HÁBORÚ ÉS FORRADALOM

A századforduló után egyre világosabbá vált, hogy a dualista rendszer Magyarországon válságba jutott. A válság főbb okai: a földkérdés, a nemzetiségi kérdés és a választójog hiánya voltak.

Bár Tisza István miniszterelnök 1914-ben ellenezte a háború megindítását, végül felvállalta a háború ügyét. Magyarország erején felül vett részt a háborús erőfeszítésekben. A Monarchia által mozgósított kb. 9 millió katonából 3,8 milliót Magyarországról soroztak be - bár a közös hadseregben az összes magyarországi nemzetiség képviselve volt, magyar nemzetiségű katonák nagyobb arányban voltak megtalálhatók.

A Monarchia szinte az összes szomszédjával háborúban állt:

• az oroszok 1914-ben betörtek a Felvidékre, a románok pedig 1916-ban Erdélybe, azonban az osztrák-magyar hadsereg német segítséggel mindkét alkalommal kiszorította őket - végül az oroszok és a románok is 1918 tavaszán kiléptek a háborúból (különbékét kötöttek)
• 1915-től zajlott a harc az olasz fronton is, itt véres állóháború alakult ki; 1917-ben a központi hatalmak áttörést értek el a fronton, ám nem sikerült döntő győzelmet aratniuk

A háborús nélkülözés (infláció, jegyrendszer) miatt itthon is feszültté vált a közhangulat, sztrájkok söpörtek végig az országon. A parlamentben gr. Károlyi Mihály (Függetlenségi és '48-as Párt) vált a kormánnyal szembeni ellenzék hangadójává.

1916-ban meghalt Ferenc József, utódja (az utolsó magyar király) IV. Károly hajlott a békekötésre és a változtatásokra, azonban ehhez nem rendelkezett kellő eréllyel. 1917-ben menesztette a népszerűtlenné vált Tisza Istvánt.

1918 őszére a központi hatalmak kimerültek. Világossá vált, hogy a háborút elvesztettük. (Magyarország összesen kb. 500 ezer halottat, 1,5 millió sebesültet és 800 ezer hadifoglyot veszített a háborúban.)

Az őszirózsás forradalom

1918 októberében a Monarchia kezdett szétesni: a különböző nemzetiségek (pl. osztrákok, románok, szerbek, csehek, horvátok) létrehozták a saját Nemzeti Tanácsaikat (kormányaikat) és kikiáltották a függetlenségüket. (November 3-án egy már csak névleg létező Osztrák-Magyar Monarchia írta alá a fegyverszünetet Padovában.)

Október 24-én a magyar ellenzék is megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot:

• 3 párt alkotta: a Károlyi-párt (Károlyi Mihály, ő volt az elnöke is), a MSZDP (Garami Ernő) és az Országos Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár)
• programja: függetlenség, a háború befejezése, földreform, általános választójog, a nemzetiségeknek autonómia

Október végére állandósultak a tüntetések és zavargások. A kormány tehetetlen volt. Végül október 30-án kitört a forradalom:

• a forradalmárok elfoglalják a főváros fontosabb pontjait
• a katonák levették sapkájukról a Monarchia címerét és őszirózsát tűztek a helyébe
• az országos zavargásoknak (pl. katonák lázadásai, boltok kifosztása) több száz áldozata volt
• legnevezetesebb áldozata Budapesten Tisza István volt, akit katonák lőttek le lakásában

Október 31-én József főherceg kinevezte Károlyi Mihályt miniszterelnöknek, ezzel győzött a forradalom.

A KÁROLYI-KORMÁNY (1918. november 1. - 1919. március 21.)

Az államforma kérdése és az ország kormányzása

Novemberben Ausztriában kikiáltották a köztársaságot, tehát az Monarchia gyakorlatilag megszűnt. November 13-án IV. Károly lemondott magyar királyi címéről. November 16-án Magyarországon is kikiáltották a köztársaságot (népköztársaság).

Károlyi a Magyar Nemzeti Tanácsra támaszkodott. Az ebben részt vevő három párt közül a MSZDP volt a legszervezettebb, mögöttük álltak a - főleg fővárosi - szakszervezetek és a szervezett munkásosztály.

Belpolitikai intézkedések

A kormány liberális-baloldali politikát igyekezett folytatni és őszintén - bár nem túl hatékonyan - próbált reformokat bevezetni:

• bevezette a (nőkre is kiterjedő) általános választójogot. Azonban országgyűlési választásokat nem tartottak részben a zűrzavaros állapotok, részben az országba betörő ellenséges seregek miatt (tartottak tőle, hogy ha az elfoglalt területekre nem terjesztik ki a választást, akkor azt a területről való lemondásként értékeli az antant). Emiatt a kormány legitimitása (törvényessége) egyre kérdésesebbé vált.
• a földreformot hosszas viták után csak 1919. februárjában sikerült törvénybe iktatni (a MSZDP ellenállása miatt, amely a földet nem magántulajdonba, hanem szövetkezeti tulajdonba akarta adni). Ennek végrehajtása azonban akadozott - Károlyi szinte egyedül osztotta fel saját kápolnai birtokát.
• Jászi tárgyalásokat kezdett a nemzetiségek vezetőivel, felajánlotta nekik az autonómiát. Azok azonban - az antant által is bátorítva - már a teljes elszakadásban gondolkoztak

Mindezek mellett az ellátási nehézségek (élelem, tüzelő hiánya) is súlyosbították a kormány helyzetét.

Hadügyek és külpolitika

Az ország helyzete 1918 őszén: a magyar hadsereg romokban, az antant francia-szerb hadereje (a francia Francet d'Esperey tábornok vezetésével) a déli határoknál állt, a románok és a csehek benyomultak az ország területére.

A legsürgetőbb feladat a fegyverszünet megkötése volt az antanttal (nov. 3-án a Monarchia kötött fegyverszünetet Padovában). Károlyit itthon antantbarátként ismerték, de az antant nem ismerte el és nem volt hajlandó vele érdemben tárgyalni. Károlyi bízott az antant (Wilson elnök) igazságos ítéletében, azonban az antant számára Magyarország továbbra is ellenség volt.

November 13-án a belgrádi egyezmény értelmében Magyarország déli és keleti területeit ki kellett üríteni: ide benyomult a szerb és a román hadsereg. Decemberben a Felvidéken is húztak egy demarkációs vonalat, az ettől északra fekvő területet a csehek foglalták el. Az idegen csapatok végleges hódításnak tekintették a megszállást és berendezkedtek a területen; a távozó magyar csapatokat és közigazgatást hamarosan magyar menekültek tízezrei követték.

1918. december 1-án az erdélyi románok balázsfalvi gyűlése kimondta Erdély csatlakozását Romániához. (Ez ma Románia nemzeti ünnepe.)

Hogy elnyerjék az antant bizalmát és megakadályozzák a frontról hazaözönlő fegyveres tömeg fosztogatását, Károlyiék leszerelték a hadsereget (Linder Béla hadügyminiszter elhíresült mondata: "Nem akarok többé katonát látni!"). Új hadsereget csak későn, 1919 tavaszán kezdtek el szervezni. Ezzel azonban az ország védtelenné vált.

Károlyi bukása

A tehetetlenül sodródó kormánnyal szemben 1918 végén megerősödtek a szélsőséges csoportok:

• szélsőbal: Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), vezetője az Oroszországból hazatért Kun Béla; céljük a bolsevik mintájú proletárdiktatúra
• szélsőjobb: Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE, vezetője Gömbös Gyula), Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME); ezek katonatiszti csoportok voltak, erős nacionalizmus és antiszemitizmus jellemezte őket, céljuk Magyarország és a hagyományos társadalmi rend megvédése

Március 20-án megérkezett az antant újabb követelése (Vix-jegyzék): ezúttal keletről kellett volna visszavonni a magyar csapatokat egy széles sávban (a "semleges" zóna célja a magyar és román erők elválasztása volt). Ez elfogadhatatlan volt, így Károlyi antantbarát politikája megbukott. Károlyi a MSZDP-nek akarta átadni a kormányzást. A szocdem vezetők azonban Károlyi háta mögött megegyeztek a KMP - akkor éppen börtönben ülő - vezetőivel.

Március 21-én a két párt egyesült Magyarországi Szocialista Párt néven és kikiáltotta a proletárdiktatúrát (azaz puccsot hajtottak végre). Károlyit lemondatták. Innen kezdődik a Tanácsköztársaság időszaka.

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a Károlyi-kormány által képviselt demokratikus politika részben az örökölt problémák, részben saját tehetetlenkedése miatt bukott meg. Eleve rendkívül súlyos helyzetben került hatalomra, elődjétől évtizedes problémákat és háborús vereséget örökölt. A kormány belső széthúzása, a legitimitás hiánya és az antant jóindulatába vetett naiv hite bukásra ítélte a politikáját. Emiatt a történelmi Magyarország felbomlását - amelyet nem ő okozott - nem tudta megakadályozni.

FORRÁSOK
1. Háborús hétköznapok
2. A hadsereg állapota 1918 őszén
3. A társadalmi rend felbomlása
4. IV. Károly lemondása
5. Károlyi földosztása
6. Károlyi külpolitikája
7. A KMP és a MOVE

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/magyarorszag-ket-vilaghaboru-kozott/magyarorszag-tortenete-1918-1920

KÉPEK