1. Az antant céljai

A) Nem lesznek területelcsatolások, hadisarcok, büntető jellegű kártérítések […] Az önrendelkezés nem pusztán beszédfordulat. A cselekvés kötelező érvényű elve, amit az államférfiak mostantól fogva csak saját felelősségükre hagyhatnak figyelmen kívül […] A jelen háborúban sorra kerülő minden területi rendezést az érintett népességek érdekében és javára kell végrehajtani, és nem képezheti egymással versengő államok igényei puszta módosulásainak vagy kompromisszumának részét. (Wilson beszéde az USA Kongresszusa előtt, 1918. február)

B) Franciaország és Clemenceau politikája ésszerűen következett abból a meggyőződésből, hogy a régi rend nem fog alapvetően megváltozni […] Ugyanis egy nagylelkű vagy igazságos és egyenlő elbánáson alapuló békeszerződés, amely olyasféle "ideológián" alapul, mint az elnök tizennégy pontja, csakis azzal a következménnyel járhat, hogy lerövidíti Németország talpra állásának az időszakát, és sietteti azt a napot, amikor ismét beveti Franciaország ellen számbeli fölényét, túlsúlyban lévő erőforrásait és műszaki felkészültségét. Ezért feltétlenül garanciákat kell követelni. (Részlet Keynes Clemenceau-ról szóló értékeléséből, 1923)

a) Mennyire sikerült érvényesíteni a béketárgyalásokon az amerikai célokat?
b) Milyen félelem állt a kemény francia politika mögött? Igaz volt-e ez a félelem?

2. A békerendszer kritikája (John Maynard Keynes: A béke gazdasági következményei, 1919)

Az igazság azonban az, hogy nem csak egy elméleti kérdésről van szó. Ezzel a könyvvel az a célom, hogy bebizonyítsam: egy karthágói békeszerződés gyakorlatilag sem nem helyes, sem nem lehetséges. Jóllehet az az irányzat, amelyből ez az elgondolás ered, tekintetbe veszi a gazdasági tényezőt, mégis átsiklik a jövőt megszabó gazdasági tendenciákon. Az órát nem lehet visszaállítani. Nem lehet Közép-Európa 1870-es állapotát helyreállítani anélkül, hogy elő ne idézzenek olyan feszültségeket Európa szerkezeti felépítésében, ne engedjenek szabadjára olyan emberi és szellemi erőket, amelyek határokon és fajtákon túllépve nemcsak bennünket és "garanciáinkat", hanem intézményeinket és társadalmunk fennálló rendjét is legyűrnék.

a) Mit ért Keynes "karthágói béke" alatt?
b) Mit jelent az, hogy "Közép-Európa 1870-es állapotát helyreállítani"?
c) Miért gondolja Keynes, hogy ez lehetetlen? Milyen veszélytől tart?

3.  A Nemzetek Szövetsége Egységokmánya (1919)

A Magas Szerződő Felek, avégből, hogy a nemzetek együttműködését előmozdítsák és a nemzetközi békét s biztonságot megvalósítsák, mégpedig:
   azzal, hogy egyes esetekben kötelezettséget vállalnak a háború elkerülésére,
   azzal, hogy nyílt, igazságos és becsületes nemzetközi összeköttetéseket tartanak fenn,
   azzal, hogy a nemzetközi jog szabályait ezentúl a Kormányok kölcsönös magatartásának valóságos zsinórmértékéül határozottan elismerik,
   és azzal, hogy a szervezett népeknek egymás közti érintkezésében az igazság uralmát és mindennemű szerződéses kötelezettségnek lelkiismeretes tiszteletben tartását biztosítják, megállapították a Nemzetek Szövetségének alább következő Egyezségokmányát. [...]

   8. cikk. A Szövetség tagjai elismerik, hogy a béke fenntartása megköveteli a nemzetek fegyverkezésének csökkentését addig a legalacsonyabb fokig, amely az Állam biztonságával és nemzetközi kötelezettségeknek közös eljárás útján megvalósítandó kikényszerítésével még összeegyeztethető. [...]
   10. cikk. A Szövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a Szövetség valamennyi tagjának területi épségét és jelenlegi politikai függetlenségét tiszteletben tartják és minden külső támadással szemben megóvják. [...]
   11. cikk. 1. Ezennel kimondatik, hogy minden háború vagy háborúval való fenyegetés, akár közvetlenül érinti a Szövetség bármelyik tagját, akár nem, a Szövetséget a maga egészében érdeklő ügy és a Szövetségnek ilyenkor kötelessége, hogy a nemzetek békéjének fenntartására alkalmasnak és hathatósnak mutatkozó minden intézkedést megtegyen. [...]
   12. cikk. 1. A Szövetség összes tagja megállapodik abban, hogy a közöttük esetleg felmerülő vitás kérdéseket, amelyek szakadáshoz vezethetnek, vagy választott bírósági vagy bírósági eljárás, avagy a Tanács vizsgálata alá bocsátják. Megegyeznek továbbá abban, hogy semmi esetben sem kezdenek háborút előbb, mint három hónappal a választott bírósági vagy bírósági határozat, vagy a Tanács jelentése után. [...]
   16. cikk. 1. Ha a Szövetség valamelyik tagja a […] megállapodások ellenére a döntést háború útján keresi, ezt a tagot ipso facto [=automatikusan] olyannak kell tekinteni, mint ha háborús cselekményt követett volna el a Szövetség valamennyi többi tagja ellen. Ez utóbbiak kötelezik magukat, hogy az ilyen Állammal minden kereskedelmi és pénzügyi összeköttetést haladéktalanul megszakítanak, saját állampolgáraik és a szerződésszegő Állam polgárai között minden érintkezést betiltanak és minden pénzügyi, kereskedelmi vagy személyes összeköttetést megszüntetnek a szerződésszegő és minden más Állam polgárai között.

a) Milyen elveket kívánt megvalósítani a nemzetközi kapcsolatokban a Népszövetség?
b) Milyen eszközökkel rendelkezett a béke fenntartására?
c) Mi volt a gyengesége ennek a rendszernek?