AZ INVESZTITÚRAHARC

A Német-római Birodalom 962-ben alakult meg I. Ottó császárrá koronázásával. A birodalomhoz a német területeken (pl. szász, frank, bajor, sváb hercegség) kívül Észak-Itália is hozzátartozott. A német-római császár a középkori Európa legtekintélyesebb uralkodója volt, a hatalma azonban attól függött, hogy rá tudja-e kényszeríteni az akaratát a német fejedelmekre és püspökökre.

Mivel a német-római császár és a pápa is magának követelte a katolikus Európa feletti vezető szerepet, hosszú küzdelem bontakozott ki közöttük – ezt a legfontosabb vitás kérdésről invesztitúraharcnak nevezzük.

1075-ben  Gergely pápa (korábban clunyi szerzetes volt) közzétette a követeléseit (Dictatus Papae): magának követelte az invesztitúra jogát és a legfőbb hatalmat (pl. császár kinevezése vagy lemondatása). Amikor erre válaszul IV. Henrik császár a wormsi birodalmi gyűlésen le akarta mondatni a pápát, Gergely kiátkozta őt (azaz kitagadta az egyházból), ez azt jelentette, hogy a német fejedelmeknek és püspököknek eztán nem volt kötelességük engedelmeskedni Henriknek.

Henrik császár emiatt kénytelen volt meghátrálni: 1077-ben elzarándokolt az itáliai Canossa várába, ahol a pápa időzött, és 3 napig könyörgött bocsánatért a pápától („Canossa-járás”) – Gergely megbocsátott, de az ellentétet ez nem oldotta meg.

Az invesztitúraharc végül 1122-ben megegyezéssel ért véget V. Henrik és II. Callixtus pápa között: ez a wormsi egyezmény,mely szerint ketten közösen nevezik ki a püspököket. A XII-XIII. században még időnként fellángolt a császárság és a pápaság harca, ám végül a katolikus egyháznak sikerült megőriznie a függetlenségét a császártól (nem úgy, mint az ortodox egyháznak Bizáncban).

AZ EGYHÁZ A XIII. SZÁZADBAN: ERETNEKEK ÉS ÚJ SZERZETESRENDEK

A pápaság a XIII. században élte fénykorát. III. Ince pápa valóban úgy viselkedett, mintha ő lenne Európa ura: a korabeli királyok mind elismerték a hatalmát. A XIII. századra ismét jellemzővé vált az egyház elvilágiasodása: gazdagság, fényűzés, a főpapokat már csak a hatalom, és nem a lelki élet ápolása érdekelte, a pápák uralkodóként viselkedtek; az egyházi címeket pénzért adták-vették, a cölibátust nem tartották be.

Az egyház elvilágiasodása elleni tiltakozásként a XII-XIII. században Európa több országában eretnekmozgalmak jelentek meg:

• céljuk az eredeti jézusi tanításokhoz (szegénység, egyenlőség) való visszatérés volt,
• nem ismerték el a pápa hatalmát és az egyházi dogmákat,
• főbb eretnekmozgalmak: katharok, albigensek, valdensek (Dél-Franciao.), bogumilok (Balkán).

Az egyház erőszakkal lépett fel ellenük: III. Ince pápa keresztes háborút indított a dél-franciaországi eretnekek ellen, majd 1215-ben létrehozták az inkvizíciót (az eretnekek felkutatását végző egyházi hivatalt); az eretnekek büntetése általában máglyahalál volt.

Ugyanakkor sok olyan reformmozgalom is volt, amely úgy akarta megjavítani az egyházat, hogy közben nem utasította el a pápaságot és az egyházi tanításokat – ezek főleg új szerzetesrendek képében jelentkeztek.

• Ciszterci rend (XII. század, alapítója Szent Bernát): megreformált bencés rend, elutasították a gazdagságot, kolostoraik is sokkal egyszerűbbek voltak.
• Ferences rend (XIII. század, alapítója Assisi Szent Ferenc) és domonkos rend (XIII. század, alapítója Szent Domonkos). Ezeket együtt koldulórendeknek nevezzük: nem kolostorokban éltek, hanem a városokban: nem zárkóztak el az emberektől, hanem közöttük jártak, prédikáltak és tanítottak. Alamizsnából éltek. A ferencesek főleg gyógyítással és prédikálással, a domonkosok oktatással és prédikálással foglalkoztak (A ferences rend jóval szelídebb; a domonkosok között kiváló tudósokat és könyörtelen inkvizítorokat egyaránt találunk.)

TUDOMÁNYOK ÉS OKTATÁS

A középkori Európa az arab és bizánci szerzők munkáiból újra megismerte az ókori görög műveltséget (pl. Platón, Arisztotelész). Így született meg a középkori filozófia, a skolasztika (a schola = iskola szóból), amely az ókori filozófusok módszereinek, érveinek felhasználásával a keresztény hitelveket próbálta bebizonyítani.

Mivel a pogány görög műveltség több ponton ellentmondott a keresztény tanításoknak, a puszta logikán alapuló tudományos vizsgálatokat az egyház nem nézte jó szemmel. A kor legnagyobb teológusa Aquinói Szent Tamás domonkos szerzetes volt (XIII. század), ő elválasztotta egymástól a természetfeletti kérdéseket vizsgáló hittudományt (teológia) a természeti jelenségeket tanulmányozó többi tudománytól.

A középkor első századaiban csak a kolostorokban működtek iskolák. A XI-XII. században a városi élet fellendülésével párhuzamosan alakultak meg az első egyetemek Európában. Egyetemnek a középkorban a diákok és a tanárok érdekvédelmi szervezeteit nevezzük. Az egyetemek egyházi intézmények voltak, de önkormányzattal rendelkeztek, élükön a rektor állt. Az egyetemek 4 karból álltak:

• bölcsészkar: itt a tananyag a "hét szabad művészet" (latin nyelvtan, szónoklástan, vitatkozás és érvelés, számtan, mértan, csillagászat, zene) - aki ezt elvégezte, bárhol taníthatott
• továbbtanulni a teológiai, a jogi vagy az orvosi karon lehetett

A három leghíresebb egyetem: Bologna, Párizs (Sorbonne) és Oxford volt. A XIV. századig elsősorban Nyugat-Európában alapultak egyetemek. Az első közép-európai egyetem a prágai volt (1348), ezt követte a bécsi, a krakkói és a pécsi egyetem.

AZ ÉRETT KÖZÉPKOR MŰVÉSZETI STÍLUSAI

A román ("római") stílus a XI-XII. századra volt jellemző:

• Tipikus épületei a kolostorok, később a székesegyházak (katedrálisok) voltak.
• Erődszerű külső, vaskos falak, keskeny ablakok, kerek boltívek jellemezték. Ekkor gyakoriak voltak a háborúk, az emberek a kolostorokban kerestek menedéket.
• Híres román stílusú épületek: wormsi, speyeri székesegyház (Németo.), jáki templom (Magyaro.)

A gótikus stílus a XIII-XIV. századra volt jellemző.

• Tipikus épületei a katedrálisok, de már a polgári építészetben is megjelenik (lakóházak, városházák). 
• Magasba törő tornyok, támpillérek, csúcsívek ablakok, rózsaablak jellemezték. Ezek a lélek Isten felé törekvését jelképezték. Az ólomüveg ablakokon is vallásos témák szerepeltek, hiszen az emberek többsége nem tudott olvasni, tehát a Bibliát és a keresztény tanokat csak innen ismerhetette.
• Egy-egy katedrális évtizedekig (olykor évszázadokig) épült, építői vándor kőműves mesterek voltak, akik mesterségük titkán féltékenyen őrizték.
• Híres gótikus épületek: Notre Dame (Párizs, Franciao.), kölni székesegyház (Németo.)

FORRÁSOK
1. Dictatus Papae
2. A Canossa-járás
3. XIII. századi eretnek irat

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/kozepkor/kozepkori-egyetemek-kozepkori-egyhaz

KÉPEK

1. A mainzi dóm

2. A párizsi St. Denis székesegyház

3. A párizsi egyetem