1. Lenin az OKP (Orosz Kommunista Párt) X. kongresszusán (1921)

Elvtársak! Az egész terményfelesleg kötelező beszolgáltatásának adóval való helyettesítése elsősorban és főképpen politikai kérdés, mert e kérdés lényege a munkásosztály és a parasztság viszonyában rejlik. Ennek a kérdésnek felvetése azt jelenti, hogy felül kell vizsgálni ennek a két fő osztálynak viszonyát, amelynek harca vagy megegyezése egész forradalmunk sorsát meghatározza. [...] 

Kétségtelen, hogy a szocialista forradalom valóra váltása olyan országban, ahol a lakosság óriási többsége kisparaszti termelő, csak számos olyan különleges átmeneti intézkedés életbe léptetése útján lehetséges, amelyek fejlett kapitalista országokban, ahol az ipari és bérmunkások vannak óriási többségben, teljesen feleslegesek volnának.

Felmerül a kérdés, mi hát a helyzet, elismerheti-e a kommunista párt a kereskedelem szabadságát, áttérhet-e a szabadkereskedelemre? Nincsenek-e itt kibékíthetetlen ellentmondások? Erre azt kell válaszolni, hogy a kérdés gyakorlati megoldása természetesen rendkívül nehéz. Már előre látom, és az elvtársakkal folytatott beszélgetésekből tudom, hogy [...] a legtöbb jogos és elkerülhetetlen kérdés azzal kapcsolatban fog felmerülni, hogy a helyi gazdasági forgalom keretein belül megengedjük a cserét. [...]

A kisföldművelőnek, amíg kisföldművelő marad, olyan serkentésre, lökésre, bátorításra van szüksége, amely megfelel gazdasági alapjának. [...] Ha ez a forgalom az iparcikkekért cserébe bizonyos minimális gabonamennyiséget biztosít az államnak, annyit, amennyivel fedezhetjük a városok, a gyárak, az ipar szükségleteit, akkor a gazdasági forgalom úgy áll helyre, hogy az államhatalom a proletariátus kezében marad és megszilárdul.

a) A bolsevikok mely elképzelései vallottak kudarcot?
b) Miről kívánja Lenin meggyőzni közönségét, és fogalmazza meg, hogy ez miért okozhatott problémát?
c) Milyen jellegű változtatásokat javasol Lenin?

2. Lenin jellemzése Sztálinról (Lenin levele a pártkongresszushoz, 1922)

Amióta Sztálin elvtárs főtitkár lett, mérhetetlen hatalmat összpontosított a kezében. Nem vagyok biztos benne, hogy mindig elég körültekintően tud majd élni ezzel a hatalommal. [...] Sztálin túlságosan goromba ember és ez a fogyatékosság, amely teljesen elviselhető körünkben, a kommunisták közötti érintkezésben, tarthatatlan a főtitkár tisztségében. Ezért javaslom az elvtársaknak, gondolkozzanak azon, hogyan kellene Sztálint ebből a tisztségből áthelyezni. Jelöljenek ki helyére másvalakit, akinek egyebek mellett az a pozitív tulajdonsága van Sztálin elvtárssal szemben, hogy türelmesebb, lojálisabb, udvariasabb és figyelmesebb az elvtársakkal, kevésbé szeszélyes stb.

a) Mi a véleménye Leninnek Sztálinról, miért tartja Sztálint alkalmatlannak a főtitkári posztra?
b) Személyes vagy politikai jellegű hibára hívja fel a figyelmet Lenin?
c) Vajon miért nem váltották le Sztálint a pártvezetők?

3. Sztálin a gazdaságpolitikáról (1931)

Néha azt kérdezik, nem lehetne-e az ütemet kissé lassítani, haladásunkat kissé fékezni. Nem, elvtársak, nem lehet! Nem lehet lassítani az ütemet. Ellenkezőleg, gyorsítani kell, amennyire erőnkből telik […]. A régi Oroszország történelme egyebek között abból állt, hogy elmaradottsága miatt szüntelenül verték. Verték a mongol kánok. Verték a török bégek. Verték a svéd hűbérurak. Verték a lengyel pánok. […] Mi a gazdasági terén 50-100 évvel elmaradtunk a fejlett országok mögött. Ezt a távolságot 10 év alatt kell befutnunk. Vagy befutjuk, vagy eltipornak bennünket. […] Nem tudhatjuk, hogy mely napon támadnak rá a Szovjetunióra az imperialisták.

a) Milyen célt fogalmaz meg Sztálin?
b) Milyen okokkal indokolja ezt a célt?
c) Mennyi igazság van az általa említett érvekben?

4. A sztálini terror

A) Népünk és a világ valamennyi becsületes embere most az önök igazságos ítéletét várja. Mennydörögjön ez az ítélet hatalmas országunkban, mint új hőstettekre, új győzelmekre hívó riadó! Mennydörögjön ítéletünk, mint az igazságos szovjet büntetés frissítő és mindent megtisztító vihara! Egész országunk apraja-nagyja egyet vár, egyet követel: lőjétek agyon őket, mint a veszett kutyákat! Népünk egyet követel: tiporjátok el az átkozott férgeket! – Az idő halad. A gyűlölt árulók sírjait, melyekre minden szovjet ember, az egész szovjet nép mindig megvetéssel fog nézni, belepi majd a gaz és a bogáncs. De fölöttünk, boldog országunk fölött, úgy mint eddig, tisztán és derűsen fog ragyogni arany sugaraival a mi napunk. Mi valamennyien, a mi népünk, úgy mint eddig, haladunk tovább a múlt utolsó szennyétől, söpredékétől is megtisztított úton, szeretett vezérünk és tanítónk, a nagy Sztálin vezetésével előre, a kommunizmus felé. (Visinszkij, a Szovjetunió főügyésze, 1935)

B) Távozom az életből. […] Érzem, hogy tehetetlen vagyok a pokoli gépezettel szemben, mely, alighanem a középkor módszereit használva föl, gigászi erőre tett szert, szervezett rágalomhadjáratot folytat, bátran és magabiztosan működik. […] Jelenleg azonban, az úgynevezett NKVD nagy többségükben – eszme nélküli, elzüllött, jól fizetett csinovnyikok elfajult szervezete, akik a CSEKA egykori tekintélyét felhasználva, Sztálin beteges gyanakvását kiszolgálva, félek többet mondani ennél, érdemeket és dicsőséget hajszolva végzik a maguk förtelmes dolgát, […] csak egyedül az én semmiben sem vétkes fejem ezer és ezer ártatlan pusztulását vonja maga után. Hiszen szervezetet kell kreálni – Buharin szervezetét, amely a valóságban nem létezik, […]. Kérem a párt vezetőinek új, fiatal és becsületes nemzedékét, hogy levelemet ismertesse a párt előtt, mentsen fel a vádak alól és állítsa helyre párttagságomat. (A tisztogatások idején kivégzett Ny. I. Buharin levele a „pártvezetés jövendő nemzedékének”, 1938)

a) Milyen alapvető emberi jogot vesz semmibe az első szöveg?
b) Milyen magatartást vár el a főügyész a bíráktól? Mennyiben korlátozza ez az igazságos ítélkezést?
c) Gyűjtsd ki az első szövegből a propagandisztikus elemeket!
d) Hogyan írja le Buharin a terror működését?
e) Miért kellett "szervezetet kreálni" Buharin mögé? Kik kreálták ezt a szervezetet?
f) Megtagadja-e a kivégzés előtt álló Buharin a kommunista eszmét és a pártot?

5. Sztálin hivatalos életrajzából

Sztálin a párt láng-elméjű vezére és tanítómestere, a szocialista forradalom nagy stratégája, a Szovjetállam vezetője és hadvezér. […] Sztálin elvtárs munkája, rendkívül sokoldalú energiája valóban csodálatos. Azoknak a kérdéseknek köre, melyekre Sztálin figyelme kiterjed, megmérhetetlen: a marxizmus-leninizmus elméletének legbonyolultabb kérdései - és iskolakönyvek a gyermekek számára; a Szovjetunió külpolitikájának kérdései - és a proletár főváros építkezési munkálatainak mindennapi kérdései; a Nagy Északi-tengeri Út megteremtése - s a kolchiszi mocsarak lecsapolása; a szovjetirodalom és művészet fejlődésének problémái - és a kolhozok életét rendező szabályzat szerkesztése s végül: a hadi művészet legbonyolultabb elméleti és gyakorlati kérdéseinek eldöntése.

a) Milyen célt szolgálhat egy "hivatalos" életrajz? Mennyire torzíthatja el a tényeket ez a cél?
b) Gyűjtsük össze, milyen kérdésekhez "ért" Sztálin?
c) Vajon miért volt szükség a vezető körüli személyi kultuszra?