A NÉMET MEGSZÁLLÁS

Kállay Miklós miniszterelnöksége alatt a magyar kormány titokban tárgyalt a szövetségesekkel a háborúból való kilépésről - erről pedig a német hírszerzés is tudott. Olaszország kilépése után Hitler nem kívánt még egy országot "elengedni", ezért elhatározta Magyarország megszállását (Margaréta-terv).

1944. márc. 19-én a németek megszállták az országot. (Csekély ellenállásba ütköztek: Hitler előző nap magához hívatta Horthyt, aki végül belenyugodott a megszállás tényébe és nem adott parancsot ellenállásra.) Horthy nem mondott le, de kénytelen volt új miniszterelnököt kinevezni (Sztójay Döme eddigi berlini nagykövetet). Magyarországot azonban a teljhatalmú német megbízott, Edmund Veesenmayer irányította:

• betiltották a pártokat, a szakszervezeteket, a Gestapo letartóztatott politikusokat és egyéb vezető személyiségeket, helyükre németbarát személyeket állítottak
• fokozódott a magyar kivitel Németországba; újabb magyar katonákat küldtek ki a keleti frontra (1. hadsereg)
• a szövetségesek bombázni kezdték Magyarországot is

A német megszállás után, 1944 nyarán lezajlott a magyar holokauszt:

• a német megszállás után bevezették a sárga csillagot
• Magyarországra jött Eichmann, és az ő felügyeletével kb. két hónap alatt lezajlott a vidéki zsidóság, kb. 450 ezer ember összegyűjtése és deportálása (főként Auschwitzba)
• ebben aktívan segítségükre volt a magyar közigazgatás is (pl. MÁV, csendőrség, hivatalnokok)
• Horthy nem avatkozott be júliusig, amikor már a budapesti zsidóságot készülnek deportálni - ekkor leállította a deportálásokat (Horthy később azt állította, csak ekkor szerzett tudomást a deportálásokról; valószínűbb, hogy a szövetségesek megfenyegették azzal, hogy a háború után háborús bűnösként felelősségre vonják, ha nem tesz semmit.)

1944 augusztusában Románia kilépett a háborúból, a szovjet csapatok Románián át elérték a magyar határt, megkerülve a Kárpátokban felállított védelmi vonalat (Árpád-vonal), majd beléptek az országba. Debrecen közelében nagy csatát vívtak a németekkel. Horthy ekkor leváltotta Sztójayt és lépéseket tett a kiugrás megszervezésére. Magyar küldöttség utazott Moszkvába, ahol aláírta a fegyverszünetet a szovjetekkel.

1944. okt. 15-én megtörtént a kiugrási kísérlet:

• Horthy bejelentette a rádióban, hogy Magyarország kilép a háborúból és beszünteti a harcot a szovjetekkel
• a "kiugrás" azonban rosszul volt előkészítve: a magyar hadsereg tisztjei értesítették a németeket és nem hajtották végre Horthy parancsát
• egyedül az 1. hadsereg parancsnoka, Dálnoki Miklós Béla állt át csapataival a szovjetekhez

Horthyt még aznap letartóztatták, másnap lemondatták. (Horthyt kisebbik fia, Mikós életével fenyegették a németek – nagyobbik fia, István pilótaként már 1942-ben elesett a keleti fronton.) A németek Szálasi Ferenc nyilasvezér kezébe adták a hatalmat, aki "nemzetvezetőként" államfői és miniszterelnöki hatalmat gyakorolt.

A NYILAS RÉMURALOM ÉS A HÁBORÚ VÉGE (1944. október – 1945. április)

A nyilas uralom alatt felgyorsult a magyar javak Németországba áramlása (pl. MNB aranykészlete, "védelem" miatt). Szálasi elrendelte a harcok folytatását, a védekezést a szovjetekkel szemben, ezzel meghosszabbítva a már vesztes háborút.

A nyilasokkal szemben megalakult a Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, ennek vezetője Bajcsy-Zsilinszky Endre, akit emiatt a nyilasok kivégeztek.

1944 decemberében a szovjetek átkeltek a Dunán és elkezdődik Budapest ostroma:

• mivel a német és a magyar hadsereg Hitler parancsára keményen védték a fővárost, itt zajlott le a világháború egyik legnagyobb ostroma (a lakosságot nem telepítették ki eközben)
• 1945 januárjában a budai Várban körülzárt kb. 20 000 német és magyar katona és civil kitörést kísérelt meg, de a saját vonalakat csak néhány százan érték el
• a harcoknak végül februárban lett vége, eddigre a város romokban hever,t a németek az összes hidunkat felrobbantották

Ekkor teljesedett be a fővárosi zsidóság tragédiája is:

• Szálasi hatalomátvétele után megalakult a budapesti gettó (70 ezer ember), több tízezer embert gyalogmenetben indítottak el Németország felé
• az ostrom napjaiban teljes volt a káosz: a nyilasok kivégzéseket hajtottak végre (utcákon; a Dunába lőttek embereket; kórházi betegeket lőttek agyon)
• többen mentették a zsidókat, közülük a legismertebb Raoul Wallenberg (a svéd nagykövetségen dolgozott, hamis papírokat szerzett a zsidóknak)

1945. áprilisában (a szovjetek szerint ápr. 4-én) Magyarország felszabadult a német megszállás alól, a háború véget ért – de azonnal egy másik, szovjet megszállás alá került. A Vörös Hadsereg szintén nem kímélte az országot: fosztogattak, nőket erőszakoltak meg, és kb. 100 ezer embert vittek a SZU-ba kényszermunkára („málenkij robot”), egy részük csak évek múlva térhetett haza, ha egyáltalán.

Magyar veszteségek a II. világháborúban: zsidók kb. 550 ezer, nem zsidó polgári lakos kb. 100 ezer, katona kb. 350 ezer; összesen tehát kb. 1 millió magyar állampolgár. Az anyagi veszteségek is súlyosak voltak.

FORRÁSOK
1. A német politika
2. A magyar holokauszt
3. Horthy rádióbeszéde
4. Wallenberg jelentése

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/masodik-vilaghaboru/magyarorszag-ii-vilaghaboruban

KÉPEK