A FEGYVERES SEMLEGESSÉG KUDARCA

Magyarország 1939-ben kilépett a Népszövetségből és csatlakozott az Antikomintern Paktumhoz. Miért kerültünk a tengelyhatalmak oldalára?

• Magyaro. fő célja a revízió volt, és eddig német-olasz segítséggel kaptunk vissza területeket (1938. nov. első bécsi döntés, 1939 márc. Kárpátalja visszafoglalása)
• Magyaro. gazdaságának a válság idején létfontosságú volt piacokat szereznie, márpedig ezt csak Németország - tehát gazdaságilag is függtünk tőlük
• nem elhanyagolható az eszmei közösség sem: Magyarországon olyan erős volt a kommunizmus-ellenesség és az antiszemitizmus, hogy a szélsőjobb inkább elfogadhatónak tűnt

Teleki Pál (1939-41)

Teleki a háború kitörésekor megpróbálta a "fegyveres semlegesség" politikáját követni: a magyar csapatok hadikészültségben álltak, de Magyarország nem engedte át területén a német csapatokat Lengyelországba, sőt befogadott kb. 130-140 ezer lengyel menekültet. (Ez a gesztus persze kiváltotta a németek haragját.)

1940 nyarán a Szovjetunió ultimátummal visszaszerezte Besszarábiát Romániától. Ezen felbátorodva Magyarország is követelni kezdte Erdély visszacsatolását, de a magyar-román tárgyalások kudarcba fulladtak. Súlyos politikai válság kezdődött, a két ország ezután mozgósítani kezdte a haderejét - mivel mindkettő Hitler szövetségese, ez a németeknek kellemetlen volt.

• végül ismét német-olasz bizottság döntött: aug. 30. a II. bécsi döntéssel visszakaptuk Észak-Erdélyt, benne a Székelyfölddel (44 000 km²; 2,5 M lakos, kb. 50% magyar)
• cserébe 1940 nov.-ben csatlakoztunk a háromhatalmi egyezményhez

Teleki érzékelte, hogy szűkül Magyarország mozgástere. A szomszédaink közül Ausztria már nem létezett (Anschluss), Szlovákia Tiso vezetésével fasiszta bábállam volt, Romániában fasiszta diktatúra volt (éppen 1940 végén vette át a hatalmat Antonescu). A térségbeli németbarát államok versengtek Hitler kegyeinek elnyeréséért. Egyedül Jugoszlávia kínált kitörési pontot - ezért 1940 őszén magyar-jugoszláv örökbarátsági szerződést kötöttünk velük.

1941 márciusában azonban megbukott az addigi, németekkel szimpatizáló jugoszláv kormány, emiatt Hitler elhatározta Jugoszlávia megtámadását. 1941 áprilisában követelte, hogy a német csapatok Magyarországon át vonulhassanak Jugoszlávia ellen – ha teljesítjük, az a semlegesség feladását jelentette volna, a nem teljesítés viszont a németek bosszúját válthatta ki.

Teleki a kilátástalan helyzetben 1941. ápr. 3-án öngyilkosságot követett el.

A SZOVJETUNIÓ ELLENI HÁBORÚ

Bárdossy László (1941-42)

Az új miniszterelnök az addigi külügyminiszter, Bárdossy László lett.

1941. áprilisában beléptünk a II. világháborúba: a magyar csapatok részt vettek a Jugoszlávia elleni támadásban, cserébe visszakaptuk a Délvidék egy részét (1 M lakos, 40% magyar). Teleki halálával annyi eredményt ért el, hogy a britek nem üzentek azonnal hadat, hanem egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek.

1941. jún. 22-én megindult a Szovjetunió elleni német támadás. A németek és a magyar vezérkar is biztatta Horthyt, hogy vegyünk részt mi is ebben (ráadásul Szlovákia és Románia is csapatokat küldött). A magyar vezetés azonban vonakodott hadat üzenni a Szovjetuniónak.

1941. jún. 26-án felségjelzés nélküli repülők bombázták Kassát és környékét. Horthy és Bárdossy rövid vizsgálat után úgy döntöttek, hogy ezek szovjet gépek voltak, és erre hivatkozva Magyarország másnap hadat üzent a Szovjetuniónak. (A kassai bombázásról ma sem tudjuk minden kétséget kizáróan eldönteni, hogy milyen gépek követték el: lehettek németek, szlovákok, oroszok.)

Egyelőre a magyar honvédség legjobban felszerelt része, a Gyorshadtest került ki a keleti frontra (45 ezer katona német vezetés alatt). Ők részt vettek a Barbarossa-hadművelet harcaiban, jelentős veszteségeket is szenvedtek, ezért az év végén nagy részüket visszavonták. Ezután 1942-ig magyar csapatok csak megszálló feladatokat hajtottak végre Ukrajnában.

1941 decemberében Bárdossy a többi tengelyhatalmat követve hadat üzent az USÁ-nak (!!). Végül pedig Nagy-Britanniával is hadiállapotba kerültünk. Mindezek miatt 1942 elején Horthy leváltotta Bárdossyt.

Bárdossy miniszterelnöksége alatt is folytatódtak a zsidóellenes intézkedések:

• 1941. aug. 8. megszületett a III. zsidótörvény, amely megtiltotta zsidók és nem zsidók házasságát
• ugyanekkor a magyar kormány Kamenyec-Podolszkijba (a megszállt Ukrajnába) kitoloncolt kb. 20 ezer magyarországi zsidót, akiket ott a németek lemészároltak
• 1940-41 során a zsidókat munkaszolgálatra (fegyvertelen katonai kisegítő szolgálatra) kötelezték – a keleti fronton nagyon sokan haltak meg így

Kállay Miklós (1942-44)

Horthy azzal a feladattal bízta meg Kállayt, az új miniszterelnököt, hogy készítse elő Magyarország kilépését a háborúból. Kállay feladata nehéz volt: ha bármi kitudódott volna, az azonnali német megtorlást válthatott volna ki, márpedig a magyar hadsereg és a politikai elit is határozott németbarát volt. "Én többé egyetlen nyílt, őszinte szót nem szólhatok. Ha csak annyit mondanék valakinek, akár csak négyszemközt is – kivéve néhány bizalmas, belső munkatársamat –, hogy nem is olyan biztos a német győzelem, kijelentésem futótűzként terjedne el, és veszélyeztetné küldetésemet" - írta emlékirataiban Kállay. Ezt a politikát "Kállay-kettősnek" vagy "hintapolitikának" nevezzük: egyfelől teljesíteni a német követeléseket (de mindent késve és csak addig a pontig, amíg muszáj), másfelől kapcsolatot keresni a szövetségesekkel.

1942-ben német követelésre vállaltuk 200 000 magyar katona kiküldését a keleti frontra (ez a 2. magyar hadsereg, vez. vitéz Jány Gusztáv), a Don-kanyarba:

• a Don folyó 200 km-es szakaszát védték Voronyezs közelében (közel Sztálingrádhoz)
• felszerelésük hiányos (kevés lőszer, üzemanyag, téli ruha)
• 1943 januárjában szovjet ellentámadás indult, amely két hét alatt felmorzsolta a hősiesen védekező magyar haderőt
• a 2. magyar hadseregből csak 80 ezren tértek haza (a többiek meghaltak vagy hadifogságba estek, ami alig volt jobb ennél), ennek is a fele sebesült volt
• a katasztrófát odahaza igyekeztek kisebbíteni

Eközben folytak a titkos tárgyalások a britekkel (azért velük, mert a szovjetekkel ideológiai okok miatt nem tárgyalt a magyar kormány, az amerikaiak pedig messze voltak) - magyar tudósok semleges országok fővárosaiban találkoztak brit megbízottakkal (pl. Szent-Györgyi Albert Isztambulban). Ezek eredményeképpen 1943 őszén előzetes fegyverszünetet írtunk alá: ha a szövetséges csapatok elérik az országhatárt, azonnal kilépünk a háborúból (a német hírszerzés tudott erről).

Az ország 1944-ig még nem sokat érzékelt a háborúból: az ellátás zavartalan volt, az ország területén nem voltak harcok (szövetséges légitámadások sem), a demokratikus intézmények működtek, még a zsidók is nagyjából szabadon élhettek (ez persze viszonylagos volt). Emiatt háborúellenes tüntetések se nagyon voltak - a legnagyobbat a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezte 1942. márc. 15-én a Petőfi-szobornál, ezen néhány ezres tömeg követelte a békét és a független, szabad Magyarországot.

FORRÁSOK
1. Teleki politikája
2. A fegyveres semlegesség kudarca
3. Werth Henrik memoranduma
4. A III. zsidótörvény
5. Korabeli vicc az USA elleni hadüzenetről
6. Fegyverszüneti egyezmény
7. Brit jelentés Magyarországról

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/masodik-vilaghaboru/magyarorszag-ii-vilaghaboruban

KÉPEK