I. KÁROLY (RÓBERT) (1308-42)

1301-ben kihalt az Árpád-ház. Ekkor az országban anarchia uralkodott, a nagyhatalmú bárói családok (pl. Csákok, Kőszegiek) egész országrészeket vontak uralmuk alá.

A magyar koronáért három dinasztia is versengett: a nápolyi (de francia származású) Anjouk, a cseh Przemyslek és a bajor Wittelsbachok. Előbb a cseh Vencel (1301-05), majd a bajor Ottó (1305-08) lett a király, de egyikük sem bírta maga mellé állítani a bárók többségét. Így az Anjou-házbeli Károly Róbert maradt egyedül. (Károly eredeti neve Caroberto volt, ebből származik a ma már nem használt Károly Róbert "fordítás".)

A zavaros állapotokra jellemző, hogy Károlyt háromszor koronázták meg (1301, 1309, 1310), csak az utolsó felelt meg a követelményeknek (a Szent Koronával az esztergomi érsek Fehérváron).

A tartományurak legyőzése

Károlyt támogatta a pápa és a magyar főpapok, a nemesség és a polgárság is - uralma első évei azzal teltek, hogy legyőzte az ellenséges bárókat (tárgyalásokkal és harcokkal).

1312-ben a rozgonyi csatában a kassai polgárok segítségével legyőzte az Aba-családot. Legerősebb ellenfele Csák Máté volt, őt nem is tudta legyőzni, de Csák Máté 1321-ben meghal, innentől Károly Róbert az ország tényleges ura.

Károly ismét megerősítette a királyi hatalmat: a legyőzött tartományurak várait elvette, és hozzá hűséges új családoknak adta (pl. Báthoriak, Szécsényiek, Garaiak, Lackfiak), de csak használatba, bármikor visszavehette tőlük (így nem jelenhettek meg új "kiskirályok").

Gazdasági reformok

Károly nevéhez több gazdasági jellegű reform fűződik, ezekkel növelte saját jövedelmét és fejlesztette Magyarország gazdaságát.

• nemesfémbányászat fejlesztése: Magyarország rendkívül gazdag volt aranyban és ezüstben, de a földesuraknak korábban nem érte meg bányákat nyitni, mert az összes kitermelt fém a királyt illette (bányabér) - ezután viszont megtarthatták a bányabér 1/3-át (2/3 a királyé)
• így Magyarország lett a korabeli Európa legnagyobb aranytermelője! (évi 1 tonna arany; ezüst is jelentős, 10 tonna) - bányavárosok főleg a Felvidéken alakultak (pl. Selmec-, Körmöc-, Besztercebánya)
• 1326: Károly jó minőségű, értékálló pénzt vezetett be (aranyforint - firenzei mintára)
• hogy a pénz minősége megmaradjon, szakított a pénzváltással, helyette bevezette a kapuadót: jobbágyok fizették, telkenként ("kapunként", tehát nem családonként) 18 ezüstdénár
• a külkereskedelmet is megvámolta: harmincadvám (áru értékének 3,33%-a) - ekkoriban Magyarország főleg iparcikkeket importált és mezőgazdasági termékeket (szarvasmarha, bor) exportált
• a gazdasági ügyeket a kamarák intézték, ezek vezetője a tárnokmester volt (Károly idejében lett fontos ez az udvari tisztség)

Külpolitika

Károly uralma első felében a kiskirályokkal kellett harcolnia, második felében a reformokkal törődött, ezért nem nagyon maradt ideje háborúzni, nagyrészt békés külpolitikát folytatott. Főleg a cseh Luxemburgi Jánossal és a lengyel Lokietek III. Kázmérral ápol szoros kapcsolatot (utóbbi lányát, Erzsébetet feleségül vette).

1335-ben Visegrádon találkozott a három király:

• Károly elsimította a János és Kázmér között lévő ellentéteket
• Jánossal megegyeztek egy Bécset elkerülő, Csehországon keresztül futó kereskedelmi út megnyitásáról (Bécsnek árumegállító joga volt, ez hátrányos volt a magyar kereskedők számára)
• Kázmér beleegyezett, hogy ha nem születik fia, akkor Károly fia, Lajos örökli a lengyel trónt (ez így is lett)
• (a visegrádi királytalálkozó nyomán ma is "visegrádi 4-eknek" nevezzük az együttműködő Magyar-, Cseh-, Lengyelországot és Szlovákiát)

Károlynak sikerült kisebbik fia, András számára megszereznie az Anjouk ősi birtokát, Nápolyt.

I. (NAGY) LAJOS (1342-82)

Külpolitika

Lajos igazi lovagkirály volt. Apjával ellentétben ő állandóan háborúzott:

• Két hadjáratot is indított Nápoly ellen. A háború oka: Nápolyban megölik öccsét, Andrást - Lajos bosszút akar állni András gyilkosain, ez sikerült is. Végül azonban a távoli Nápolyt nem tudta megtartani. (Ebben a hadjáratban harcolt zsoldosként Toldi Miklós, aki Lajos távozása után is több magyar zsoldoscsapattal együtt Itáliában maradt.)
• Háborúzott Velencével: visszaszerezte a dalmát tengerpartot.
• Dél és kelet felé a Balkánon vazallusává tette a két román fejedelemséget, Havasalföldet és Moldvát, illetve Boszniát és Szerbiát. Ezzel az volt a célja, hogy ütközőállamokkal vegye körül Magyarországot.

1370-től Lengyelország királya is volt. A magyar-lengyel perszonálunió azonban halála után felbomlott.

Lajos uralma alatt Magyarország Közép-Európa jelentős hatalmának számított. (Erről írta Petőfi tévesen: "Magyar tenger vizében hunyt el észak, kelet, dél hulló csillaga".)

Belpolitika

1351-ben országgyűlést hívott össze, itt megújította az Aranybullát - egyik célja a köznemesek védelme volt a bárókkal szemben:

• ősiség: a nemesektől elvették az Aranybullában rögzített szabad végrendelkezési jogot, innentől nem örökíthették szabadon és nem adhatták el a birtokaikat (így pl. a bárók semmiképpen nem vehették el a köznemesektől).
• bevezették a kilencedet: ez a jobbágyok adója a földesúrnak, a termés 1/9-e (minden birtokon egységes, tehát a gazdag bárók sem engedhetik el a jobbágyoknak, hogy ezáltal magukhoz csábítsák a munkaerőt) (A jobbágyok a királynak kapuadóval, az egyháznak tizeddel, a földesúrnak kilenceddel tartoznak. Előbb a tizedet vonták le, majd a maradék 9 rész kilencede volt a földesúri adó - a gyakorlatban tehát ez ugyanúgy a termés 10%-a volt, mint a tized.)
• "egy és ugyanazon nemesség elve": eszerint minden nemes egyenlő jogokkal bír (ez a gyakorlatban nem így volt, a báróknak nagyobb volt a hatalma)

Kultúra, utódlás

Lajos idejében virágzott Magyarországon a lovagi kultúra: lovagi tornák, várépítések (az egyik legnagyobb Diósgyőr, Visegrád). Ekkor élte virágkorát a hazai gótika is. 1358-ban keletkezett a Képes Krónika (a legszebb középkori magyar krónika). Lajos 1367-ben Pécsett megalapította az első magyar egyetemet (csak rövid ideig működött).

Lajosnak nem született fia, csak lányai. Ezek közül Hedvig a lengyel trónt örökölte (az ő férje lesz a litván Jagelló Ulászló), Mária pedig a magyart.

Mária az első magyar királynőként uralkodott (1382-95), főként Garai Miklós nádorra támaszkodva. A kiskorú királynőt már eljegyezték Luxemburgi Zsigmonddal, azonban a nőági örökösödés és Zsigmond jövendőbeli királysága ellen jelentős bárói ellenzék alakult ki. Az ellenzék az Anjouk rokonát, (Kis) Károlyt királlyá is koronázta, Károlyt azonban rövidesen meggyilkolták. Az emiatt kitört felkelésben a királynő védelmében életét vesztette Garai Miklós. Végül azonban Zsigmondot megkoronázták és néhány évig feleségével együtt uralkodott. Mária fiatalon halt meg.

FORRÁSOK
1. Károly rendelete a bányákról
2. A kapuadó bevezetése
3. A visegrádi királytalálkozó
1. Küküllei János krónikájából
2. Az 1351-es törvényekből

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/az-anjouk-birodalma
https://www.youtube.com/watch?v=w-YCvI_V7xc - kisfilm a capuai csatáról

KÉPEK

1. A rozgonyi csata a Képes Krónikában

2. I. Károly bevételei

3. Magyarország külkereskedelme a késő középkorban