10.1.4 A spanyol nagyhatalom és Hollandia
V. KÁROLY (1516-56) – AZ ABSZOLUTIZMUS KIALAKULÁSA
A XVI. század elején fél Európát a Habsburg-család uralta: Spanyolország, a Német-római Birodalom, Németalföld, Dél-Itália, Cseh- és Magyarország mind az ő kezükbe került örökléssel. A dinasztia feje, V. Károly a korabeli Európa legnagyobb uralkodója volt: spanyol királyként hozzá tartozott fél Amerika, és 1519-től német-római császár is volt (joggal mondták róla, hogy "birodalmában sosem nyugszik le a Nap").
Károly abszolút hatalommal uralkodott.
Abszolutizmus: a kora újkor jellemző államformája, ahol a király a fizetett és szakképzett hivatalnokokkal irányítja az országot, az országgyűlést nem hívja össze, hanem rendeletekkel kormányoz. A megerősödött királyi hatalom támasza a fizetett zsoldossereg és az egyház is.
Az Amerikából beözönlő nemesfémekre támaszkodva a spanyolok kiváló zsoldossereget (terciók) és hatalmas flottát állítottak fel. Ekkoriban Spanyolország volt Európa vezető hatalma. V. Károlynak azonban rengeteg ellenféllel és konfliktussal is szembe kellett néznie:
- uralma alatt zajlott a német területeken a reformáció: Károly eretnekként üldözte Luthert, és háborút vívott a Luthert támogató német fejedelmekkel, amelyet az 1555-ös augsburgi vallásbéke zárt le
- harcolt a franciákkal: I. Ferenc francia király országát minden irányból Habsburg-birtokok vették körbe, így természetes ellensége volt V. Károlynak. Háborújuk főként Itáliában zajlott.
- harcolt a törökökkel is: Szulejmán szultán alatt megindult a Magyarország elleni támadás (1529: Bécs ostroma) és a törökök a Földközi-tengeren is terjeszkedtek
Az állandó háborúkba és kudarcokba belefáradt uralkodó 1556-ban lemondott és kolostorba vonult. Birodalmát kettéosztotta. Spanyolországot és az amerikai gyarmatokat fia, Fülöp, a német-római császárságot öccse, Ferdinánd kapta (ő ekkor már magyar és cseh király volt). Innentől a Habsburg-dinasztia egy spanyol és egy osztrák ágra bomlott. A továbbiakban a spanyol ágat nézzük, az osztrák ággal később foglalkozunk.
II. FÜLÖP (1556-98)
Ő is abszolút módon kormányzott. Ekkor lett az új főváros a Spanyolország közepén fekvő Madrid, amelynek közelében Fülöp hatalmas barokk palota- és kolostoregyüttest építtetett (Escorial).
Fülöp idején még tartott a spanyol nagyhatalom kora, noha már kezdtek sokasodni a kudarcok is.
- 1571: a lepantói tengeri csatában az egyesült spanyol-pápai-velencei hajóhad legyőzte a törököket, ezzel megállították a török terjeszkedést (a flotta vezetője Fülöp féltestvére, Don Juan volt)
- 1588: háború Angliával – vereség, a hatalmas spanyol hajóhadat (Nagy Armada) a kisebb, de gyorsabb angol hajók támadásai és viharok tépázták meg, csak egy része tért haza
- Fülöp uralma alatt kezdődött el a németalföldi szabadságharc
A NÉMETALFÖLDI SZABADSÁGHARC (1568-1609)
Németalföld (a mai Hollandia, Belgium, Luxemburg, azaz a Benelux-államok területe) a XVI. században Spanyolországhoz tartozott. A terület jellemzői:
- fejlett gazdaság: textilipar, tengeri kereskedelem; a mezőgazdaságban már vetésforgót alkalmaztak (nincs ugar, helyette takarmánynövények, így az állattartás is fejlődik - jellemző áru a tejtermék, pl. sajt)
- a reformáció terjedésével az észak rész kálvinistává vált, a déli katolikus maradt
A spanyol uralommal szemben egyre nőtt az elégedetlenség. Ennek okai:
- a spanyolok súlyos adókat vetettek ki erre a gazdag területre
- az északiakat sértette a vallásszabadság hiánya is (a spanyolok katolikusok, és főleg II. Fülöp idején sok korlátozó intézkedést hoztak)
1568-ban zavargások kezdődtek, erre válaszul Fülöp Alba herceget küldte helytartóként Németalföldre, aki vérfürdőt rendezett, kivégeztetette a mozgalom vezetőit. Emiatt nyílt felkelés tört ki Orániai Vilmos vezetésével. A harcok váltakozó sikerrel folytak.
A hét északi tartomány 1579-ben szövetséget kötött és kikiáltották a függetlenségüket, így új állam született: a Németalföldi Egyesült Tartományok, azaz Hollandia. (A legerősebb, Holland tartományról kapta a nevét, itt van a főváros, Amszterdam.) Miután a katolikus déliek kiegyeztek a spanyolokkal, a háborúnak 1609-ben fegyverszünet vetett véget. Spanyolország végül 1648-ban kénytelen volt elismerni Hollandia függetlenségét. (Emiatt nyolcvanéves háborúnak is nevezik ezt a konfliktust.)
A XVII. században Hollandia nagyhatalommá vált. Részt vett a felfedezésekben és a gyarmatosításban (Észak-Amerika, Dél-Afrika, India): Gazdasági és kulturális központtá vált: itt alakult meg az első tőzsde, a holland festészet világhírű alkotásokat hozott létre (pl. Rembrandt).
SPANYOLORSZÁG HANYATLÁSA
A XVI. század végére Spanyolország már a hanyatlás jeleit mutatta. Ennek több összetevője volt:
- az Amerikai nemesfémekből származó bevételeket nem fektették be az iparba, hanem az udvar fényűzése és a zsoldossereg (azaz a hatalmi politika) vitte el
- Spanyolország emiatt kénytelen volt importálni az iparcikkeket, ezzel viszont kiáramlott a nemesfém az országból
- a királyok emelték az adókat, ennek ellenére az ország csődbe ment
A XVII. században Spanyolország már gyengült, a 30 éves háborúban vereséget szenvedtek a franciáktól. 1700-ban kihalt a Habsburg-dinasztia spanyol ága, ami a spanyol örökösödési háborúhoz vezetett.
FORRÁSOK
1. A lepantói csata
2. Az Armada pusztulása
3. Spanyolország hanyatlása
4. Angol leírás Hollandiáról
KÉPEK
1. A Habsburgok családfája 1500-tól
