PATTHELYZET ÉS KIÚTKERESÉS

Ferenc József 1860-ban kiadta az októberi diplomát (rendeletet), amely helyreállította az alkotmányos viszonyokat a birodalomban. Ennek értelmében Magyarország is visszanyerte önállóságát, visszaállították a vármegyéket és a következő évre összehívták az országgyűlést. Az októberi diploma (és az ezt módosító 1861-es februári pátens) azonban egy összbirodalmi "parlamentet", Birodalmi Tanácsot hozott létre, ahová Magyarországnak is el kellett küldenie a követeit. (Ráadásul a 343 követből csak 85-öt küldött volna Magyarország, 26-ot Erdély, 9-et Horvát-Szlavónország.) A hadügyek és a külügyek az uralkodó korlátlan hatalmában maradtak volna.

Az 1861-es országgyűlés

Az országgyűlésen a küldöttek megegyeztek abban, hogy a fent leírt rendezés Magyarország számára elfogadhatatlan. Ehelyett ragaszkodtak az 1848-as alkotmányhoz. Vita csupán abban volt, hogy milyen formában utasítsák vissza Ferenc József intézkedéseit:

• Határozati Párt (vez. Teleki László): Ferenc Józsefet nem ismerték el magyar királynak (hiszen nem koronázták meg), ezért szerintük az országgyűlés egyszerű határozattal tiltakozzon.
• Felirati Párt (vez. Deák Ferenc): Ferenc Józsefet elismerték, ezért a törvényes rend szerint feliratot akartak küldeni neki, amelyben kifejezik tiltakozásukat (itt tehát volt némi szándék a párbeszédre).

Eleinte a Határozati Párt volt többségben, de Teleki egyre inkább elveszítette a támogatottságát, ezért öngyilkos lett. Ezután a Felirati Párt győzött, az országgyűlés feliratot küldött az uralkodónak. Ferenc József a tiltakozásra válaszul feloszlatta az országgyűlést és ismét felfüggesztette a törvényes állapotokat – visszatért az önkényuralom.

Újabb önkényuralom (1861-65)

Magyarországot ismét Bécsből irányították, a magyar nemesség visszatért a passzív ellenálláshoz. Azonban ekkor már mindkét ország vezető rétege hajlott a megegyezésre. Ennek okai:

• osztrák részről: Ausztria külpolitikai térvesztése (vereség 1859-ben az olaszoktól és 1866-ban a poroszoktól)
• magyar részről: a passzív ellenállás anyagi csődbe juttatta a magyar nemességet (hiszen nem vállalnak hivatalt, ami a nemesek fő megélhetési forrása), az ország nem fejlődött, és a magyar vezető réteg felismerte, hogy szükség van a Habsburg Birodalomra, mert csak így őrizhető meg Magyarország önállósága az erős Német- és Oroszország között, illetve csak így biztosítható a magyar nemzetiség fölénye a nemzetiségekkel szemben

A Dunai Konföderáció terve

Kossuth 1862-ben készítette el tervét a Dunai Konföderációról (egy olasz lapban jelent meg). A terv alapgondolata, hogy a Duna mentén élő kisebb népeknek (magyarok, horvátok, szerbek, románok) össze kell fogniuk, különben örökös elnyomás lesz a sorsuk a mellettük élő nagyobb népektől (pl. németek, oroszok). A Dunai Konföderáció egy közös államban tömörítette volna a kis népeket, ahol mindegyik egyenlő jogokat élvezett volna. Mivel azonban ez a magyarok vezető szerepének megszűnését jelentette volna, a magyar vezető réteg elutasította Kossuth tervezetét.

A KIEGYEZÉS

Deák 1865-ben jelentette meg a Pesti Naplóban "húsvéti cikkét". Ebben kifejtette, hogy a magyarok hajlandóak lemondani bizonyos mértékű önállóságról a birodalom egysége érdekében (a Pragmatica Sanctio szellemében), ennek feltételéül a magyar alkotmányosság helyreállítását és a teljes birodalom alkotmányos működését nevezte meg.

1865-ben Ferenc József újra összehívta az országgyűlést, és megindultak a tárgyalások a kiegyezésről. (A tárgyalást magyar részről Deák híve, gr. Andrássy Gyula vezette.)

1867-ben a tárgyalások sikeresen zárultak, a magyar országgyűlés törvénybe iktatta a kiegyezést. Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták (feleségét, Erzsébetet pedig királynévá), az uralkodó Andrássy Gyulát kinevezte magyar miniszterelnöknek.

Az 1867-es kiegyezéssel megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia, Európa egyik nagyhatalma. Területe 600 000 km² (Európában a 2.), népessége 35 millió (Európában a 3.). Ezzel kezdődött el a dualizmus kora.

A dualista államszervezet

Az O-M. Monarchia már nevében is jelzi, hogy ez egy kettős (dualista) állam. (Másik neve, főleg idegen nyelveken, még világosabban jelzi ezt: Ausztria-Magyarország.) A két alkotmányos monarchiának, Ausztriának és Magyarországnak saját uralkodója, saját parlamentje, saját kormánya, saját törvényei vannak, belügyeikben önállóak.

A két országot összekötik a következők:

• közös uralkodó: az osztrák császár és a magyar király mindig egy és ugyanazon személy (Ferenc József),
• közös hadsereg, amelynek főparancsnoka az uralkodó (Kaiserliche und königliche Armee = Császári és királyi hadsereg; k. u. k. = cs. és kir.)
• közös ügyek: 1. külügy, 2. hadügy, 3. (az ezek fedezésére szolgáló) pénzügy - a három közös ügynek közös miniszterei vannak
• a három közös ügy ellenőrzésére mindkét parlament kiküld 60-60 képviselőt, ezek az ún delegációk (delegálni = kiküldeni)

Megvalósult a gazdasági kiegyezés is:

• a közös költségeket 70%-ban Ausztria, 30%-ban Magyarország állja (ez kb. megfelel a két ország gazdasági fejlettségének)
• egységes belső piac alakult ki: eltörölték a belső vámhatárokat, később közös valutát vezettek be (korona), összehangolták az adókat, a mértékeket, a közlekedést és a hírközlést
• a megállapodás értelmében a gazdasági kiegyezést 10 évente újra kellett tárgyalni és meg kellett hosszabbítani

A kiegyezés értékelése

Pozitívumok:

• az adott helyzetben mindent elért, ami csak lehetséges volt
• lehetővé tette Magyarország önállóságát és gazdasági fejlődését
• elvben a közös ügyek irányításában 50%-os részvételt biztosított Magyarországnak, a közös költségek csupán 30%-áért cserébe - ez kifejezetten előnyös volt

Negatívumok:

• Kossuth 1867-es ún. "Kasszandra-levelében" bírálta a kiegyezést, különösen az önálló magyar hadsereg hiányát - szerinte a kiegyezés egy pusztulásra ítélt birodalmat konzervált
• a Monarchia rendszerét nem lehetett továbbfejleszteni (pl. a választójog kiterjesztésével), mert a legkisebb változás is felborította volna a kényes egyensúlyt a nemzetiségek és a társadalmi rétegek között; emiatt a Monarchia külpolitikailag is tehetetlen volt: nem tudott új területeket szerezni, hiszen akkor a magyarok és az osztrákok kisebbségbe kerültek volna
• e merevség miatt a Monarchia, amely 1867-ben korszerűnek számított, a századfordulóra elavult és válságba jutott, majd az első világháború nyomán, 1918-ban összeomlott

FORRÁSOK
1. Deák felirati javaslata
2. A Dunai Konföderáció terve
3. Deák "húsvéti cikke"
4. A politikai kiegyezés
5. A gazdasági kiegyezés
6. Kossuth "Kasszandra-levele"

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-kiegyezeshez-vezeto-ut-es-dualizmus-kora-magyarorszagon/kiegyezeshez-vezeto-ut
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-kiegyezeshez-vezeto-ut-es-dualizmus-kora-magyarorszagon/dualista-allam-politikai

KÉPEK

1. Kossuth Dunai Konföderáció-tervezete

1. Ferenc József megkoronázása a budai Mátyás-templomban

2. A dualista államszervezet