1941 júniusára Európa nagy része egy-két semleges ország (Svédország, Svájc, Spanyolo.) kivételével vagy német megszállás alatt volt, vagy német szövetségesnek / bábállamnak számított (Olaszo., Vichy-Franciao., Magyaro., Románia). Bár Nagy-Britanniát nem sikerült megtörni, a Balkánon és Észak-Afrikában az olaszok és a németek előrenyomulóban voltak. Hitler elérkezettnek látta az időt a valódi célpont, a Szovjetunió megtámadására.

A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ USA BELÉPÉSE

A Szovjetunió (1941 nyara - 1942 tele)

1941. június 22-én megindult a német támadás a SZU ellen (Barbarossa-hadművelet), ebben a tengelyhatalmak óriási erőket összpontosítottak (3 millió katona, 4000 tank) és minden német szövetséges részt vett. A német támadás (a figyelmeztető jelek ellenére) teljesen váratlanul érte Sztálint és a Vörös Hadsereget, az első hónapokban több százezer szovjet katona tette le a fegyvert és került hadifogságba.

A támadás egyszerre indult három irányban:

• az északi hadseregcsoport célja Leningrád volt: szeptemberben körülzárták a várost, és megkezdődött a 900 napig (3 év!) tartó ostrom, melynek során a városban éhínség pusztított (1 millió ember halt éhen 3 év alatt), de nem adták fel a harcot
• a középső hadseregcsoport célja Moszkva volt: a németeknek sikerült megközelítenie a fővárost. Sztálin ott maradt a városban, és Moszkva védelme is kitartott, majd decemberben ellentámadás indult, ami visszavetette a németeket a főváros közeléből
• a déli hadseregcsoport célja Kijev, majd egész Ukrajna elfoglalása volt: ez sikerült (a páncélosok az itteni síkságon gyorsan haladhattak)

Hitler gyors győzelemre számított, de kihagyta számításából az orosz nép ragaszkodását ősi földjéhez, valamint a hatalmas, úttalan távolságokat, és a legendás orosz hideget. Bár a Barbarossa-hadművelet eredeti célját, a Szovjetunió legyőzését nem érte el, '41 végére a Szovjetunió így is hatalmas területeket veszített – szerencsére a gyárak egy részét időben áttelepítették Szibériába.

A szovjet hadjárat sokkal kegyetlenebb volt az európainál: a szlávokat és a többi keleti népet a nácik alsóbbrendűnek tartották, ezért embertelen mészárlásokat rendeztek közöttük (az SS vezetésével): falvakat romboltak le, lakóikat halomra lőtték őket (kellett az „élettér” a majdani német telepeseknek).

A Csendes-óceán (1941 tele - 1942 nyara)

Japán már 1937 óta háborúban állt Kínával, és elfoglalta Kína fontosabb városait és tengerparti vidékeit. Ezután Japán figyelme a Csendes-óceán felé fordult: úgy gondolták, előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a háború az USÁ-val, akkor miért ne ők támadjanak először?

1941. dec. 7-én japán repülők meglepetésszerű támadást intéztek a Hawaii-szigeteken lévő amerikai haditengerészeti támaszpont, Pearl Harbor ellen. Itt megsemmisült az amerikai flotta egy része. Ezután Német- és Olaszország is hadat üzent az USÁ-nak.

1942 első felében ("dicsőséges száz nap") a japán hadsereg és flotta sorra foglalta el Délkelet-Ázsiát és a csendes-óceáni szigeteket. Eközben az USA átállt haditermelésre és gyorsan pótolta veszteségeit.

Megjegyzendő, hogy a Föld két legerősebb országának, a Szovjetuniónak és az USÁ-nak a megtámadása, ráadásul úgy, hogy nem hangolták össze a hadműveleteket, stratégiai szempontból a tengelyhatalmak vereségéhez vezető út első lépése volt.

FORDULÓPONTOK ÉS AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ

A II. világháború fordulópontjai (1942-43)

1942-43 során az erőviszonyok lassan kiegyenlítődtek, ennek jeleként a szövetségesen az összes fronton megállították a tengelyhatalmakat. Lássuk időrendben a fontosabb csatákat.

A Csendes-óceánon az USA erőfeszítését végül siker koronázta, 1942 júniusában a japán flotta vereséget szenvedett a Midway-szigetnél. Bár 1942-ben még váltakozó sikerű harcok folynak, lassan az USA került fölénybe.

Észak-Afrikában Rommel német-olasz hadserege benyomult Egyiptomba, de 1942 nov.-ben a britek Bernard Montgomery tábornok vezetésével egy egyiptomi kisvárosnál, El-Alameinnél megállították a csapatait. Ugyanekkor Dwight D. Eisenhower tábornok vezetésével amerikai csapatok szálltak partra Észak-Afrika nyugati részén. Így a németek két tűz közé kerültek: nyugatról az amerikaiak, keletről a britek szorították őket. Rommel hátrálni kényszerült, végül az afrikai német csapatok 1943 májusában megadták magukat.

A Szovjetunióban 1942-re a németek a veszteségeik miatt csak az egyik irányban tudták folytatni az inváziót. Hitler a déli irány mellett döntött, célja a kaukázusi olajvidékek és a nagy iparváros, Sztálingrád elfoglalása lett. 1942 júniusától novemberig tartott a jelképessé vált sztálingrádi csata:

• kegyetlen utcai harcok (a német páncélosokat utcai harcra kényszerítik, holott nem erre lettek kitalálva)
• a szovjetek Zsukov marsall vezetésével bekerítették a Sztálingrádba szorult német 6. hadsereget (vez. Paulus tábornok)
• Hitler megtiltotta a kapitulációt, de a 6. hadsereg maradéka 1943 februárjában mégis letette a fegyvert - ez volt az első német kapituláció a háború során

Az antifasiszta koalíció

A tengelyhatalmak három fő ellenfelének (Nagy-Britannia, USA, Szovjetunió) együttműködése csak a háború éveiben alakult ki. '41-ben az USA még semleges országként segítette a briteket (kölcsönbérleti szerződés: hitelbe adnak, "kölcsönöznek" hadifelszerelést), később ezt a Szovjetunióra is kiterjesztették.

A szövetségesek előbb az alapelvekben állapodtak meg: 1941. aug. Atlanti Charta (USA, Nagy-Br.), majd 1942. jan. 1-én az USA, Nagy-Br., a SZU, Kína + még 22 állam aláírta az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát:

• a háború célja a zsarnokság megdöntése és egy igazságos, békés világ megteremtése
• e célból a teljes győzelemig vívják a háborút, nem kötnek különbékét vagy fegyverszünetet a tengelyhatalmakkal
• a háború után alakítani kell egy új nemzetközi szervezetet (ENSZ)

A konkrét kérdéseket 1943. nov.-ben Churchill, Roosevelt és Sztálin első csúcstalálkozóján tárgyalták meg Teheránban:

• a következő évben partraszállással újabb frontot nyitnak Nyugat-Európában, hogy tehermentesítsék a SZU-t: Churchill a Balkánon szeretné, de végül Franciaország mellett döntenek
• Churchill és Roosevelt elfogadta, hogy a SZU megtartsa az 1939-40-ben elfoglalt területeket (Lengyelo.-t majd Németo. rovására kárpótolják), cserébe Sztálin megígérte, hogy az európai háború végén hadat üzen Japánnak

FORRÁSOK
1. Sztálin rádióbeszéde
2. Churchill rádióbeszéde
3. Az Atlanti Charta
4. A szövetségesek stratégiája

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/masodik-vilaghaboru/ii-vilaghaboru-tortenete-ii
https://www.youtube.com/watch?v=_x2rREy2IkQ - A II. világháború színesben 4. rész: Hitler keleti csapása

KÉPEK