A MONARCHIA VÁLSÁGA

A királyi család

Ferenc József kezdetben nem volt népszerű Magyarországon, hiszen a szabadságharc leverésével jutott hatalomra. A kiegyezés után azonban elfogadta az alkotmányos uralkodó szerepét, és az évtizedek múlásával "ferencjóskaként" kedveltté vált. Az uralkodócsaládban bekövetkezett tragédiák is együttérzést keltettek iránta. Felesége, a bajor származású Erzsébet (Sisi) királyné - aki a merev bécsi udvar helyett jobban kedvelte a szenvedélyesebb magyarokat - 1898-ban Genfben merénylet áldozata lett. Elsőszülött fiuk, a trónörökös Rudolf főherceg 1889-ben öngyilkos lett. (Rajta kívül még három gyermekük született, Zsófia, Gizella és Mária Valéria.) A századfordulóra az idős uralkodó szinte egyedül maradt.

Az osztrák fél - tervek a Monarchia átalakítására

Ausztriában 1906-ban bevezették az általános választójogot a férfiaknak. A politikai élet továbbra is feszült volt: a többségben lévő szláv (főleg cseh) lakosság egyenjogúságot, a német nacionalisták a Németországgal való egyesülést szorgalmazták. A megosztottság miatt a parlamenti válság állandósult, a kormánynak sosem volt meg a többsége, ehelyett Ferenc József rendeletekkel kormányzott, majd 1914-ben Stürgkh miniszterelnök feloszlatta a Birodalmi Gyűlést, amely nem is ült össze 1917-ig.

Rudolf főherceg halála után Ferenc József unokaöccse, Ferenc Ferdinánd főherceg lett a trónörökös. Ferenc Ferdinánd környezetében tervek készültek a Monarchia föderális (szövetségi) állammá való átalakítására. Első lépésként a szláv népek bevonásával trializmussá bővítették volna az államot. Végső célként megalakult volna a "Nagy-ausztriai Egyesült Államok", amely etnikai alapon létrehozott tartományokból állt volna. A Magyar Királyságot szintén feldarabolták volna az etnikai határok mentén (az erdélyi székelyek külön tartományt kaptak volna). Emiatt Ferenc Ferdinándot a magyar politikusok ellenségesen fogadták, de Szerbiában is gyűlölt politikusnak számított (a szerbek maguk akarták egyesíteni a délszláv népeket).

VÁLSÁG ÉS KIÚTKERESÉS MAGYARORSZÁGON

A millenium évében (1896) még mindenki az ünnepre figyelt, de utána, a századfordulótól a magyar politika egyre mélyebb válságba jutott. A három legsúlyosabb problémát a korszak politikai vezetése nem kezelte:

• a választójogi kérdés (a szűk választójog)
• a földkérdés (a földbirtokok aránytalan elosztása)
• a nemzetiségi kérdés

A hagyományos ellenzéki- és kormánypártok ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoztak (még mindig a kiegyezés támogatása/elutasítása mentén oszlottak meg), de a századforduló környékén létrejöttek új pártok:

• 1890: Magyar Szociáldemokrata Párt (munkáspárt, programja: általános választójog, munkások helyzetének javítása)
• 1909: Kisgazdapárt (parasztpárt, programja: általános választójog, földreform)
• 1913: Országos Polgári Radikális Párt (demokrata értelmiségiek pártja, vezetője Jászi Oszkár, programja: általános választójog, földreform, a nemzetiségeknek autonómia) - Jászi „Keleti Svájc”-elképzelése szerint a különböző nemzetiségek Magyarországon egymástól elkülönülve, de egymással harmóniában élnének, mint Svájcban a németek, franciák, olaszok.

A hatalomból kiszorított ellenzék legfőbb fegyvere ekkor az obstrukció (= akadályozás) volt:

Az obstrukció miatt az országgyűlés megbénult. (1898-ben pl. még a következő évi költségvetést sem sikerült elfogadni, ami törvénytelen helyzetet eredményezett, hiszen költségvetés nélkül nem működhet az ország.)

POLITIKAI ESEMÉNYEK

Tisza István első miniszterelnöksége (1903-05)

Tisza István Tisza Kálmán fia volt, grófi címet kapott. Határozott és keménykezű politikus volt. Politikai nézetei:

• világosan látta, hogy közeledik egy európai háború, emiatt Magyarországot meg kell erősíteni (véget kell vetni az obstrukciónak, politikai egységet kell létrehozni)
• konzervatív politikus: nem támogatott semmilyen reformot, sem a választójog bővítését, sem a földreformot, sem a nemzetiségeknek teendő engedményeket - a fennálló rendszer (pl. a nemesség vagy a magyar nemzet vezető szerepének) bármilyen változtatása szerinte a Monarchia meggyengülését okozhatja

Erőszakkal megszüntette az obstrukciót: 1904-ben egy törvénytelen szavazással a kormánypárt módosította a házszabályt (beszédidő korlátozása, szavazást nem lehet elhalasztani stb.), ezzel kivették az ellenzék kezéből ezt a fegyvert.

A felbőszült ellenzék szétverte a parlament üléstermét, azután megszerveződött egy ellenzéki koalíció (pártszövetség), amely nemzeti jelszavakkal (pl. önálló hadsereg, önálló nemzeti bank) 1905-ben megnyerte a választást (ez az egyetlen ilyen eset a dualizmus történetében!).

Az ellenzéki koalíció kormányzása (1905-10)

Ferenc József nem ismerte el a választások eredményét és saját emberét nevezte ki miniszterelnöknek (a királyi testőrség parancsnokát, Fejérváry Gézát). Fejérváryt azonban nem támogatta egyetlen párt sem, és a magyarok tüntettek ellene. Végül a válság úgy oldódott meg, hogy az ellenzék megalkudott Ferenc Józseffel és feladta nemzeti követeléseit, hogy kormányra kerülhessen.

Wekerle Sándor lett a miniszterelnök (másodszor). A koalíció a magyar nemzeti követelések teljesítése helyett:

• jelképes eredményeket ért el, pl. II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállítása Törökországból (Kassán temették el)
• a nemzetiségek ellen hoztak törvényeket: pl. 1907-es iskolatörvény

Emiatt a koalíció az 1910-es választásokon megbukott. Tisza István közben újjászervezte a kormánypártot, amelynek új neve Nemzeti Munkapárt lett, ők nyerték meg az 1910-es választást.

Tisza István újra hatalmon

1912. májusában zajlott a korszak legnagyobb munkástüntetése. A MSZDP által szervezett munkásság százezres tüntetése az általános választójogot követelte. A rendőrség kemény fellépése halottakat és több száz sebesültet eredményezett ("vérvörös csütörtök").

Tisza István 1912-től az Országgyűlés elnökeként a háborúra való felkészülést tartotta a legfontosabbnak. Megszavaztatta az országgyűléssel a hadsereg létszámának növelését (500 ezerre), az ellenálló ellenzéki képviselőket kivezettette a teremből. Emiatt egy ellenzéki képviselő később merényletet követett el ellene (sikertelenül; később még 3 merénylet lesz ellene, az utolsó sikeres.)

1913-tól Tisza miniszterelnökként folytatta a felkészülést (második miniszterelnöksége 1913-17). Elhatározta, hogy akár erőszakkal is fenntartja a belső rendet (pl. korlátozták a sajtószabadságot).

FORRÁSOK
1. A MSZDP programja
2. A kisgazdapárt programja
3. Tisza István beszédeiből
4. A Nemzeti Munkapárt programja

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-kiegyezeshez-vezeto-ut-es-dualizmus-kora-magyarorszagon/dualista-allam-politikai

KÉPEK