A HORTHY-RENDSZER JELLEGE

Az 1910-es évek második felében hatalmas megrázkódtatások érték a magyar társadalmat. A világháborús nélkülözés, majd vereség után 1918-ban kitört az őszirózsás forradalom. 1919-ben a kommunisták vették át a hatalmat Magyarországon (Tanácsköztársaság), ez ellen jött létre a jobboldali-szélsőjobboldali ellenforradalmi mozgalom, amelynek vezetője, Horthy Miklós került hatalomra 1920-ban. A traumák sorát a trianoni békeszerződés katasztrófája zárta.

Az 1920 és 1944 közötti időszakot Horthy-korszaknak nevezzük. Ekkor Magyarország államformája (király nélküli) királyság, államfője Horthy Miklós kormányzó volt.

A politikai rendszer (kiépítője gr. Bethlen István miniszterelnök) tekintélyelvű korlátozott demokrácia volt (ld. lejjebb).

A Horthy-korszak uralkodó ideológiája a konzervativizmus (keresztény-nemzeti Magyaro. eszméje), ez magában foglalta a nemzeti és keresztény hagyományok ápolását, a kommunizmus (és általában minden forradalom) és a trianoni béke elutasítását, de a társadalmi reformoktól való elzárkózást és az antiszemitizmust is.

Az 1920-as években a fent felsorolt megrázkódtatások miatt konszolidálni kellett az új rendszert. Ezt az alábbi két miniszterelnök hajtotta végre.

GR. TELEKI PÁL (1920-21)

Gróf Teleki Pál erdélyi arisztokrata, földrajztudós, a trianoni béketárgyalásokon a híres „vörös térkép” elkészítője volt. Konzervatív politikusként Horthy bizalmát élvezte.

A földreform (1920)

• a földkérdésnek egyfajta rendezése volt ez a törvény, inkább csak látszatintézkedés jelleggel, hogy a parasztság ne lázongjon – vidéken továbbra is megmaradt a szegénység
• 1,1 millió holdat (az összes föld kb. 8,5%-át) osztották fel kb. 500 ezer igénylő között, így jobbára életképtelen törpebirtokok jöttek létre (átlag 1,7 hold)

Ugyanekkor (1920) Horthy megalapította a Vitézi Rendet azok számára, akik jelentős szerepet játszottak a Tanácsköztársaság elleni harcban; a vitézek közepes földbirtokot kaptak (közkatonák 12 holdig, tisztek 50 holdig).

A numerus clausus ("zárt szám") (1920)

• a "magyarországi nemzetiségek és népfajok" csak a lakosságon belüli arányuknak megfelelő mértékben vehettek részt a felsőoktatásban
• ez a törvény elsősorban a zsidókat akarta visszaszorítani a felsőoktatásból (A zsidók aránya a lakosságban kb. 5%, de bizonyos pályákon ennél jóval nagyobb arányban voltak jelen, pl. egyetemeken 1918-ban 30-35%; 1925-re ez 10%-ra visszaesett.)
• ez egyértelműen szélsőjobboldali intézkedés volt (egyfajta "0." zsidótörvény), noha a két világháború között más országban is bevezettek hasonló intézkedést
• a törvény kiadásának egyik oka (az erős antiszemitizmus mellett) az, hogy a frontról hazatérő katonák és az elcsatolt országrészekből menekültek miatt nagy volt a nyomás a gazdasági válság miatt amúgy is szűk munkaerőpiacon - sokan "őrségváltást" követeltek (= a zsidó középosztály "leváltását" keresztény középosztályra)

Teleki ugyanakkor véget vetett a fehérterrornak: feloszlatták a tiszti különítményeket, az állami és társadalmi rend védelméről szóló törvény (1921) alapján felléptek a szélsőséges pártok (főleg a kommunisták) ellen.

1921 tavaszán a korábban lemondott Habsburg IV. Károly megpróbálta visszaszerezni a trónt (első királypuccs):

• több politikus, pl. Teleki is támogatta (ők a legitimisták, azaz a Habsburg-ház törvényes királyságát elismerők), azonban sem Horthy, sem a magyar politikai elit, sem a környező államok (kisantant) nem nézték jó szemmel a Habsburgok visszatérését
• Horthy rábeszélte IV. Károlyt a távozásra, azonban Teleki belebukott ebbe

GR. BETHLEN ISTVÁN (1921-31)

Bethlen szintén erdélyi arisztokrata, konzervatív politikus volt. Az ő hosszú miniszterelnöksége, a „bethleni konszolidáció” kora volt a Horthy-rendszer legnyugodtabb és legeredményesebb időszaka. Bethlen a gazdasági válság miatt mondott le 1931-ben.

Politikai konszolidáció

1921 őszén IV. Károly újabb királypuccsot próbált meg. Ezúttal fegyveresen űzték vissza (budaörsi csata), ezután a parlament kimondta a Habsburg-ház trónfosztását (a magyar történelemben 1707 és 1849 után harmadszor és utoljára).

Felmerült a kérdés: mi legyen az MSZDP-vel? Sokan a betiltását követelték, mondván, a Tanácsköztársaság alatt együttműködött a kommunistákkal, Bethlen azonban tudta, hogy a politikai élet egészséges mködéséhez szükség van ellenzékre. A Bethlen-Peyer-paktummal (1921) megegyezett a szocdemekkel: a MSZDP a működésért cserébe lemondott a tüntetésekről és a sztrájkok szervezéséről és vállalta, hogy támogatja a kormányt.

1922-ben a KNEP (Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja) és a Kisgazdapárt összeolvadásából létrejött az Egységes Párt, ez lesz Bethlen pártja, az erős konzervatív kormánypárt a '20-as években.

Az 1922-es választójogi törvény szűkítette a választójogot és vidéken nyílt szavazást vezetett be. (A választójoghoz életkor, iskolai végzettség, helybenlakás volt a feltétel; a nők is szavazhattak, de nekik magasabb volt a cenzus. Férfiaknál 24 év, elemi 4 osztály, 10 éve magyar állampolgár, 2 év egy helyben lakás; nőknél 30 év, elemi 6 osztály.)

Bethlen ezzel egy korlátozott demokráciát hozott létre.

Gazdasági konszolidáció

A trianoni béke eredményeképp gazdasági válság sújtotta hazánkat: a mezőgazdasági termelés a háború előtti 50%-ára, az ipari termelés 40%-ára esett vissza; hiperinfláció.

Magyarország fizette a békeszerződésben követelt jóvátételt (179 millió aranykorona 20 év alatt), cserébe nemzetközi elismerést kaptunk: 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. Ennek révén 1924-ben népszövetségi kölcsönt kaptunk (307 millió aranykoronát, ennek 50%-át Anglia adja, 20 év alatt kellett visszafizetni; kamat miatt az összeg dupláját).

A magyar gazdaságban az 1920-as években szerkezetváltást hajtottak végre:

• a Monarchia idején Magyarország ipara hagyományosan a nehéziparra és az élelmiszeriparra épült
• ezek Trianon után hanyatlottak: a nehéziparnak hiányoztak a nyersanyagok (elcsatolták a bányavidékeket), az élelmiszeriparnak pedig hiányzott a piac (a Monarchiában főleg az osztrákok vásárolták fel a magyar gabonát)
• emiatt ezekről az ágazatokról át kellett helyezni a hangsúlyt olyan ágazatokra, amelyekhez volt elég nyersanyag és volt piacuk is – ilyen pl. a villamosipar, a textilipar, a turizmus

Ezzel lassan talpra állt a gazdaság, bár a pénzügyeket néhány évig a Népszövetség ellenőrizte. 1924-ben létrejött a Magyar Nemzeti Bank, 1927-ben pedig bevezették az új, értékálló pénzt, a pengőt ('46-ig volt), ezzel véget vetve az inflációnak.

FORRÁSOK
1. A Vitézi Rend
2. A numerus clausus
3. Törvény az állami és társadalmi rend védelméről
4. A Bethlen-Peyer paktumból

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/magyarorszag-ket-vilaghaboru-kozott/bethleni-konszolidacio

KÉPEK

1. Korabeli plakát

2. A Horthy-kor politikai rendszere

3. Európa politikai berendezkedései az 1920-as években

4. Az 1920-as földreform hatásai

5. A magyar gazdaság átalakulása a két világháború között