A REFORMÁCIÓ KEZDETE – LUTHER FELLÉPÉSE

Reformációnak nevezzük azt a nagy vallási megújulást, amely a XVI. században zajlott le, és amelynek eredményeképpen a katolikus egyházzal szemben új keresztény egyházak jöttek létre (ezeket összefoglaló néven protestánsoknak, "tiltakozóknak" nevezzük).

A reformáció előzményei:

• a középkorban mindig is voltak eretnekmozgalmak, ill. olyan emberek, akik bírálták a katolikus egyház gazdagságát és hatalomvágyát, de ezeket erőszakkal elfojtották (pl. Husz János megégetése), és az egyház nem változtatott semmin
• az 1500-as évek elején X. Leó pápa búcsúcédulák árusításából akarta fedezni a római Szent Péter-székesegyház építését.

Luther fellépése

A búcsúcédulákkal kapcsolatos visszaélések háborították fel Luther Márton német szerzetest, aki 1517. október 31-én közzétette (a legenda szerint a wittenbergi vártemplom kapujára kifüggesztette) 95 pontból álló követeléseit:

• a legfontosabb: egyedül Isten bocsáthatja meg a bűnöket - tehát pénzért nem, csak hit által lehet megszabadulni tőlük
• az egyháznak nincs szüksége vagyonra, birtokokra ahhoz, hogy ellássa a feladatát
• az egyház legyen egyszerű: Luther elutasította a szentek tiszteletét, a látványos szertartásokat (egyedül a keresztelés és az úrvacsora maradhat)
• nincs szükség közvetítőre Isten és a hívők között: a papok is csak egyszerű emberek, akik házasodhatnak; két szín alatti áldozás
• az emberek ismerjék meg a Bibliát - fordítsák le németre is, németül prédikáljanak

Luthernek hamarosan számos követője lett; mivel ők a Szentírásra, az evangéliumokra hivatkoztak, evangélikusoknak (vagy lutheránusoknak) nevezték őket. A pápa kiátkozta Luthert, V. Károly német-római császár pedig elfogatóparancsot adott ki ellene, de a német fejedelmek egy része Luther mellé állt – kitört a német vallásháború:

• a harc V. Károly császár és a Luthert támogató fejedelmek között zajlott
• a háborúnak az 1555-ös augsburgi vallásbéke vetett véget: eszerint "akié a föld, azé a vallás", azaz a fejedelmek eldönthetik, a katolikus vagy az evangélikus irányzatot akarják követni, és alattvalóiknak is azt kell követniük

Az evangélikus vallás főleg az északnémet és skandináv területeken terjedt el, de Közép-Európában és Magyarországon is voltak hívei.

A KÁLVINIZMUS ÉS EGYÉB PROTESTÁNS IRÁNYZATOK

A kálvinizmus

A reformáció másik irányzata, alapítója Kálvin János (francia származású, 1541-től a svájci Genf prédikátora lett). Kálvin tanai hasonlítottak Lutheréhez, ám Kálvin több ponton radikálisabb nézeteket vallott:

• az üdvözülés kérdésében nála jelent meg az "eleve elrendelés" tana: mivel Isten hatalma végtelen, az emberek sorsa már születésük előtt eldől, független a cselekedeteiktől
• szigorú erkölcsöket hirdetett: hangsúlyozta az egyszerűséget és az alázatot: tiltotta a világi örömöket (Genfben betiltotta a táncot, kockázást, bordélyházakat), a legnagyobb erénynek a hit mellett a tisztességes, becsületes munkát tartotta
• elvetette az egyházi hierarchiát, az egyház működésébe bevonta a világiakat is
• politikai gondolkodásában felvetette, hogy a királyt a nép megdöntheti, sőt meg is ölheti, ha zsarnokoskodik felette

A kálvinizmus (más néven református vallás) nagyon vonzó volt a polgárság számára, és hamar elterjedt egész Európában, pl. Svájcban, Németalföldön, Angliában, Franciaországban, sőt egy időben Magyarországon is szinte "államvallás" volt.

Egyéb irányzatok

A reformációnak még több, kevésbé elterjedt irányzata is volt (ezek általában egyszerűséget hirdettek, és egy-két lényeges pontját tagadták a katolikus hitnek):

• Unitáriusok (antitrinitáriusok): alapítója Szervét Mihály. Tagadták a Szentháromságot, szerintük Jézus Isten fia, de emberré lett, Szentlélek pedig nincs. Az unitáriusokat mindenütt üldözték, egyedül Erdélyben jött létre egyházuk.
• Anabaptisták (újrakeresztelők): alapítója Münzer Tamás. Szerintük a gyermek nem tudja eldönteni, hogy keresztény akar-e lenni, ezért felnőtt korban újrakeresztelték az embereket. Hirdették a vagyoni egyenlőséget is, ami Németországban parasztháborúhoz vezetett (ezt leverték).
• Anglikánok: VIII. Henrik angol király alapította. Tanok terén valahol a katolikus és a kálvinista irányzat között helyezkedett el.

ELLENREFORMÁCIÓ ÉS KATOLIKUS MEGÚJULÁS

A reformáció a katolikus egyházat sem hagyta érintetlenül - bár Európa déli része (délnémet, spanyol, itáliai, francia területek) hűek maradtak az egyházhoz, azért jelentős területek "elvesztek". Válaszul a reformációra megindult a katolikus egyház megújulása, ez az ellenreformáció.

1540-ben létrejött a jezsuita szerzetesrend (Jézus társasága):

• egy spanyol katona, Loyolai Szent Ignác alapította
• tagjaitól katonás fegyelmet várt el
• legfőbb célja a katolikus hit terjesztése, az elszakadottak visszatérítése meggyőzéssel (hitviták) - a jezsuiták fontosnak tartották az oktatást, hogy a tagjaik megfelelő színvonalon tudjanak vitatkozni, prédikálni

1545 és 1563 között tartották a tridenti zsinatot, ezen megfogalmazták azokat a reformokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy a katolikus egyház megerősödjön és szembeszálljon a reformáció terjedésével:

• megtiltották a búcsúcédulák árusítását, az egyházi méltóságok halmozását
• papnevelő iskolákat hoztak létre a papság fegyelmének és műveltségének javítása céljából
• ugyanakkor megmaradt a pápa fősége, a szentek tisztelete

Emellett azonban megerősítették az inkvizíciót (Szent Hivatal) és összeállították a tiltott könyvek jegyzékét (index). A XVI. század végére így a reformáció terjedése megállt.

KULTURÁLIS HATÁSOK

Az ellenreformációhoz kapcsolódik a XVI-XVIII. század legnagyobb stílusirányzata, a barokk:

• jellemző épületei a templomok és a nemesi kastélyok
• a barokk épületek hatalmasak és díszesek, cél az, hogy látványuk lenyűgözze a szemlélőt, és érzékeltesse vele az egyház, ill. a nemesi család hatalmát, gazdagságát
• a barokk festmények és irodalmi művek is terjengősek és "díszesek", az érzelmekre és a szenvedélyekre próbálnak hatni

A reformáció és az ellenreformáció is fontosnak tartotta az oktatás fejlesztését. A kora újkorban megszaporodtak a nyomtatott könyvek és (először a Bibliafordítások miatt) fellendültek a nemzeti nyelvű irodalmak. A reformáció tehát nagyban elősegítette Európa kultúrájának fejlődését. Negatív hatásként említhető viszont a vallási türelmetlenség, a vallásháborúk megszaporodása. 

FORRÁSOK
1. Luther 95 tételéből
2. Az augsburgi vallásbéke
3. Kálvin tanai
4. A jezsuita rend szabályzata

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-vilag-es-europa-kora-ujkorban/bucsu-bucsucedulatol

KÉPEK

1. Luther német nyelvű Bibliája

2. A nagyobb protestáns felekezetek összehasonlítása