A NAGYHATALMAK ÉS MAGYARORSZÁG

Az I. világháború előtt a nagyhatalmak az Osztrák-Magyar Monarchiát a hatalmi egyensúly fontos elemének tekintették és nem támogatták felosztását (pl. 1848-1849-ben). Ez a politika a világháború alatt változott meg, több okból:

• Mivel a Monarchia teljesen elköteleződött a németek felé, az antant szemében már nem játszott fontos szerepet a hatalmi egyensúlyban.
• A háború alatt az antant területeket ígért a Monarchiából a környező népeknek (pl. olaszok, csehek, románok, szerbek).
• A nemzetiségi politikusokból álló emigráció és a saját "szakértőik" meggyőzték az antant vezetőit arról, hogy a Monarchia "a népek börtöne", amely elnyomja a nemzetiségeket, ezért igazságos a felosztása.
• Wilson elnök 14 pontja a nemzetek önrendelkezéséről szintén a felosztás mellett szólt.

Magyarországot az antant ellenségként kezelte, és sem a Károlyi-kormányt, sem a Tanácsköztársaságot nem ismerte el, nem tárgyalt vele. Sőt, biztatta a Magyarországra támadó cseh, román és szerb seregeket.

A békekonferencia és Magyarország

Az 1919-ben összeülő békekonferencián a magyar határok kérdését csak érintőlegesen tárgyalták. Külön-külön bizottságok dolgozták ki az új csehszlovák és délszláv, illetve a román állam határait, így csak a végén derült ki, hogy mekkora terület marad összességében Magyarországnak. A Párizsban tartózkodó nemzetiségi vezetők minél nagyobb területet akartak szerezni, s érveiket az antant vezetői elfogadták:

• nemzetiségi érvek: a nemzetiségi vezetők általában túlzó adatokkal "bizonyították", hogy a követelt területeken az ő etnikumuk van túlnyomó többségben (pl. a románok állítása szerint az elcsatolt Erdélyben csak félmillió magyar él)
• történelmi érvek: a nemzetiségi vezetők szerint népüknek régi államisága volt (pl. a csehszlovákoknál a "nagymorva birodalom"), amelyet a nomád magyarok erőszakkal elfoglaltak
• stratégiai érvek: jól védhető folyók (pl. a csehszlovákoknak a Duna vonala), stratégiailag fontos területek (pl. a csehszlovákok a jugoszláv állammal való összeköttetést biztosító "szláv korridort akartak") megszerzése
• gazdasági érvek: termőföldek, ásványkincsek megszerzése mellett érveltek

A békekonferencián vezető szerepet játszó franciák célja az volt, hogy Német- és Oroszország között franciabarát államok sorát hozzák létre, így Magyarország sorsa nem érdekelte őket. Az angolok közömbösek voltak, az amerikaiak nem igazán ismerték a kelet-európai helyzetet, hogy érdemben beleszóljanak.

A Magyarországgal kötendő béke - a magyar álláspont ismerete nélkül - 1919 nyarára készen állt.

A magyar békedelegáció és a béke aláírása

1920 januárjára Magyarországon rendeződött annyira a helyzet, hogy a magyar delegáció kiutazhasson Párizsba. A küldöttség mindent megtett, hogy módosítsa a megismert béketervet:

• a küldöttség vezetője, Apponyi Albert hosszú beszédben érvelt Magyarország súlyos megbüntetése és a területek elcsatolása ellen, népszavazást kért
• Teleki Pál földrajztudós vezetésével elkészült a Magyarország nemzetiségeit ábrázoló híres "vörös térkép" (a magyarokat jelölte vörössel, az alacsony népsűrűségű területeken lakatlannak ábrázolta)

Az antant azonban már nem kívánt változtatni a szerződés szövegén, mindössze egy kísérőlevelet kaptunk az új francia miniszterelnöktől, Millerandtól, amely kilátásba helyezte az esetleges későbbi kiigazítást.

A békeszerződést 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban írta alá a magyar kormány két jelentéktelen tagja. Az aláírás idején egész Magyarországon megkondultak a harangok. Gyászkeretben iktatták törvénybe a béke szövegét.

A TRIANONI BÉKE TARTALMA

Területi és etnikai következmények

Magyarország területe 282,000 km²-ről 93,000 km²-re, lakossága 18 millióról 7,5 millióra csökkent.

• a Felvidék és Kárpátalja Csehszlovákiához került,
• Erdély, a Partium és a Bánát keleti része Romániához,
• Horvátország, Bácska és a Bánát nyugati része a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz,
• Burgenland Ausztriához, de Sopron 1921-ben népszavazással dönthetett (magyar maradt, kiérdemelve "a leghűségesebb város" címet)

Az új határok csak részben követték az etnikai vonalakat. Mivel mindig a szomszédos államok javára döntöttek, a határ túloldalára magyar többségű területek kerültek. Magyarországon ezzel nem maradtak nemzetiségek, összesen kb. 3 millió magyar, a magyar nemzet harmada viszont szomszéd államokba került (az antant szándékai ellenére egyik szomszédos állam sem vált nemzetállammá).

Ez nem jelentett volna gondot, ha a környező államok a következő évtizedekben nem folytatnak elnyomó, asszimilációs politikát a magyar kisebbség ellen.

1918 és 1924 között mintegy 500 ezer magyar menekült vagy települt át az utódállamokból Magyarországra (főleg a nemesség, értelmiség, alkalmazottak). Ezek a menekültek évekig vagonokban éltek.

Gazdasági és katonai következmények

Az elcsatolt területekkel jelentősen megváltozott Magyarország gazdaságának szerkezete. Mindenekelőtt megszűnt a Monarchia közös piaca, a helyén egymásra gyanakvó, egymástól védővámokkal elzárkózó államok alakultak ki.

Mezőgazdaság:

• az erdők és legelők zömét elcsatolták,
• a gabonatermő területek itt maradtak, de a közös piac megszűnése miatt súlyos problémát jelentett a gabonafelesleg exportálása

Ipar:

• elveszítettük a felvidéki és erdélyi bánya- és iparvidékeket, így az ipari nyersanyagok zömét
• a gyárak (a feldolgozókapacitás) viszont Budapesten maradtak

Közlekedés és településszerkezet

• fontos vasútvonalakat és csomópontokat veszítettünk el (ezek sok esetben a határ túloldalán futnak)
• a vidéki nagyvárosok (pl. Pozsony, Kolozsvár, Temesvár) elcsatolása miatt a magyarországi városszerkezet még inkább Budapest-központú lett
• a határok kettévágták egyes városok vonzáskörzetét, így több település határmentivé vált és sorvadásnak indult

Mindezek mellett a trianoni béke következtében Magyarországot hatalmas jóvátételi kötelezettség is sújtotta. A magyar hadsereg létszámát 35 ezer főben maximálták, modern harceszközei nem lehettek.

A békét a magyar közvélemény nem tudta elfogadni, már a '20-as években elindult a revíziós mozgalom.

FORRÁSOK
1. Az antant politikája
2. A csehszlovák álláspont
3. Kisebbségvédelem
4. Apponyi beszéde
5. A Millerand-levél

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/magyarorszag-ket-vilaghaboru-kozott/trianon

KÉPEK