A BÉKERENDSZER ALAPVETŐ JELLEMZŐI

1919. január 18-án a versailles-i palota tükörtermében összeültek a győztes hatalmak képviselői (köztük a "négy nagy": David Lloyd George brit miniszterelnök, Georges Clemenceau francia miniszterelnök, Woodrow Wilson amerikai elnök és Vittorio Orlando olasz miniszterelnök), hogy megkössék a békét a legyőzöttekkel. A győztesek különböző célokat igyekeztek megvalósítani a béketárgyaláson:

• franciák: fő céljuk a vesztesek, főleg Németország megbüntetése és elszigetelése, valamint az orosz bolsevizmus terjedésének megakadályozása volt; e célból Kelet-Közép-Európában a hajdani nagy birodalmak helyén franciabarát nemzetállamok sorát akarták létrehozni
• britek: a hatalmi egyensúly érdekében a franciák túlzott megerősödésétől is tartottak, ezen kívül a vesztesek gyarmatait akarták megszerezni
• amerikaiak: fő céljuk az etnikai elvet követő új határvonalak meghúzása, valamint a Nemzetek Szövetségének létrehozása volt - amikor látták, hogy ehelyett a béketárgyalásokon az antant nyers hatalmi politikája érvényesül, otthagyták a tárgyalást (csak a versailles-i békét írták alá, a többi vesztessel később különbékéket kötöttek)
• olaszok: ők voltak a leggyengébbek, az Adriai-tenger partvidékén és a Balkánon akartak terjeszkedni
• japánok: a csendes-óceáni német gyarmatok megszerzése után más nem érdekelte őket

A legyőzött országok képviselőit meghallgatták ugyan, de nem vették figyelembe az érdekeiket. A párizsi békerendszer tehát felrúgta az európai békék hagyományait (ld. vesztfáliai béke, bécsi kongresszus), és kompromisszumos béke helyett büntető jellegű békét (békediktátumot) fogadott el, emiatt az így született új rend ingatag lábakon állt. A legyőzöttek csak kényszerűségből, keserű szájízzel fogadták el a "békét", remélve, hogy meg lehet majd változtatni, akár erővel is.

A békeszerződések mindegyike három témakört ölelt fel:

1. területi kérdések: a legfontosabb - a legyőzöttektől területeket vettek el, ezeken gyakran új államok alakultak meg a "népek önrendelkezése" jegyében
2. jóvátétel: a háború költségei miatt a legyőzötteknek jóvátételt kellett fizetniük
3. haderőkorlátozások: hogy ne ismétlődhessen meg a háború, korlátozták a legyőzött államok hadseregének létszámát és megtiltották nekik az általános hadkötelezettséget

A vesztes országokkal külön-külön írták alá a békéket, Párizs környéki kisebb településeken, kastélyokban.

AZ EGYES BÉKESZERZŐDÉSEK

A Magyarországgal kötött trianoni békéről később lesz szó, itt a többi vesztes állam békéit nézzük át.

Németország (versailles-i béke, 1919. jún. 28. Szarajevó évfordulója)

Területi kérdések:

• Franciaország visszakapta Elzász-Lotharingiát,
• Németország keleti részeit elcsatolták és az újraalakuló Lengyelország kapta meg,
• a Rajna mindkét oldalán, azaz a Rajna-vidéken demilitarizált övezetet hoztak létre (=itt nem állomásozhat fegyveres erő, egyfajta határvidék),
• a Saar-vidék 15 évig nemzetközi felügyelet alá került (addig Franciaországnak termeli a szenet), azután népszavazással dönthet, Francia- vagy Németországhoz akar-e tartozni,
• a német gyarmatokat elvették

Egyéb rendelkezések:

• hatalmas, 132 millió márka jóvátétel, amelyet a németeknek 52 év alatt (!) kellene kifizetniük
• a német hadsereg létszámát 100 ezer főben maximálták, modern harceszközökkel (tankok, hadiflotta, repülők) nem rendelkezhetett

Ausztria (saint-germain-i béke, 1919. szept. 10.)

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával Ausztria függetlenné vált.

• területeket csatolnak el tőle: Dél-Tirolt Olaszország, Krajnát a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kapta; Klagenfurt népszavazással dönthetett (osztrák marad);
• viszont területet kapott Magyarországtól (Burgenland)
• kimondták, hogy tilos Ausztria és Németország egyesülése (Anschluss)

Bulgária (neuillyi béke, 1919. nov. 27.)

Bulgária déli területeit Görögország kapta meg, így elveszítette kijárását az Égei-tengerre.

Törökország (1920 és 1923)

Törökország volt az egyetlen vesztes állam, amely képes volt erővel rábírni az antantot, hogy változtassa meg az első, kemény békefeltételeket.

A felbomló Oszmán Birodalom szultánja 1920. augusztus 10-én írta alá a sévres-i békét: az arab területeket elvették, Kis-Ázsia nyugati területeit Görögországnak adták, nagy területek francia, illetve olasz fennhatóság alá került, Isztambult pedig nemzetközi ellenőrzés alá helyezték. Ez a békediktátum nagy töröklakta területeket szakított volna el Törökországtól.

A török nacionalisták ezt nem fogadták el és Musztafa Kemál tábornok vezetésével harcot kezdtek a nyugati hatalmak (főként Görögország) ellen. Ennek sikere nyomán sikerült új, kedvezőbb békefeltételeket kiharcolniuk: az 1923. július 24-én megkötött lausanne-i béke szerint csak az arab területeket csatolták el, a török etnikum lakta területeket megtarthatták. Ezt a békét a megszűnt Oszmán Birodalom helyett már az új Török Köztársaság írta alá.

ÚJ ÁLLAMOK ÉS A NEMZETEK SZÖVETSÉGE

Új államok létrejötte

A három soknemzetiségű birodalom (Monarchia, Oroszország, Oszmán Birodalom) felbomlásával Európában és a Közel-Keleten több új állam is létrejött:

• függetlenné vált Finnország és a balti államok
• Lengyelország: 150 év után ismét létezett, bár kisebb területen (emiatt háborúztak is a szomszédaikkal)
• Csehszlovákia: emigráns cseh vezetők (Tomáš Masaryk és Eduard Beneš) korábban meggyőzték az antant vezetőit, hogy szükség van a csehek és rokonaik, a szlovákok közös államára
• Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia): a régóta tervezett délszláv állam; tagjai hivatalosan egyenrangúak voltak, a valóságban szerb vezetés érvényesült
• a Közel-Keleten a törököktől elvett területek egy részén független arab királyságok alakultak

A Nemzetek Szövetsége

A versailles-i békerendszer betetőzéseként 1919-ben létrejött a Nemzetek Szövetsége (rövidebben Népszövetség). Ez az első, az egész világra kiterjedő (globális) politikai szövetség, amelynek minden állam a tagja lehet. A '20-as évek során lassan a Föld legtöbb független állama a NSZ tagja lett.

A NSZ tagjai vállalták, hogy konfliktusaikat békés úton oldják meg. Mivel azonban ellenkező esetben semmilyen büntetést nem kaptak, a NSZ-nek nem voltak igazi eszközei a béke megőrzésére.

FORRÁSOK
1. Az antant céljai
2. A békerendszer kritikája
3. A Népszövetség alapokmánya

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/jelenkor-az-elso-vilaghaboru-kovetkezmenyei/parizs-kornyeki-bekek-uj-allamok-kozep

KÉPEK