A TUDOROK KORA ANGLIÁBAN

A rózsák háborúja végén a Tudor-dinasztia került hatalomra Angliában. Ennek első királya, VII. Henrik megerősítette a királyi hatalmat.

VIII. Henrik (1509-1547) szeszélyes és kegyetlen uralkodó volt: összesen 6 felesége közül kettőt kivégeztetett. Mivel első feleségétől nem született fia, el akart válni tőle, erre azonban a pápa nem adta meg az engedélyt. Henrik így elszakította az angol egyházat Rómától: az anglikán egyház feje ma is az uralkodó. Henriknek szüksége volt az egyház vagyonára is, ezért feloszlatták a kolostorokat, vagyonuk a királyé lett. (Le is rombolták őket; ezért nincsenek ma Angliában kolostorok.)

Henrik uralma alatt fellángoltak a vallási ellentétek (anglikánok - katolikusok). Mivel fia hamar meghalt, a lányai követték. I. (Véres) Mária erőszakkal üldözte az anglikánokat. Halála után Henrik kisebbik lányára, Erzsébetre várt a feladat, hogy lecsendesítse a viszályokat.

I. Erzsébet (1558-1603) uralkodása alatt szüneteltek a harcok. A királynő harmonikusan együttműködött az erős angol Parlamenttel is (azaz Angliában nem alakult ki abszolutizmus). Támogatásával angol felfedezők járták a világot, Francis Drake körülhajózta a Földet (Drake-átjáró). Támogatta az angol kalózokat is, akik az Újvilágból származó aranyat-ezüstöt szállító spanyol és portugál hajókra vadásztak. 1584-ben megalakult az első angol gyarmat Amerikában, Virginia (a „szűz” királynő tiszteletére). A kereskedelem támogatására létrejött a Moszkvai Társaság és a Kelet-Indiai Társaság. Virágzott a reneszánsz kultúra (Shakespeare).

Erzsébet idején Anglia a vallási különbségek és a kalózkodás miatt szembekerült II. Fülöp spanyol királlyal. 1588-ban Fülöp Nagy Armadája elpusztult, Anglia megszállásának terve kudarcot vallott - ez az esemény jelezte, hogy Anglia nagyhatalommá vált.

A Tudorok alatt Anglia gazdasága gyorsan fejlődött. Fő terméke a gyapjú volt. Angliában már a középkor végén megszűnt a jobbágyság (a jobbágyok bérlőkké alakultak). A földbirtokosok a közös földeket és a bérlők földjeit egyre gyakrabban kisajátították, hogy azon juhlegelőket hozzanak létre (ez a folyamat a bekerítés). A földekről elüldözött bérlők a városokba mentek, ahol olcsó munkaerőt jelentettek a manufaktúrák számára.

A STUARTOK - AZ ANGOL POLGÁRHÁBORÚ

Mivel Erzsébet nem házasodott meg, 1603-os halálával kihalt a Tudor-ház. A skót eredetű Stuart-dinasztia kerül trónra (angol-skót perszonálunió): előbb I. Jakab (1603-25), majd fia, I. Károly (1625-49) uralkodott. A Stuartok több okból is magukra haragították az angol közvéleményt, illetve a népet képviselő parlamentet:

• abszolutizmust akartak kiépíteni, ezért mellőzték a parlamentet (1629-től össze sem hívták),
• hajlanak a katolikus vallás felé, ez felbőszítette a protestáns angolokat, különösen a puritánokat (ezek kálvinisták voltak, akik a vallás "megtisztítását" követelték a katolikus maradványoktól)
• állandó háborúik finanszírozására, hogy jövedelemre tegyenek szert, monopóliumokat vezettek be (bizonyos termékek kereskedelme királyi engedélyhez volt kötve), ez sértette a kereskedő polgárság érdekeit.

1640 tavaszán Károly összehívta a parlamentet, hogy újabb adókat szavaztasson meg vele, de a parlament ehelyett az abszolutizmus felfüggesztését követelte. 1642-ben Károly elmenekült Londonból, ezzel kitört a polgárháború.

A polgárháború (1642-49) kezdetén a király seregei győzelmeket arattak, de azután a parlament megszervezte az „új mintájú hadsereget”, melynek vezére Oliver Cromwell lett. A kiváló hadvezér Cromwell serege fanatikus puritánokból állt (a páncéljuk után "vasbordájúaknak" nevezték őket). Végül a parlament győzött, I. Károly fogságba esett és 1649 januárjában kivégezték.

AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHIA LÉTREJÖTTE

A protektorátus és a restauráció

Cromwell a hadseregre támaszkodva megszerezte a hatalmat (felveszi a Lord Protector címet). Anglia államformája ekkor köztársaság volt, ami a valóságban azonban Cromwell katonai diktatúráját jelentette. Fontosabb intézkedései:

• leverte az ír és skót felkelést, Írországot és Skóciát Angliához csatolták,
• 1651-ben a parlament megszavazta a Hajózási Törvényt: a Brit-szigetekre idegen hajó csak saját országa áruit szállíthatja. Ez a törvény a közvetítő kereskedelmet folytató hollandok ellen irányult, akik az angolok kereskedelmi vetélytársai voltak. Az emiatt kitörő angol-holland tengeri háborút az angolok nyerték meg.
• végül Cromwell feloszlatta a parlamentet is, így egyre nyilvánvalóbb lett uralmának zsarnoki volta

1658-ban Cromwell meghalt. Az angolok jobb híján 1660-ban visszahívták a Stuartokat, és a kivégzett I. Károly fiát II. Károly néven megkoronázták. A Stuart-ház restaurációjával (= a régi állapot helyreállítása) véget ért a köztársaság, Anglia ismét királyság lett.

II. Károly (1660-85) után II. Jakab (1685-88) uralkodott, ő azonban ott folytatja, ahol a korábbi Stuartok abbahagyták: abszolutizmust akart bevezetni és támogatta a katolikus vallást. Emiatt népszerűtlen lett, azonban az angolok nem akartak újabb polgárháborút.

A "dicsőséges forradalom" (1688-89)

1688-ban a parlament felajánlotta a koronát II. Jakab vejének, a holland Orániai Vilmosnak, aki partra szállt Angliában (Jakab elmenekült) és átvette a hatalmat. Ezt a vér nélküli hatalomátvételt nevezték "dicsőséges forradalomnak". Vilmos trónra lépése előtt, 1689-ben a parlament aláíratta vele a Jognyilatkozatot:

• korlátozza a király hatalmát: a parlament beleegyezése nélkül nem hozhat törvényeket, nem tarthat hadsereget, nem vethet ki adókat
• a Jognyilatkozat rögzíti a polgári szabadságjogokat: a szólás-, sajtó-, vallásszabadságot, a bírósághoz fordulás jogát

Ezzel létrejött Angliában az alkotmányos monarchia.

FORRÁSOK
1. Földjükről elűzött parasztok panasza
2. A Jognyilatkozat 

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-vilag-es-europa-kora-ujkorban/az-atlanti-hatalmak-felemelkedese-hollandia-szuletese
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-vilag-es-europa-kora-ujkorban/az-angol-polgarhaboru-parlamentaris-monarchia

KÉPEK

1. Az angol rendi állam szervezete a XVI. században

2. Az angol alkotmányos monarchia kialakulásának menete