1. Az olasz-magyar barátsági szerződés (1927)

Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és Ő Felsége Olaszország Királya megállapítván a két nemzet számos közös érdeke tekintetében fennálló összhangot, áthatva attól az őszinte vágytól, hogy államaik között az igaz barátság kötelékét létesítsék és gondoskodni kívánva arról, hogy a béke és a rend fenntartására irányuló törekvéseiket egyesítsék [...].

   1. cikk. A Magyar Királyság és az Olasz Királyság között állandó béke és örökös barátság fog fennállni.
   2. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy békéltető eljárás és a felmerült esethez képest választott bírósági eljárás alá bocsátják azokat a bármilyen természetű vitás kérdéseket, amelyek közöttük felmerülnek és amelyeket diplomáciai úton megfelelő időn belül megoldani nem lehetett.

a) Milyen konkrét megállapodások születtek?
b) Milyen érdekei fűződtek a szerződéshez Magyarországnak és Olaszországnak?

2. Bethlen István beszéde a revízióról (1928)

Irredenta-e minden hazafias megmozdulás? Irredenta-e, ha tőlünk elszakított területen ma valaki magyarnak vallja magát, ha magyarul beszél, ha gyermekét magyar iskolába akarja küldeni, s ellenáll annak, hogy más nyelvű iskolába szorítsák; ha a tőlünk elszakított területeken valaki ellenáll annak, hogy birtokát és vagyonát nacionalizálják vagy szekvesztrálják [lefoglalják]? [...] Hiszen a békeszerződést kiegészítő okmány, a kisebbségi szerződések nemzetközi kérdéssé tették a kisebbségi kérdést és annak döntő fórumává a Népszövetséget állították oda, amelynél bárkinek, nekünk is jogunk van panaszt tenni, akkor jogunk van ezekkel a kérdésekkel foglalkozni is.

Vagy irredenta-e az, ha mi a békerevíziót követeljük? Hiszen erre két jogcímünk is van. Az egyik maga a trianoni békeszerződés a benne foglalt népszövetségi paktum 19. szakasza, amely módot ad arra, hogy bármely állam felvesse egyik vagy másik szerződés revíziójának kérdését a Népszövetség előtt. A másik jogcím pedig a kísérőlevél, amellyel a békeszerződést átadták s amely elismeri, hogy ha nemzeti szempontból a határok megállapításánál igazságtalanságot követtek el, azok ki fognak korrigáltatni. [...] E kérdéssel foglalkozni tehát nem irredentizmus. Ennél továbbmenő akciókat, kalandos vállalkozásokat és összeesküvéseket igenis lehetetlenné teszünk, de a magyar közönség szájára lakatot nem tehetünk és ha erre azt mondanák, hogy akkor pedig jobb atmoszféra kifejlődése lehetetlen, [...] úgy erre a feleletem az, hogy igenis ennek a jobb atmoszférának van remédiuma [megoldása], [...] az, hogy ezek az állapotok megszűnjenek.

a) Nézz utána, mit jelent az "irredentizmus" fogalma!
b) Milyen jogcímekre hivatkozik Bethlen?
c) Milyen eszközökkel kívánja a magyar kormány elérni a fenti célokat, és mely eszközöket utasítja el?

3. Klebelsberg Kunó kultúrpolitikája

A) T. nemzetgyűlés! Szeretném a köztudatba belevinni, a trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországban a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel kell  mindig újból és újból bizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság. (Klebelsberg Kunónak a költségvetési vitában elhangzott felszólalásából, 1925)

B) Emelni kell a magyar dolgozó tömegek értelmi színvonalát, ma még sokkal inkább, mint a múlt század kilencvenes éveinek elején, és szisztematikusan nevelni kell minden téren elsőrangú szakembereket, akiknek az a hivatásuk, hogy közigazgatási vezérkara legyenek a magyar termelésnek. [...]

Csonka Magyarországnak 3455 községe van. Ebből 317-ben építünk 1073 tantermet és 528 tanítói lakást. Ennek az 1073 tanteremnek akkora a befogadóképessége, hogy 45 ezer olyan gyermek járhat a jövőben tágas, világos és egészséges iskolába, aki korábban vagy egyáltalán nem volt beiskolázva, vagy célszerűtlen helyiségekben szorongott. Ha meggondoljuk, hogy Magyarországnak 750 ezer tankötelese van, akkor ez a 45 ezer, akiket jó iskolákhoz juttatjuk, nagyon jelentékenynek mondható. (Klebelberg Kunó: A magyar  kultúra jövője, 1926)

a) Gyűjtsd össze, mivel indokolta a kultuszminiszter a törvényhozásban az oktatás fontosságát?
b) Határozd meg a szöveg alapján a "kultúrfölény" fogalmát!
c) A tanterem és a tanítói lakások építése mely társadalmi réteg felzárkózását célozta meg?
d) A mennyiségi fejlesztésen túl az oktatás mely területeire helyezték a hangsúlyt? Mi volt ezzel a cél?

4. Klebelsberg Kunó a neonacionalizmusról (cikk a Pesti Naplóban, 1928)

Mit értek én neonacionalizmus alatt? [...] Az aktív, a produktív, a konstruktív emberek szolidaritását, a munkás, az alkotó emberek szent összefogását a rombadölt haza újjáépítésének nagyszerű munkájában Azt a nemzeti érzést és elgondolást, amelyet a magyar iskola révén ápolni igyekszem, neonacionalizmusnak kell hogy nevezzem. [...] Mert mi volt az elmúlt négy évszázadban a magyar nacionalizmus tartalma? Elsősorban küzdelem az osztrák centralizáció és germanizáló törekvésekkel szemben. Ez tárgytalanná vált miután elszakadtunk Ausztriától. [...] Másodsorban harc volt a magyar nacionalizmus a magyar állam­eszmének beleplántálásáért azoknak a népeknek a lelkébe, amelyek hazánk területén éppen azon idő alatt szaporodtak el, midőn a török és német egyaránt pusztította a magyart. Ez a törekvés is tárgytalanná vált annak következtében, hogy a trianoni béke elszakította tőlünk nemzetiségeinket. [...] A magyar naciona­lizmus ekként elvesztette legfőbb tartalmát, és így a régi érzés elé új célokat kell állítani: művelt és jómó­dú nemzet akarunk lenni.

a) Mi volt a magyar nacionalizmus tartalma hagyományos tartalma Klebelsberg szerint?
b) Milyen változtatást szeretne elérni ebben a tartalomban?