11.2.3 A polgári állam kiépítése
POLITIKAI VISZONYOK A KIEGYEZÉS UTÁN
A dualizmus kori Magyarország alkotmányos berendezkedésű állam volt (több párt, választások, hatalmi ágak szétválasztása, emberi és polgári jogok tiszteletben tartása). A kormánypárt a liberális Deák-párt, majd Szabadelvű Párt volt, ellenzéki pártokból több is volt (Függetlenségi Párt, Konzervatív Párt). A kormány és az ellenzék nem elsősorban ideológiai alapon különült el, hanem a közjogi kérdés megítélésében.
Közjogi kérdés: Magyarország és Ausztria viszonyának kérdése, tehát az, hogy Magyarország mely területeken kapcsolódjon a birodalomhoz és mely területeken őrizze meg önállóságát.
A kormánypártok elfogadták a kiegyezéssel létrejött rendezést, azonban az ellenzéki pártok nagy része elutasította a dualista rendszert és Magyarország nagyobb fokú önállóságát támogatta (pl. önálló magyar hadsereg), a két ország közötti kapcsolatokat akár a puszta perszonálunióra csökkentve - sőt a teljes függetlenség gondolata is népszerű volt körükben.
Mivel azonban a dualista rendszernek nem volt alternatívája, az ellenzék hatalomra kerülése az egész rendszert megkérdőjelezte volna. A választásokon ezért minden eszközzel biztosítani kellett a kormánypárt többségét:
- nyílt szavazás volt
- a választókat leitatták-lefizették
- a választójogot nem bővítették, kb. 6% maradt végig a korszakban
Emiatt a korabeli magyar politikai rendszer egyáltalán nem nevezhető demokratikusnak. A közjogi vita ráadásul elterelte a pártok figyelmét a valóban fontos kérdésekről (pl. földkérdés, nemzetiségi kérdés) - a magyar országgyűlés tehát a dualizmus nagy részében értelmetlen, az adott körülmények között megváltoztathatatlan kérdésekre pazarolta energiáját.
Ennek ellenére a dualizmus első fele (kb. 1867-1896) gyors fejlődést hozott. Ekkor épült ki a polgári állam Magyarországon. A következőkben a fontosabb miniszterelnököket vesszük sorra.
A POLGÁRI ÁLLAM KIÉPÍTÉSE
Andrássy Gyula (1867-71)
Gróf Andrássy Gyula a szabadságharcban huszártiszt volt, majd a kivégzés elől emigrált. Az 1860-as években tért haza és Deák híve lett. A kiegyezési tárgyalásokon vezető szerepe volt. Ő volt az, aki elutasította a csehek javaslatát a dualizmus trializmussá, azaz hármas, osztrák-magyar-cseh kiegyezéssé való bővítésére - noha ez bővítette volna a Monarchia bázisát.
Az Andrássy-kormány 1868-ban három fontos törvénnyel fektette le a dualista rendszer alapjait.
- horvát kiegyezés, nemzetiségi törvény: ld. részletesebben a 11.2.6. részben – a törvények lényege, hogy egyedül a horvátok kaptak autonómiát, a többi nemzetiség csak az anyanyelv hivatalos használatának a jogát kapta meg
- népoktatási törvény: iskolakötelezettség 6 és 12 éves kor között
A nemzetiségi törvény és a népoktatási törvény is báró Eötvös József liberális vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez fűződik.
Andrássy 1871-79 között a Monarchia közös külügyminisztere volt, 1878-ban ő képviselte a Monarchiát a berlini kongresszuson, 1879-ben ő kötötte meg Németországgal a kettős szövetséget. Andrássy öröksége tehát meghatározó jelentőségű mind Magyarország, mind a teljes Monarchia későbbi története szempontjából.
Tisza Kálmán (1875-90)
Tisza Kálmán tiszántúli nemesi családból származott. Kezdetben a Balközép Párt vezéreként ő is ellenezte a kiegyezést, 1875-ben azonban változtatott nézetein. A pártja összeolvadt a Deák-párttal, és az így létrejött Szabadelvű Párt vezéreként lett Tisza miniszterelnök. Tisza Kálmán 15 éves miniszterelnöksége a dualizmus nyugodt időszaka volt. A „Generális” teljesen kézben tartotta a kormánypártot.
Ekkor épült ki Magyarországon is a polgári állam. A közigazgatást egységesítették és centralizálták:
- 1886: egységes megyerendszer létrehozása - megszüntették a feudális maradványokat a közigazgatásban (pl. a kiváltságolt kerületeket, a székely és szász székeket, kevesebb törvényhatósági jogú város lett)
- a főispánok jogkörének kiterjesztésével megszüntették a vármegyék önállóságát (főispán = a kormány által a vármegye élére kinevezett személy); a nemesi vármegyékből polgári vármegyék lettek
- egységes csendőrség és rendőrség létrehozása (a csendőrség vidéken, a rendőrség városokban működött, előbbieknek nagyobb hatalma és tekintélye volt)
Számos egyéb reform jelzi Magyarország átalakulását:
- igazságszolgáltatás: modern büntetőtörvénykönyv, független bírói szervezet kiépítése
- közoktatás: népiskolák építése, gimnáziumok és egyetemek alapítása - ennek sikerét jelzi, hogy a század végére 64-ről 40%-ra csökkent az analfabetizmus aránya; a magyar oktatás világszínvonalú volt
- állami egészségügy: kórházak, körorvosok
Tisza kormányai az ipar és a kereskedelem fejlődését is támogatták. Kiemelkedő miniszterek voltak pl. Baross Gábor (közlekedés) és Trefort Ágoston (vallás- és közoktatás). Az 1873-ban egyesült Budapest dinamikusan növekvő világvárossá vált.
Tisza bukását végül a véderővita okozta. A véderővita a közös hadsereg fejlesztésének kérdése volt, amelyhez a kiegyezés értelmében a magyar országgyűlés hozzájárulása kellett (pl. újonclétszám). Ezt az ellenzék mindig felhasználta nemzeti követelésekre (pl. magyar szimbólumok, magyar nyelv bevezetése a hadseregben). Tisza 1890-ben keresztülvitte a véderőtörvény megszavazását, ám elveszítette támogatóit, ezért lemondott.
Wekerle Sándor (1892-95)
Wekerle pénzügyi szakember volt, korábban a Monarchia közös pénzügyminisztere, most Magyarország első polgári származású miniszterelnöke lett. (Később még két alkalommal miniszterelnök lesz.)
Wekerle 1895-ben az állam és az egyház szétválasztásával fejezte be a polgári állam kialakítását:
- polgári házasság törvénybe iktatása (= a házasság többé nem egyházi kérdés, hanem kötelező az állam előtt megkötni)
- állami anyakönyvezés bevezetése
KITEKINTÉS
A századforduló két fontos eseménye:
- 1894: Kossuth halála és temetése (Ferenc József nem engedte az állami temetést, végül Budapest saját költségén temette el a „turini remetét”, a határtól Budapestig óriási tömeg kísérte a koporsót, végig a Kerepesi temetőbe).
- 1896: a honfoglalás ezredik évfordulója (millennium) alkalmából egész éves ünnepségsorozat zajlott, rengeteg híres épület épült ekkorra (pl. Vajdahunyad vára, Hősök tere, Parlament, földalatti).
Az osztrák fél
Röviden említsük meg a Monarchia másik felében zajló folyamatokat is. Először is érdemes megjegyezni, hogy amit mi röviden "Ausztriának" mondunk, annak hivatalos neve "a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és tartományok" volt. Amint a neve is jelzi, ez sok különböző etnikumot és tartományt fogott össze, kormányzása tehát - Magyarországéhoz hasonlóan - nehézkes volt.
A dualista Ausztria legsikeresebb miniszterelnöke, "az osztrák Tisza Kálmán" Eduard Taaffe gróf volt (1879-93). Kormányzása alatt ügyes manőverezéssel sikerült egyensúlyt teremtenie a különböző népek és pártok között. A német nacionalisták ellen a csehek támogatását szerezte meg: Csehországban a cseh lett a hivatalos nyelv - ugyanakkor ez a többi nemzetiséget is felbátorította. A liberálisokkal szemben a katolikus konzervatívokkal fogott össze. Azonban ezzel a politikával csak ideig-óráig tudott többséget szerezni; bukása után Ausztriában is zűrzavaros időszak kezdődött.
FORRÁSOK
1. Népiskolai törvény
2. Az 1895. évi egyházügyi törvények
KÉPEK
1. Pártviszonyok a dualizmus első felében
2. Tarokkparti (résztvevők pl. Jókai Mór, Tisza Kálmán, Mikszáth Kálmán)
3. A vármegyék átalakítása