LENGYELORSZÁG ÉS A BALTI TÉRSÉG

Lengyelország a X. században jött létre. A X-XIV. században a Piast-dinasztia uralkodott, az ország fővárosa Krakkó volt. Lengyelország ellenállt a német terjeszkedésnek, független állam maradt, azonban a XI. században fejedelemségekre szakadt szét.

Lengyelországtól északra és keletre még pogány balti népek éltek, pl. poroszok és litvánok. A XIII. században az egyik herceg behívta ellenük a Német Lovagrendet. A német lovagok legyőzték a poroszokat, de ezután saját államot alapítottak itt, és Lengyelországot fenyegették.

Lengyelországot a XIV. század elején a Lokietek-dinasztia egyesítette újra. A kor legnagyobb uralkodója III. (Nagy) Kázmér (1333-1370) volt:

• megerősítette a királyi hatalmat, összehívta a lengyel országgyűlést (ezzel itt is kialakult a rendiség),
• Krakkóban egyetemet alapított (1364).

Mivel Kázmérnak nem volt örököse, halála után I. Lajos magyar király került a trónra (lengyel-magyar perszonálunió).

Lajos halála után lánya, Hedvig következett, akit később szentté avattak. Hedvig feleségül ment a litván nagyfejedelemhez, Jagelló Ulászlóhoz (lengyel-litván perszonálunió), így került a lengyel trónra a Jagelló-dinasztia, amely több magyar királyt is adott a késő középkorban. (Litvánia ekkoriban vette fel a kereszténységet és emelkedett európai hatalommá). A lengyelek és a litvánok együtt legyőzték a Német Lovagrendet (1410, grünwaldi csata).

AZ OROSZ TERÜLETEK

A Kijevi Rusz a XI. században kisebb fejedelemségekre esett szét, ezek közül a legfontosabb Novgorod és Moszkva lett.

Novgorod fejedelme, Alexandr Nyevszkij két csatában is megvédte országát: 1240-ben a névai csatában a svédeket, 1242-ben a csúd-tavi csatában a német lovagokat győzte le.

Az orosz fejedelemségek a XIII. században a mongolok adófizetőivé váltak (ld. lent), de a XIV. századra az Arany Horda meggyengült. Ekkor emelkedett fel a Moszkvai Fejedelemség. (Moszkvát a XII. század közepén alapították, kezdetben nem túl jelentős város volt.) Dimitrij moszkvai fejedelem 1380-ban Kulikovónál legyőzte a mongolokat.

A legjelentősebb moszkvai fejedelem III. Iván (1462-1505) volt:

• egyesítette az orosz fejedelemségeket,
• elvette az utolsó bizánci császár lányát, és ezzel magát Bizánc örökösévé nyilvánította, cárnak (császárnak) nevezve,
• uralma alatt Oroszország függetlenné vált a mongoloktól.

Oroszországban nem alakult ki rendiség. A cárok egyeduralkodóként kormányoztak, hatalmukat csak a nagyobb bojárok (nemesek) fenyegették. A városoknak nem voltak jogaik, a jobbágyokat rabszolgaként dolgoztatták.

A MONGOL BIRODALOM

A XIII. században Európára váratlanul rátörtek a mongolok. A mongolok az utolsó nomád nép a történelemben, amely fontos szerepet játszik. Lovasnomád nép, eredetileg Belső-Ázsiában, a sztyeppén éltek. Törzseiket 1200 körül Dzsingisz kán egyesítette.

• Ezután a mongolok elkezdték meghódítani a környező területeket: Dzsingisz kán legyőzte Kínát és Közép-Ázsiát.
• Halálakor a mongol birodalom már a világon valaha létezett legnagyobb szárazföldi birodalom volt.

Dzsingisz halála után a birodalom szétesett, az egyes részeket utódai örökölték. A nyugati részeken (Kelet-Európa) Arany Horda néven önálló állam alakult, ennek vezetője lett Batu kán. Az ő vezetésével a mongolok elindultak meghódítani Európát:

• 1240-ben elfoglalták Kijevet, ezután az orosz fejedelmek többsége a mongolok adófizetője lett.
• 1241-ben megtámadták Lengyelországot és Magyarországot, és mindkét országban legyőzték az ottani seregeket, majd végigpusztították az országot és kivonultak. (Magyarország történetében ez az epizód a tatárjárás.)

A keleti részeken (Kína, Ázsia) a XIII. század végén Kubiláj nagykán uralkodott; az ő udvarát kereste fel a híres velencei utazó, Marco Polo. Kubiláj sikertelenül próbálta Japánt meghódítani: flottáját egy tájfun (kamikaze: "isteni szél") elsöpörte.

FORRÁSOK
1. Kijev tatár elfoglalása

VIDEÓK

KÉPEK

1. Európa három nagy történelmi régiója