Az ipari forradalom a XVIII. századi Nagy-Britanniából indult, és a XIX. század első felében terjedt át Európára és Észak-Amerikára. Az ipari forradalom egyre gyorsuló technikai fejlődés, amelynek nincs vége, csak szakaszai. Az első ipari forradalom húzóágazata a textilipar volt, a fő energiaforrás pedig a gőz; a találmányokat mesteremberek fedezték fel.

A XIX. század második felében az ipari forradalom új szakasza kezdődött el, ezt második ipari forradalomnak nevezzük. A második ipari forradalom húzóágazata a nehézipar (acélgyártás) és a vegyipar, fő energiaforrása pedig a belső égésű motor és az elektromos áram volt. A találmányokat egyre inkább megelőzte a tudományos kutatás - a tudomány és a technika összefonódása manapság is tart..

FONTOSABB TALÁLMÁNYOK

A nehéziparban új eljárások lehetővé tették jó minőségű és olcsó acél előállítását, amit felhasználtak pl. vasútépítésre, autógyártásra, a hadiiparban, építészetben (Eiffel-torony, felhőkarcolók), gépgyártásban. A szénben és vasban gazdag területeken iparvidékek jöttek létre, ahol koncentrálódtak a nehézipari üzemek, ilyen volt pl. a Ruhr-vidék és Elzász-Lotharingia (Németország).

A vegyipar a kémia fejlődésével alakult ki. Új anyagokat fedeztek fel: műanyagok, robbanóanyagok (dinamit, Alfred Nobel), műtrágya, fényképészet és filmezés (celluloidszalag) stb.

Megismerték és használni kezdték a villamos áramot (dinamó: Jedlik Ányos; ipari alkalmazását először Werner Siemens dolgozta ki):

• gépek meghajtására (villanymotor),
• világításra: 1879 izzólámpa, Thomas Edison,
• hírközlésre: 1876 telefon, Graham Bell (később telefonközpont is, Puskás Tivadar)
• közlekedésre: villamos, földalatti (az első Londonban, a második Budapesten 1896-ban)

A közlekedés is tovább fejlődött. Folytatódott a vasútépítés (két leghosszabb vonal: transzkontinentális vasútvonal az USÁ-ban, transzszibériai vasút Oroszországban). A belső égésű motor feltalálása (1876 Nikolaus Otto - négyütemű Otto-motor) forradalmasította a közlekedést és kialakított egy új iparágat, az autógyártást:

• autógyárak: Benz, Daimler (Mercedes, a lánya után), Peugeot, Michelin (ő még 1899-ben túllépi a 100 km/órát teszteken), Ford (Henry Ford híres T-modellje az első futószalagon előállított gépkocsi), FIAT, BMW
• a gépkocsi kb. az 1920-as évekig luxuscikknek számított

A levegő meghódítása két úton indul el: léghajóval (1900, Ferdinand Zeppelin) és repülővel (1903, Wright-fivérek) - 1909 Louis Blériot átrepülte a La Mache-csatornát.

A hadiiparban a hátultöltős puskák (sorozatban gyártható tölténnyel) és a gyorstüzelő fegyverek (Maxim-géppuska), a haditengerészetben az óriás csatahajók (dreadnought-ok) és a tengeralattjárók jelentettek újdonságot.

A MONOPOLKAPITALIZMUS KORA

A második ipari forradalom beruházásaihoz nagyon sok tőke kellett, ezért óriásvállalatok alakultak ki, ezeket monopóliumoknak nevezzük, mert néhány vállalat uralta a piac egy-egy részét. Ilyen volt pl. az USÁ-ban a Standard Oil (Rockefeller), amely az olajpiac nagy részét ellenőrizte, vagy a német Krupp-művek, amely a német acélipar vezető cége volt. A kapitalizmusnak ezt a szakaszát monopolkapitalizmusnak is nevezik. Az USÁ-ban több ún. "trösztellenes" törvényt is hoztak az óriásvállalatok piactorzító tevékenységének megakadályozására.

A kapitalizmus ebben a korban vált világméretűvé: a nemzetközi pénzmozgás megélénkült (központja a londoni City, általános fizetőeszköz az angol font) - pl. az orosz iparosodáshoz a franciák adták a tőkét; a török vasutat a németek építették. Egyre inkább összefonódott a bank- és az ipari tőke: a bankok gyakran támogattak ipari beruházásokat.

Ebben a korban jöttek létre az első világszervezetek, pl. a Nemzetközi Vöröskereszt, Egyetemes Postaegyesület.

Az ipari forradalom győzelmét jelképezték a világkiállítások. Az elsőt 1851-ben tartották Londonban (a Kristálypalotában), ahol 6 millió látogató 14 ezer kiállított tárgyat tekinthetett meg. Ezután 4-5 évente tartottak egyet, általában Párizsban, a látogatók száma folyamatosan nőtt.

Az egyenlőtlen fejlődés

Az egyes országok nem azonos ütemben fejlődtek. Míg a század közepén még mindig Nagy-Britannia járt az élen, fejlődése lelassult, így a XX. század elejére az USA és Németország vette át tőle a vezető szerepet. A 4-5. helyen Franciaország, illetve a felemelkedő Japán állt, míg Oroszország messze lemaradt iparosítás tekintetében a többi nagyhatalom mögött.

Ezt a jelenséget egyenlőtlen fejlődésnek nevezzük, és több oka volt (pl. nyersanyagok megléte, oktatás színvonala, polgári szabadságjogok megléte, tőke mennyisége, gyarmatok stb.). Az egyenlőtlen fejlődés kiélezte a versengést a nagyhatalmak között.

FORRÁSOK
1. Ford autógyára
2. A világkereskedelem

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-nemzetallamok-es-birodalmi-politika-kora/ii-ipari-forradalom

KÉPEK

1. Az első és a második ipari forradalom összehasonlítása

2. Ford autógyára

3. A monopóliumok fajtái

4. Az egyenlőtlen fejlődés