1. A lepantói csata (Soranzo Alvizar feljegyzéséből)

Mikor szemlét tartottak, látták, hogy az egyesült hajóhad a pápa 19, a spanyol király 81 gályájából, 20 egyéb hajóból és a velenceiek néhány nagyobb teherhajójából, 103 máltai hajóból és a savoyai herceg 3 gályájából áll. […] A török hajóhad alig érkezett a Cursolariai-sziget fokához, amikor szembetalálta magát az ellenséggel. Ekkor mindkét fél csatasorba állt, mindegyik három, félhold alakú sort alkotva. […]

Már négy órája küszködtünk a megátalkodott pogánnyal, és az igen elkeseredett küzdelem még mindig nem hozott eredményt. […] Ekkor a legnagyobb gályák, amelyek így az élre kerültek, ágyújukkal tüzelni kezdtek az ellenség sűrűn álló hajóira, és több török hajót el is süllyesztettek. […] Most az ellenség a mi hajóinkba igyekezett csáklyáival belekapaszkodni, és az ezután következő küzdelemben kellett bebizonyítani, hogy melyik fél a vitézebb. […] A küzdelem tovább folyt, mikor egyszerre azt láttuk, hogy a pogányok hajói megfordulnak, és igyekeznek tőlünk eltávolodni. Az történt ugyanis, hogy Ali vezérpasát, a törökök tengernagyát csata közben megölték, fejét levágták, és lándzsára tűzve, diadalkiáltások közt mutogatták a mieink.” 

a) Mely keresztény államok hajói vettek részt a csatában? Melyik állam küldte a legnagyobb hajóhadat?
b) A forrás szerint mely okok vezettek a keresztények győzelméhez?

2. Az Armada pusztulása (a Fuggerek újságából)

A spanyol király armadája Portugáliából indult 135 vitorlással […] július 5-én érkezett az Armada Corunába, onnan pedig Flandriába készült, […] aztán pedig Anglia alá [érkezett], ahol 4-5 napig csetepatézott az angol armadával. Ez alkalommal az angolok két hajót elfogtak. […] Vihar miatt Anglia alatt négy hadigályát elvesztettek. […] Calais-ban akarták a pármai herceget megvárni. Ez azonban tudatta velük, hogy egy hét előtt nem tud elkészülni. Az admirális erre azt válaszolta, hogy ismét Spanyolországba szándékozik vitorlázni.

Ezenközben az angolok néhány égő tűzhajót futtattak a spanyol hajóhad ellen, mire ez kénytelen volt elvágni horgonyköteleit és elsietni onnét. Akkor mindegyik hajó két horgonyt hagyott ott, és a hatalmas óriásgályák közül négy Calais előtt megfeneklett és összetört. […]

A Calais előtti csatában a spanyolok, mint a foglyok állítják, ezer embert veszítettek, köztük a nápolyi és a sevillai lovasság generálisát. Ekkor állítólag még 120 hajójuk volt a spanyoloknak. […] Ezek után elvitorláztak, és az angolok öt napig üldözték őket egészen Skócia partjáig. Ott átszámoltatták a katonaságot, és úgy találták, hogy már nyolcezer embert vesztettek. […] Mivel flottájuknak nem volt friss vize, Írország mellett sok lovat és öszvért dobtak a tengerbe. Mikor Írországból elvitorláztak, a főparancsnok […] minden kapitánynak megparancsolta, hogy siessen Corunába, vagy az első spanyol kikötőbe. Így tíz napig együtt vitorláztak. Akkor Sidonia herceget a vihar 27 hajóval elszakította tőlük, s nem lehetett tudni, hogy hova lett. Mikor az Armada még utoljára együtt volt, már nem volt erősebb 78 hajónál. Az óriásgályák közül egyik sem volt már velük.

a) Kövesd a térképen az Armada által bejárt útvonalat!
b) Gyűjtsd táblázatba a spanyol hajóhad veszteségeit!
c) Mely tényezők okozták a spanyol Armada pusztulását?

3. Ustariz, XVIII. századi spanyol gazdasági szakíró

Bár a spanyolok uralma alatt vannak azok a földek, ahonnan oly nagy bőségben nyerjük az aranyat és ezüstöt, mégis kevesebbjük van belőlük, mint más népeknek. Ez a tény is azt mutatja, hogy az aranybányák nem gazdagítják oly mértékben az országot, mint a kereskedelem […]. Úgy látszik, hogy Spanyolország hanyatlásának egyedüli oka az, hogy elhanyagolja a kereskedelmet és nem létesített nagy számban manufaktúrát a hozzá tartozó országok hatalmas területén.

Egy 24 évvel ezelőtt őfelségének benyújtott jelentés szerint Nyugat-Indiai felfedezése után, 1492-től 1595-ig Nyugat-Indiából 2 milliárd pezeta aranyat és ezüstöt hoztak be Spanyolországba, tehát 103 év alatt átlag 20 milliót évente, […] és az egész mennyiségből Spanyolországban nem maradt több, mint 200 millió pezeta, 100 millió pénzben, 100 millió ingóságban.

a) Mi a véleménye a szerzőnek az országba áramló hatalmas arany hatásairól?
b) Miben látja a problémákat! Mely fontos tényezőkre nem tér ki a szerző ebben a rövid részletben?

4. Thomas Mun angol kereskedő Hollandiáról

Az egész világ számára csodának látszik, hogy ilyen kis ország, mely kisebb mint két jobb grófság nálunk, melynek kevés természeti kincse, élelmiszerkészlete, erdeje vagy más háborúhoz vagy békéhez szükséges tartaléka van, ennek ellenére olyan rendkívüli bőségben rendelkezik mindezek felett, hogy a saját szükségletein kívül (amelyek igen nagyok) másokat is el tud látni, és valóban el is lát, más államoknak hajókat, tüzérségi fegyvereket, felszereléseket, gabonát, puskaport, golyót stb. ad el és mindent, amit szorgalmas kereskedésük révén […] a világ minden sarkából összeszednek. E tekintetben ezek épp oly károsak mások (különösen Anglia) szempontjából, akiket kiszorítanak a piacokról, mint amilyen gondosak a maguk helyzetének megerősítésében.

a) A holland gazdaság mely tényezőjét emeli ki a szerző?
b) Mely tevékenységüket tartja veszélyesnek Angliára nézve?