ÉLETMÓD ÉS KULTÚRA

A századforduló életmódjáról korábban tanultak Magyarországra is jellemzőek:

• az új találmányok (pl. autó, villamos, telefon) átalakították az emberek mindennapi életét
• nem voltak járványok (védőoltások, higiénia pl. vízöblítéses WC), sem éhínségek
• egyre több lett az emberek szabadideje - turizmus, sport
• a nők helyzete javult, noha választójogot még nem kaptak

 
Művészeti élet a dualista Magyarországon

• irodalom: Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc stb. 1908-ban indult el a XX. század első felének meghatározó irodalmi folyóirata, a Nyugat.
• zene: operett (pl. Csárdáskirálynő), népzene (pl. cigányzenekarok), a népzene összegyűjtésére indult Bartók Béla és Kodály Zoltán
• festészet: Madarász Viktor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál. A festészetben a történelmi témák uralkodtak, majd a századfordulótól megjelentek a modern stílusok is (pl. expresszionizmus).
• építészet: legkedveltebb stílus a történeti stílusok felelevenítése (neogót, neobarokk stb.) és a szecesszió (könnyedebb, virágminták, keleti motívumok); Ybl Miklós (Operaház), Steindl Imre (Országház), Hauszmann Alajos (Néprajzi Múz.), Schulek Frigyes (Mátyás-t., Halászbástya), Lechner Ödön (Iparművészeti Múz.)

BUDAPEST FEJLŐDÉSE

A Monarchiának, mint dualista államnak, két fővárosa volt, Bécs és Budapest. Budapest 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével jött létre. Gyors ütemben növekedett: lakossága 250 000-ről (1867) 1 000 000-ra nőtt (1910), ezzel Európa 10 legnagyobb városa közé került.

A fejlődés okai:

• központi fekvés (pl. vasutak zöme innen indult)
• gazdasági fejlődés kedvezően érintette: pl. gyárak ide települnek (munkaerő, infrastruktúra, bankok helyben)
• ha mindez nem lenne elég, a magyar kormányok már csak büszkeségből is fejlesztették (versengés Béccsel) - állami építkezések

Budapesten tervszerű építkezés folyt, amelyet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa irányított.

• két körút (a Kiskörút a régi városfal mentén, a Nagykörút egy lecsapolt Duna-ág helyén épült); sugárutak (legfontosabb a későbbi Andrássy-út)
• a belvárosban alakult ki a kereskedelmi és politikai centrum (bankok, kormányzati épületek), kifelé haladva a lakónegyedek, majd a gyárnegyedek, végül a munkásnegyedek.
• hidak: a Lánchíd már megvolt; Margit híd (1876), Ferenc József híd (1896, ma Szabadság-híd), Erzsébet-híd (1903).
• vásárcsarnokok: a tömegtermelés miatt egyre olcsóbbá váltak az áruk
• kávéházak: a társasági élet központjai

FORRÁSOK

KÉPEK

VIDEÓK