TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK

A második ipari forradalom nyomán folytatódott a társadalom átalakulása:

• a mezőgazdaságból élő népesség (parasztság) aránya tovább csökkent,
• az ipari munkásság aránya növekedett,
• de most már leginkább a középosztály aránya nőtt - a második ipari forradalom ugyanis főleg az értelmiségi, szolgáltatói vagy hivatalnoki állások számát növelte (pl. mérnök, szerelő, sofőr, titkár, tanár)

A halandóság csökkenése miatt minden fejlett országban növekedett a népesség, annak ellenére is, hogy jelentős tömegek vándoroltak ki pl. Amerikába. Ugyanakkor a fejlett világban csökkenni kezdett a születések száma, így a demográfiai növekedés lassulni kezdett.

Nyugat-Európában és az USÁ-ban modern polgári társadalmak alakultak ki. Jellemzőik:

• a felső osztályok kiváltságai megszűnnek,
• a középosztály (polgárság) nagyon széles, az ő életmódjuk szolgál példaként a felső és az alsó osztályok számára is,
• az alsó osztályok (munkások) viszonylag gond nélkül asszimilálódnak a társadalomba; a politikusok céljuknak tekintik a munkások helyzetének javítását.

Közép- és Kelet-Európában viszont a polgárosodás későn kezdődött és a korszakban még nem fejeződött be, így egyfajta kettős vagy "torlódó" társadalmak jöttek létre:

• a felső osztályok kiváltságai részben megmaradnak, tekintélyt élveznek (pl. hadsereg, földbirtokosok),
• a középosztály viszonylag gyenge, életmódjában szeretne a felső osztályokhoz hasonlítani ("úri középosztály", dzsentri)
• az alsó osztályok (nagyobb részük paraszt, kisebb részük munkás) továbbra is kiszolgáltatott helyzetben vannak, és kevés módjuk van rá, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek (pl. kivándorlás)

ÉLETMÓD A SZÁZADFORDULÓN

A "boldog békeidőkben" nem voltak nagy járványok, éhínségek vagy háborúk a fejlett világban. A fokozódó iparosodás egyre kényelmesebb életet biztosított Európa és Amerika lakóinak:

• a tömegtermelés javította az ellátást (pl. konzervek, hűtőgépek, nagyáruházak megjelenése)
• a gépek megkönnyítették a hétköznapi munkát (pl. varrógép, írógép, porszívó, mosógép)
• növekedett az emberek mobilitása: az emberek nagy távolságokra és olcsóbban tudtak utazni, így gondolkodásuk is nyitottabb lett
• megjelent a tömegkultúra: egyre nagyobb példányszámú újságok, ponyvairodalom, könnyűzene

A városiasodás (urbanizáció)

A XIX. század végére a fejlett világban milliós nagyvárosok alakultak ki. Jellemzőik:

• egyre komolyabb tervezést igényelt a lakosok ellátása (pl. csatornázás, ivóvíz, szemétszállítás, élelemmel való ellátás, áram- és gázszolgáltatás), valamint a tömegközlekedés megszervezése
• megjelennek a városi rendőrségek, tűzoltóságok, nagyáruházak; a városokban koncentrálódtak a munka- és szórakozási lehetőségek is
• a város különböző negyedei elkülönültek: a belvárosban van az üzleti és politikai központ, valamint a gazdag polgárság lakónegyedei, a külvárosokban a gyárak és a munkásnegyedek, az elővárosokban a kiköltöző polgárság kertvárosi lakóhelyei
• reprezentatív középületek, az USÁ-ban felhőkarcolók épültek

Szabadidő és eltöltése

Az iparosítás miatt egyre növekedett az emberek szabadideje - gyakorlatilag a történelemben először fordult elő, hogy a társadalom széles rétegei szabadidővel rendelkezzenek. Ennek eltöltésére új módszerek jelentek meg:

• új szórakozási lehetőségek: megjelent az éjszakai élet (központja Párizs és New York), mozik, színházak, kávéházak, cirkuszok várták a szórakozni vágyókat
• sport: ekkor terjed el a tömegek körében a testmozgás.
  • A sportot minden ország támogatta, hiszen együttműködésre (csapatszellem), kulturált versengésre (sportszerűség) és egészséges életmódra nevel (itt jelentkezett egy mögöttes szempont is: egészséges fiatalokból jó katonák lehetnek).
  • Hamarosan kialakultak a mai sportágak szabályai. Gombamód szaporodtak a sportegyletek (pl. FTC, 1899) és a sportágak nemzetközi szövetségei (pl. FIFA, 1904).
  • Pierre de Coubertin francia báró elindította az ókori olimpiák felújítását célzó mozgalmat. Ennek eredményeként 1896-ban Athénban rendezték meg az első újkori olimpiát, amelyet négyévenként ismételnek; mind a résztvevő országok, mind a sportágak száma folyamatosan nőtt. (Az 1896-os olimpia híres bajnoka a magyar Hajós Alfréd volt: a 100 és 1200 m-es gyorsúszást is megnyerte. Ma uszoda van róla elnevezve a Margitszigeten.)
• utazás, turizmus, üdülés: az emberek felfedezték az utazás, a természet megismerésének, a pihenésnek a szépségét. Ekkor jöttek létre a híres üdülőhelyek (pl. Balaton) és alakultak ki az első utazásszervező vállalatok (pl. IBUSZ, 1902) Üdülésre persze elsősorban a középosztálynak volt lehetősége. (A sportot a szegények is tudják űzni.)

A NŐK HELYZETE

A XIX. század egyik fontos folyamata volt az eddig kirekesztett helyzetű rétegek, pl. a munkások, a feketék vagy a zsidók emancipációja.

A nők emancipációja is nagy léptekkel haladt és a modern kor az ő helyzetükben is számos pozitív változást hozott:

• egyre több nő dolgozott (új állások: telefonkezelő, gépírónő, titkárnő),
• egyre több nő tanulhatott (így egyre több a női orvos, tanár, tudós - pl. Marie Curie),
• a születések számának csökkenésével kevesebb idejüket vette el a gyerekszülés és -nevelés (ráadásul Semmelweisnek köszönhetően egyre kevesebben haltak bele a szülésbe),
• a háztartási gépek és a tömegtermelés megkönnyítették az otthonok rendben tartását, a család ellátását,
• a polgári állam elismerte a válást és a nők tulajdonjogát.

A folyamat azonban még egyáltalán nem zárult le ekkoriban. Pl. a háztartást, gyermeknevelést még mindig elsősorban női feladatnak tekintették, az egyetemeken kevés női diák tanult, a fogamzásgátlást és a szexuális felvilágosítást tiltották, a családon belüli erőszak felett szemet hunytak.

A nőknek szavazati joguk sem volt még. A század közepétől egyre erősödött az a mozgalom, amely a nők választójogáért és egyenjogúságáért harcolt. Követőit szüfrazsetteknek (suffrage = "választójog" franciául) nevezték: ők olyan bátor nők voltak, akik terjesztik a női egyenjogúság nézetét, tüntetéseket szerveztek, elveikért olykor büszkén vonultak börtönbe, néha a halált is vállalták. (Az egyik legmegdöbbentőbb eset: egy Emily Davison nevű angol nő 1913-ban egy lóversenyen egy vágtató ló patája alá vetette magát tiltakozásként.)

A POLGÁRI ÁLLAMOK

A XIX. század végére a világ fejlett részein kialakultak a modern polgári államok. Ezek jellemzői:

• alkotmányos berendezkedés (akár köztársaságról, akár királyságról van szó): érvényesül a hatalmi ágak szétválasztása, a legfőbb hatalom a parlament kezében van, egyre bővítették a szavazati jogot - a korszak végére a legtöbb nyugati országban bevezették az általános választójogot a férfiak számára (elsőként Fr.o. (1848), Németo. (1871), az első világháborúig még Belgium, Hollandia, Ausztria, Norvégia, Svédország, Nagy-Britannia, Olaszország - Magyarországon ekkor még nem.)
• nemzetállam: a modern államok elsősorban nemzetállamként határozzák meg önmagukat ("...ország" = "... nemzet országa"). Mivel szinte mindenhol éltek nemzeti kisebbségek, gyakori volt ezek elnyomása: nyelvüket nem használhatták hivatalosan, autonómiájuk nem volt (pl. írek Nagy-Britanniában, lengyelek Oroszországban stb.)

Jelentősen megnőtt az állam szerepe: az állam új feladatokat vállalt, hogy gondoskodjon polgárairól:

• megvalósult az állam és az egyház szétválasztása: az állam rengeteg közfeladatot átvett az egyháztól, bevezették a polgári házasságot és anyakönyvezést (korábban az egyházak végezték, most már az államot érdeklik polgárainak az adatai)

• közoktatás: az állam átvette az egyháztól; az iskolázottság fontos az ország fejlődése szempontjából (szakképzettség, egyik legjobb mutatója az analfabetizmus aránya), az államok a nevelés révén könnyen kialakíthatták állampolgáraikban a hűséget
• közegészségügy: a kórházakat is már az állam tartotta fenn, figyelni kezdenek a higiéniára (pl. szemét eltakarítása, szennyvíz elvezetése), kötelező oltások bevezetése
• társadalombiztosítás: az állam gondoskodik legelesettebb tagjairól is (pl. nyugdíj, betegség- és balesetbiztosítás - Európában elsőként Németo. vezette be) - társadalmi feszültségek levezetése miatt is fontos volt

Emiatt ugyanakkor a modern korban az állam korábban soha nem látott mértékben beleszól a társadalom életébe, sokkal nagyobb hatalma van saját polgárai fölött. Pl. mindenkire kiterjesztette az adózást, megkövetelte a férfiaktól a katonai szolgálatot (ált. hadkötelezettség).

FORRÁSOK
1. Coubertin a sportról
2. A Hölgyek Öröme
3. Teleki Blanka a nők oktatásáról
4. Gladstone a választójogról
5. A német polgári állam

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-nemzetallamok-es-birodalmi-politika-kora/ii-ipari-forradalom-tarsadalmi-hatasai
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-nemzetallamok-es-birodalmi-politika-kora/boldog-bekeidok

KÉPEK

1. A nyugati társadalom átalakulása a XIX. században

2. Demográfiai folyamatok a XVIII-XX. században

3. London a XX. század elején

4. Reklámplakátok

5. A polgári állam

6. A társadalombiztosítás bevezetése