TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A XII-XIII. SZÁZADBAN

A XI. században alakult ki itthon is a feudális társadalom (a föld a hatalom alapja). Az I. (Szent) István korabeli társadalom a XIII. századra jelentősen átalakult:

• uralkodó réteg: a világi és egyházi nagybirtokosok megerősödtek; a világi előkelőket már "nemes"-nek nevezték és saját magánhadseregeik voltak (bandérium, az olasz bandera = zászló szóból); III. Béla volt az első király, aki egy egész vármegyét eladományozott a nemeseknek
• középréteg: a vitézek (szabad, katonáskodó kisbirtokosok) ekkor már servienseknek nevezték magukat (serviens regis = a király szolgája); az ő helyzetüket fenyegette a nagybirtokosok megerősödése (sokan függésbe kényszerültek a nagybirtokosoktól)
• legalul folytatódott a köznép és a szolgák összeolvadása, az egységes jobbágyság kialakulása

II. ANDRÁS (1205-1235)

III. Bélának két fia volt. Előbb Imre uralkodott, aki állandó harcokat folytatott öccsével, Andrással. Imre (és kisfia) halála után András lett a király. 

II. András sokat háborúzott:

• több hadjáratot indított Halicsba (szomszédos orosz fejedelemség)
• 1217-ben a Szentföldre vezetett hadat (V. keresztes hadjárat) - még apja, Béla, hagyta rá ezt a feladatot; különösebb katonai eredményt nem ért el

András mértéktelenül adományozta a királyi birtokokat, gyakran egész vármegyéket adott a nagybirtokosoknak (ezt a politikát "új berendezkedésnek" nevezte, jelszava: "Az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség."). Politikájának "eredménye":

• a királyi birtokokra támaszkodó királyi hatalom meggyengült
• a csökkenő királyi birtokokból származó jövedelmeket a regálékból próbálta pótolni: gyakrabban adott ki új pénzt (és rontotta is a pénzt), növelte az adókat, vámokat, a sókereskedelmet bérbe adta zsidó és muzulmán (izmaelita) vállalkozóknak - ezzel magára haragította a kereskedőket és az egyházat
• a megerősödő nagybirtokosok egymás között is viszálykodni kezdtek: András felesége, a német (meráni) Gertrúd és környezete és a többi főúr közötti viszály végül a királyné meggyilkolásához vezetett (1213-ban Bánk nádor vezetésével)
• a nagybirtokosok megerősödése kiváltotta az alsóbb rétegek (serviensek, várjobbágyok) félelmét

Az Aranybulla (1222)

Mindezek miatt a nemesek és a serviensek 1222-ben rábírták Andrást az Aranybulla aláírására (bulla = oklevelek eredetiségét bizonyító függőpecsét; az arany a király színe). Az Aranybulla 31 pontból állt, és a királyi hatalmat korlátozta (ennyiben hasonlít a 7 évvel korábban kiadott angol Magna Chartához, bár valószínűleg nincs közöttük összefüggés.)

Több pontja a serviensek jogait tartalmazta:

• servienst nem lehetett letartóztatni bírói ítélet nélkül,
• adómentesség,
• birtokáról szabadon végrendelkezhetett (csak ha nem hagy végrendeletet és nincs családja, akkor száll vissza a birtok a királyra),
• csak az ország védelmében volt köteles hadba vonulni (egyébként csak fizetség ellenében).

Más pontok András politikáját próbálták korlátozni:

• tilos bárkit megfosztani a birtokától (serviensek!),
• tilos a vármegyék eladományozása,
• tilos a pénzrontás,
• tilos idegeneknek méltóságot adni,
• zsidók és izmaeliták ne kapják bérbe a kereskedelmet stb.

Az utolsó, 31. pont volt az ún. ellenállási záradék: ha a király nem tartaná be az Aranybullát, az egyházi és világi előkelők fellázadhatnak ellene.

Az Aranybulla jelentősége: a serviensek jogai később az egész nemesség jogai lettek, valamint a nemesség később gyakran hivatkozott az ellenállási záradékra a királyokkal (főleg a Habsburgokkal) szemben.

Később az egyház is különböző engedményekre kényszerítette Andrást (1231: az Aranybulla megújítása, 1233: beregi egyezmény):

• tizedet lehetett pénzben szedni (az Aranybulla szerint terményben kellett),
• az ellenállás joga az esztergomi érseké lett (ha a király megszegné, az érsek kiátkozhatja),
• az egyház is adómentessé vált,
• az egyház megszerezte a sókereskedelem jogát.

FORRÁSOK
1. Az Aranybullából
2. A Zala megyei serviensek oklevele

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/az-aranybulla-es-tatarjaras

KÉPEK

1. A magyar társadalom változásai az Árpád-korban