A VILÁGHÁBORÚ OKAI ÉS ELŐZMÉNYEI

A XX. század elejére két katonai szövetségi rendszer alakult ki Európában: az antant (Nagy-Br., Franciao., Oroszo.) és a központi hatalmak (Németo., OMM; Olaszország). A nagyhatalmak között egyre több ellentét halmozódott fel, így bár a felszínen béke volt ("boldog békeidők"), egyre többen sejtették, hogy háború közeledik. Fokozódott a fegyverkezés.

Az ellentétek között voltak

• politikai ellentétek (pl. francia-német) - Németország megerősödése felborította a hatalmi egyensúlyt
• gyarmati ellentétek: pl. 1905 és 1911: első és második marokkói válság - Marokkó fellázadt a franciák ellen, II. Vilmos "segítséget" ajánlott a marokkóiaknak, majdnem háború tört ki, de angol nyomásra vissza kellett vonulnia
• gazdasági ellentétek: a II. ipari forradalom nyomán keletkezett egyenlőtlen fejlődés
• ideológiai ellentétek: a nagyhatalmak erős nacionalizmusa, versengése

Európában az egyik legkomolyabb válságövezet a Balkán-félsziget volt ("Európa puskaporos hordója"). Itt a berlini kongresszus (1878) után 30 évig nyugalom volt, a balkáni államok belső problémáikkal voltak elfoglalva. Az állóvizet a Monarchia egy lépése zavarta fel: 1908-ban bekebelezte Bosznia-Hercegovinát, ezzel maga ellen hangolva Szerbiát – Szerbia innentől kezdve állandóan uszította a Magyarországon élő szerbeket az elszakadásra.

1912-13: az első balkáni háborúban Szerbia, Montenegró, Bulgária és Görögország együtt megtámadta és legyőzte Törökországot. A zsákmányon azonban nem tudtak megegyezni, ezért még 1913-ban kitört a a második balkáni háború, amelyben a balkáni államok és Törökország Bulgáriát győzték le. A két háborút lezáró bukaresti békében:

• Törökország szinte az összes európai területét elveszítette,
• létrejött a független Albánia.

 
A világháború kitörése

1914. június 28.: a boszniai Szarajevóban egy szerb nacionalista szervezet tagja, Gavrilo Princip meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét.

Július 23.: Németország támogatásával a Monarchia megalázó ultimátumot intézett Szerbiához (pl. követelte, hogy a cs. és kir. rendőrség nyomozhasson Szerbiában és megbüntethesse a nacionalistákat), amit az elutasított.

Július 28.: a Monarchia hadat üzent Szerbiának, ezzel kitört a világháború.

A következő kb. egy hónapban a két hatalmi tömb minden tagja hadat üzent a másik tömb tagjainak, általános mozgósítás vette kezdetét. A háború kitörését Európa-szerte öröm fogadta, a katonák lelkesen álltak be a hadseregbe. Mindenki gyors háborúra számított.

A háborút elsősorban a németek siettették, mert érezték, hogy egyre kevésbé tudják fenntartani előnyüket az antanttal szemben. A német hadsereg haditerve a Schlieffen-terv volt:

• ennek értelmében, a kétfrontos háborút elkerülendő, először Franciaországot kell lerohanni (villámháború), majd keletre fordulva a lassan mozgósító Oroszországot
• a terv az időzítésen múlott: ha a francia ellenállás erősebb, vagy az oroszok gyorsabban reagálnak, a németek kétfrontos háborúra kényszerülnek

RÉSZTVEVŐK ÉS FRONTOK

Résztvevő felek 1914 végén:

• antant: Nagy-Britannia (1 M), Franciao. (4 M), Oroszo. (6,5 millió), Szerbia, angol és francia gyarmatok, Japán
• központi hatalmak: Németo. (4,5 M), Monarchia (3,5 M), Törökország
• semleges: az összes többi, a nagyhatalmak közül az USA és Olaszország (!)

A világháború első éveiben mindkét oldal komoly erőfeszítéseket tett (= titkos ígéreteket tettek) a semleges államok megnyerésére, így folyamatosan újabb államok lépnek be a háborúba (ld. lent). Az új államok vagy azért léptek be, mert megtámadták őket (pl. Szerbia, Belgium), vagy azért, mert valamelyik oldal titkos szerződésben területeket ígért neki (pl. Románia).

A háború négy fontosabb fronton folyt:

• nyugati front: franciák és angolok – németek (Belgium, Észak-Franciaország),
• keleti front: oroszok – osztrák-magyarok és németek (mai Lengyelo., Oroszo.),
• balkáni front: szerbek – osztrák-magyarok és balkáni országok (Balkán),
• olasz front: olaszok – osztrák-magyarok (olasz-osztrák határ).

Ezen kívül beszélhetünk még közel-keleti, afrikai, tengeri stb. frontokról is.

AZ ÁLLÓHÁBORÚ ÉVEI (1914-16)

A nyugati front

1914 augusztusában a németek lerohanták a semleges Belgiumot, ezzel megkerültk a francia seregeket és benyomultak Franciaországba. A franciák azonban brit segítséggel még Párizs előtt, a Marne folyónál megállították a németeket (szept). 1914 végére a villámháborúból állóháború lett.

A nyugati fronton mindkét fél lövészárkokat épített ki, és tartós háborúra rendezkedett be. 1915-ben és főleg 1916-ban hatalmas csaták zajlottak, amelyek óriási emberveszteséggel jártak, de a frontvonalakat nem tudták módosítani.

• 1916 feb-dec: Verdun erődjének tíz hónapi ostroma során a franciák 350 ezer, a németek 300 ezer embert veszítettek, hiába ("verduni vérszivattyú").
• 1916 május: a világháború egyetlen komolyabb tengeri csatája a britek és a németek között Jütlandnál döntetlennel végződött. A németek ezután nem erőltették a tengeri csatákat, inkább tengeralattjárókkal zavarták az antant tengeri utánpótlását (pl. már 1915-ben elsüllyesztették az amerikai Lusitania utasszállító hajót).
• 1916 jún-nov: az angolok és a franciák a Somme folyónál indítottak támadást, ahol bevetették az első tankokat is - az öt hónapos harcok során az antant és a németek is kb. 600 ezer katonát veszítettek összesen 4 millió ember esett el, a frontvonalak pár kilométert módosultak

A keleti front

Az oroszok jobban felkészültek a háborúra, mint a németek gondolták: az 5 millió fős orosz hadsereget gyorsan mozgósították, és 1914 augusztusában az oroszok betörtek Kelet-Németországba és Galíciába. Azonban a németek Hindenburg tábornok vezetésével Tannenbergnél és a Mazuri-tavaknál megállították őket. A keleti fronton is állóháború alakult ki, bár itt a nagy távolságok miatt kevésbé volt merev a front.

1915 márciusában az oroszok féléves ostrom után legyőzték az osztrák-magyar hadsereget és bevették a galíciai Przemyśl erődjét. 1915 májusában viszont a német és osztrák-magyar ellentámadás Gorlicénél áttörte az orosz frontot, és több száz kilométerre visszaszorította az oroszokat.

Innentől kezdve az oroszok szinte végig védekezésre kényszerültek a háborúban. Egyetlen komolyan támadásuk, az 1916-os Bruszilov-offenzíva is kudarcba fulladt.

A balkáni és az olasz frontok

1914-ben a Monarchia megtámadta Szerbiát, de az meglepően szívósan ellenállt, így nem sikerült legyőzni.

1915. májusában Olaszország felmondta a hármas szövetséget és az antant oldalán belépett a háborúba (területeket ígértek neki a Monarchiából), így újabb front nyílt meg az osztrák-olasz határon, az Alpok hegyvidékein. A frontvonalak itt az Isonzó folyó mentén szilárdulnak meg, ahol a következő két évben 11 véres csata követte egymást, hiába.

1915 októberében Bulgária csatlakozott a központi hatalmakhoz, segítségével két hónap alatt legyőzték és megszállták Szerbiát (szerb-bolgár ellentét volt pl. már az első balkáni háborúban is).

1916 augusztusában Románia csatlakozott az antanthoz (Erdélyt ígérték neki), és benyomult Erdélybe, de a németek, osztrák-magyarok és bolgárok végül legyőzték és megszállták Románia nagy részét is.

FORRÁSOK
1. A német helyzetértékelés
2. Tisza István levele
3. A Monarchia ultimátuma
4. Ferenc József kiáltványa
5. Románia belépése

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-az-elso-vilaghaboru/az-i-vilaghaboru-i
https://www.youtube.com/watch?v=zNWvcLaGEzo – videó az 1914-es limanovai csatáról

KÉPEK

1. Plakát

2. Az első világháború eseményei

3. Erőviszonyok az első világháború elején