BIZÁNC ÉS SZOMSZÉDAI

A Bizánci Birodalom utolsó fénykora a XII. században, a Komnénosz-dinasztia uralma idején volt. Ennek legtehetségesebb tagja I. Mánuel császár, aki Magyarországgal is többször háborúzott. Ezután azonban a birodalom gyorsan hanyatlani kezdett. 1204-ben a IV. keresztes hadjárat során a keresztesek elfoglalták Konstantinápolyt és a birodalom szétesett. Noha a fővárost 1261-ben sikerült visszafoglalni, a birodalom már csak árnyéka volt hajdani önmagának. Területe egyre fogyott, végül csak a főváros maradt a birtokában, amelyet 1453-ban a törökök elfoglaltak. A Bizánc hanyatlásával keletkező űrt a balkáni államok töltötték be.

Bulgária a XII-XIII. században a Balkán domináns hatalmának számított. A belső harcoktól azonban ereje meggyengült. A XIV. század végére a törökök Bulgária egész területét elfoglalták.

Szerbia a XII. század közepén, Nemanja István fejedelem alatt jött létre, aki egyesítette a szerbek lakta területeket és függetlenedett Bizánctól. Fénykorát a XIV. század első felében, Dusán István alatt élte. Dusán István kihasználta Bulgária és Bizánc gyengeségét és a Balkán nagy részét meghódította, majd felvette a cári címet. Halála után azonban országa részekre szakadt, és az egyes szerb fejedelemségek már nem voltak képesek megállítani a török terjeszkedést. 1389-ben az első rigómezei csatában a törökök legyőzték a Lázár cár szerb lovagjaiból és szövetségeseiből álló sereget, így Szerbia török vazallussá vált. Bár Hunyadi Jánosnak még sikerült egy időre feltámasztania Szerbiát, a XV. század közepére megszilárdult a török uralom.

Albánia a XV. század közepén játszott fontos szerepet. Kasztrióta György (török nevén Szkander bég) fejedelem fél évszázadon át sikerrel verte vissza a törökök megújuló támadásait. Halála után azonban Albánia is török fennhatóság alá került, a későbbi évszázadokban pedig az albán nép áttért az iszlám vallásra.

A ROMÁN FEJEDELEMSÉGEK: HAVASALFÖLD ÉS MOLDVA

A Magyarországtól délre és keletre elterülő térséget a XIII. századig a kunok uralták. A köznép azonban többségében a latin nyelvet beszélő románok közül került ki (a románok középkori neve vlach, ebből származik a magyar oláh szó). A XIV. században jött létre a két román fejedelemség, amelyek általában vagy a Magyar Királyság, vagy az Oszmán Birodalom hűbéresei voltak.

Havasalföldet a XIV. század elején Basarab fejedelem egyesítette, aki I. Károly magyar király legyőzésével szilárdította meg hatalmát. (Megszerezte a Duna torkolatától északra fekvő részt is, amelyet róla Besszarábiának hívtak.) A XV. század közepén uralkodott III. Vlad Dracula, akit Cepesnek ("Karóbahúzó") is neveztek. Harcolt az oszmán terjeszkedés ellen (egy ízben húszezer török fejét tűzte karóra), végül azonban Mátyás király tömlöcében halt meg. (Alakja ihlette a XIX. századi író, Bram Stoker Dracula grófját.)

Moldvát 1350 körül Nagy Lajos király hozta létre a tatárok ellen védő ütközőállamként, azonban Bogdán vajda alatt hamarosan függetlenné vált. A XV. században azután a lengyel király vazallusa lett. Fénykorát III. (Nagy) István fejedelem alatt élte a XV. század második felében. Istvánnak sikerült a magyar, a török és a lengyel seregeket is legyőznie, végül azonban kénytelen volt elfogadni a török fennhatóságot országa felett.

A román fejedelemségekben kevés város volt, általában szász (német) lakossággal. A nemesek (bojárok) és az ortodox egyház nagy befolyással rendelkeztek, előbbiek a fejedelmek hatalmát is veszélyeztették.

AZ OSZMÁN BIRODALOM LÉTREJÖTTE

A közép-ázsiai törökök a XIII. században érkeztek Kis-Ázsiába, muszlim vallású lovasnomád népként. Államuk hamarosan kisebb emírségekre (fejedelemségekre) szakadt szét. Az egyik ilyen emírség élén állt 1300 körül Oszmán, akiről az oszmán-török nép a nevét kapta.

Mivel a terület korábbi nagyhatalma, a Bizánci Birodalom ekkorra már hanyatlott, az oszmán-törökök gyorsan terjeszkedtek, főleg I. Murád (1359-1389) és I. Bajezid (1389-1402) szultánok idején. A terjeszkedés egyszerre két irányban történt:

• Balkán: itt kisebb keresztény államok voltak (Szerbia, Bulgária), ezeket az 1389-es rigómezei csatában verték meg végleg, ezután a terület török fennhatóság alá került (a törökök Ruméliának nevezték)
• Kis-Ázsia: itt kisebb török fejedelemségek vannak, ezeket is meghódították (Kis-Ázsia török neve Anatólia)

A török terjeszkedésre már Európa is felfigyelt: Luxemburgi Zsigmond magyar király hadat indított ellenük, de lovagjait a törökök 1396-ban Nikápolynál legyőzték. 1402-ben a török terjeszkedés megtorpant, amikor I. Bajezid szultánt a Timur Lenk vezette tatárok az ankarai csatában legyőzték.

Az Oszmán Birodalom azonban hamar magára talált: II. Mehmed szultán (1451-1481) 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, ezzel véget vetve a Bizánci Birodalomnak. A város Isztambul néven az Oszmán Birodalom új fővárosa lett. II. Mehmed 1456-ban megostromolta Nándorfehérvárt, de Hunyadi János megvédte a várost. A XV. századtól állandóak lettek a török portyák, betörések Magyarországra.

AZ OSZMÁN-TÖRÖK ÁLLAMSZERVEZET ÉS HADSEREG

A török sikerek oka az erősen központosított államszervezetben és a kiváló hadseregben rejlett. Minden föld a szultáné volt, aki despotikus hatalommal irányította országát. A napi ügyeket irányító nagyvezír és a többi vezető méltóság teljes mértékben az uralkodótól függött.

A török lovas katonák (a szpáhik) a szultántól kapták a szolgálati birtokaikat fizetségképpen (a szultán bármikor visszavehette tőlük). A török hadsereg elit alakulata a janicsárok voltak: ezeket a szüleiktől elvett keresztény gyerekekből nevelték (erre szolgált a "gyermekadó", a devsirme). Noha rabszolgák voltak, ezek a tűzfegyverrel felszerelt, jól képzett gyalogosok fanatikusan hűségesek voltak a szultánhoz. Zsoldot kaptak, létszámuk 10-20 ezer fő lehetett.

Az Oszmán Birodalom területét tartományokra (vilajet) osztották, ezek élén a beglerbégek (vagy pasák) álltak, ezeken belül kisebb körzeteket alakítottak ki (szandzsák), élükön bégekkel. A szultán tetszése szerint cserélgethette a helyi vezetőket. Hatékony adószedést (az adószedők vezetője a defterdár) és igazságszolgáltatást (az iszlám jog szerint, a bíró neve kádi) alkalmaztak.

FORRÁSOK
1. Türoszi Vilmos a középkori Szerbiáról
2. Moldova évkönyvei
3. Bajazid parancsa
4. Konstantinápoly ostroma
5. Georgius de Hungaria a törökökről

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/kozepkor/fekete-halal-rendiseg-keso-kozepkor-pestis-az-oszman-birodalom

KÉPEK

1. Az oszmán állam szervezete

2. Janicsárok