidóságot: akinek 1 szülője vagy 2 nagyszülője zsidó („származási táblázatot” kellett készíteni)
• zsidók kizárása az állami- és közhivatalokból
• választójoguk korlátozása
• értelmiségi és gazdasági pályákon max. 6% lehetett az arányuk - ez már 250 ezer embert érintett

Teleki korlátozta a nyilas pártot, ennek ellenére az egyre erősödött: a korszak első és egyetlen titkos szavazással lebonyolított választásán 1939-ben a nyilasok kb. 25%-ot értek el.

1939. szeptember 1-én kitört a második világháború.

FORRÁSOK
1. A nyilasok programja
2. A Márciusi Front 12 pontja
3. Az I. zsidótörvény
4. A II. zsidótörvény

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/magyarorszag-ket-vilaghaboru-kozott/az-1930-evek-magyar-belpolitikaja
https://zanza.tv/tortenelem/magyarorszag-ket-vilaghaboru-kozott/az-1930-evek-magyar-kulpolitikaja

KÉPEK

1. Származási táblázat

2. Revíziós sikerek, 1938-41