A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

1919. március 21-én a Tanácsköztársasággal egy szovjet mintájú kommunista állam jött létre Magyarországon.

• kormány: Forradalmi Kormányzótanács, vezetője Garbai Sándor, legfontosabb tagja (a Tanácsközt. tényleges vezetője) Kun Béla külügyi népbiztos; a kormányt nem ellenőrizte semmilyen országgyűlés (ilyesmi a Szovjetunióban sem volt)
• helyi szinten tanácsokat választottak (helyi közigazgatás) - a "parlament" a Tanácsok Országos Gyűlése lett volna, de ez soha nem ült össze
• a rendszer védelmét szolgálták a forradalmi törvényszékek (politikai ellenfelek elítélése) és a Vörös Őrség (a kommunista rendőrség)

Fontosabb intézkedések:

• államosították a gyárakat (20 fő fölött), a földeket (100 hektár fölött), az egyházi intézményeket (pl. iskolák)
• a birtokosoktól elvett földeken termelőszövetkezetek létesültek (nem a parasztoké lesz a föld) - ez a parasztokat elidegenítette a rendszertől
• szociális intézkedések: bérek emelése, ingyenes orvosi ellátás, nyugdíj - ezekre azonban nem volt fedezet

Kiterjedtté vált a propaganda. A társadalom zöme ellenállt az új rendszernek (parasztlázadások, sztrájkok, fegyveres ellenállás), ezért terrort vezettek be (vörösterror): 

• a kommunista különítmények ("Lenin-fiúk", vezetőik pl. Szamuely Tibor, Cserny József) osztagai bírói ítélet nélküli kivégzéseket hajtottak végre, túszokat szedtek, foglyokat kínoztak
• áldozataik a korábbi társadalmi elit és a középosztály tagjai voltak (pl. gazdag polgárság, falusi nagygazdák, papság), minimum 600 fő

Honvédelem - a Tanácsköztársaság bukása

1919. áprilisában a románok - a kommunizmus terjedésétől megijedt antant támogatásával - támadást indítottak, elfoglalták az egész Tiszántúlt; a csehek Észak-Magyarországot szállták meg Miskolcig.

A Tanácsköztársaság nem követte a Károlyi-kormány pacifista politikáját, hanem - főleg munkásokból és a régi hadsereg tagjaiból - újjászervezte a hadsereget (május végéig több mint 100 ezer katona). A magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke a tehetséges Stromfeld Aurél lett.

Május elején megindították az északi hadjáratot, amely sikeresen visszaszorította a cseheket és egy hónap alatt visszafoglalta a Felvidék egy részét.

Június 13-án az antant (Clemenceau) felszólította a magyar kormányt, hogy ürítse ki a Felvidéket, cserébe megígérték, hogy meghívják a kormány képviselőit Párizsba, véleményezni a már elkészült béketervezetet, illetve hogy kivonulásra kényszerítik a románokat. A kormány heves vita után végül elfogadta a javaslatot. A Vörös Hadsereg kiürítette a visszafoglalt területet, de emiatt Stromfeld lemondott és a hadsereg bomlásnak indult. (A közvélemény számára eleve csak a honvédelem felvállalása legitimálta valamennyire a kommunista uralmat.)

Az antant viszont nem teljesítette ígéretét. Mivel a románok nem vonultak vissza a Tiszántúlról, jún. 20-án a kormány újabb offenzívát indított a románok ellen, de ez napok alatt összeomlott. Júl. 30-án a románok Szolnoknál átkeltek a Tiszán Budapest felé.

Aug. 1-én a Forradalmi Kormányzótanács lemondott, tagjai emigráltak. Ezzel vége lett a magyarországi Tanácsköztársaságnak, amely tehát külső katonai vereség miatt bukott meg.

AZ ELLENFORRADALOM

A kommunista hatalomátvételt a kortársak forradalomként értékelték, ezért a velük szemben álló konzervatív-szélsőjobboldali erőket ellenforradalmi erőknek nevezzük. Ilyen ellenforradalmi csoportok voltak 1919 nyarán:

• Antibolsevista Comité (ABC): Bécsben alakul, tagjai pl. gr. Bethlen István, gr. Teleki Pál
• ellenforradalmi kormány: székhelye Szeged; vezetője gr. Károlyi Gyula; saját fegyveres ereje a 30 ezres Nemzeti Hadsereg, élén Horthy Miklóssal (ellentengernagy, a Monarchia flottájának utolsó parancsnoka.) Horthy egy idő után áttette a székhelyét a Dunántúlra és függetlenítette magát a kormánytól.

1919 őszén három hatalmi központ is volt az országban:

• a budapesti kormánynak (Peidl-, majd Friedrich-kormány) nem volt tényleges hatalma, bár eltörölte a Tanácsköztársaság, majd a Károlyi-kormány intézkedéseit is
• a megszálló román hadsereg: a románok bevonultak Budapestre; az ország keleti felét módszeresen kifosztották
• Horthy hadserege, amely a Dunántúlon, majd az ország keleti felén is bevezette a fehérterrort: tiszti különítményei (vezetői pl. Prónay Pál, Héjjas Iván) a Tanácsköztársaság híveit, zsidókat stb. végeztek ki önhatalmúan; az áldozatok száma itt is minimum 600 fő volt

A magyarországi káosz már az antantnak is kellemetlen volt (nem volt kivel békét kötni!), ezért 1919 őszén Magyarországra érkezett George Clerk brit diplomata, akinek sikerült több mindent elérnie:

• a románok megkezdték a  kivonulást az országból
• új, konzervatív kormány alakult (Huszár-kormány)
• Horthy ígéretet tett a fehérterror megfékezésére

A kivonuló román csapatok helyére Horthy Nemzeti Hadserege érkezett meg. November 16-án Horthy fehér lovon bevonult Budapestre.

Mivel a helyzet lassan rendeződni kezdett, 1920 januárjában országgyűlési választásokat tartottak (nőkre is kiterjedő választójog alapján, de csak a szabad országrészekben). A kommunistáktól ismét elváló MSZDP a fehérterror miatt bojkottálta a választást, amelyen a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) és a Kisgazdapárt győzött.

Az összeülő új országgyűlésnek két kérdést kellett elsőként megválaszolnia: 1) mi legyen Magyarország államformája? 2) mi legyen Horthy szerepe a továbbiakban?

Végül a két probléma egyszerre oldódott meg:

• Visszaállították a királyság intézményét. Mivel azonban Habsburg IV. Károly visszahívását sem itthon, sem külföldön nem támogatták, a trón egyelőre betöltetlen maradt (király nélküli királyság).
• Emiatt a magyar hagyománynak megfelelően kormányzót választottak: márc. 1-én Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották. Így Horthy lett az államfő, egyfajta korlátozott királyi hatalommal. Ezt akkor ideiglenes megoldásnak gondolták, de végül 1944-ig változatlan maradt (Horthy-korszak).

FORRÁSOK
1. Mindenkihez!
2. A Tanácsköztársaság rendeletei
3. A vörös- és a fehérterror
4. A Clemenceau-jegyzék
5. Horthy fővezéri parancsa
6. Horthy beszéde
7. A kormányzói hatalom

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/magyarorszag-ket-vilaghaboru-kozott/magyarorszag-tortenete-1918-1920

KÉPEK

1. A Tanácsköztársaság államszervezete

2-4. Plakátok a Tanácsköztársaság idejéből

5. A pártviszonyok változásai 1917-22