1. A MSZDP Elvi Nyilatkozata (1890)

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt arra törekszik, hogy az összes népet, nemzetiségi, faji és nemi különbség nélkül a gazdasági függés bilincseiből kiszabadítsa, annak politikai jognélküliségét megszüntesse, valamint hogy a munkásnépet a szellemi satnyulásból kiemelje. Oka a jelen állapotnak, amelyeknek súlya alatt a munkásosztály csaknem összeroskad, nem keresendő egyes állami intézményekben, hanem az egész társadalmi szervezet lényegében, illetve azon tényben, hogy a munkaeszközök egyes birtokosok kezében vannak összpontosítva [...].

Ezen okból a Magyarországi Szociáldemokrata Párt a bérrendszerrel kapcsolatos mai termelési módnak a társas munkával leendő helyettesítésére törekszik, amely a munkás részére a munka teljes díját biztosítja.

   1. Magyarország szociáldemokrata munkáspártja nemzetközi párt, nem ismeri el a nemzetek, a születés és a birtok előjogait, s kinyilatkoztatja, hogy a kizsákmányolás elleni harcának nemzetközinek kell lenni, mint amilyen maga a kizsákmányolás.
   2. A szocialista eszmék terjesztésére fel fogja használni a nyilvánosság minden eszközét, a sajtót, a gyűléseket stb., és a vélemény szabad nyilvánítása elé gördített akadályok, a sajtótörvény, az egyesülési és gyülekezési jogot korlátozó rendeletek megszüntetésére törekedni fog.
   3. Követelni fogja az általános, közvetlen és titkos választási jogot.

a) Fogalmazd meg, hogy melyek a párt távlati céljai, milyen jövőképet rajzol fel a program!
b) Ismertesd a közvetlen célokat és a módszereket!
c) Foglald össze a párt nemzetiségi kérdésben és földkérdésben megfogalmazott álláspontját!

2. A Függetlenségi és 48-as Országos Gazdapárt programjából (1909)

Mindent a mezőgazdaságért, a magyar föld boldogulásáért. Ennek a vezéreszmének a megvalósítása érdekében törhetetlen hittel, meleg szeretettel dolgozni kívánunk a Kossuth Lajos által lefektetett elvek alapján, a magyar föld és annak művelői, valamint a mezőgazdasági munkásság helyzetének javításáért, a magyar kisbirtokosság és kisiparos polgárság érvényesüléséért [...] követeljük:

   1. A népjogok kiterjesztését és annak érekében az általános, egyenlő, titkos választói jogot, a képviselő-választókerületek új beosztását.
   2. Követeljük a régi jobbágy viszony még helyenként meglévő maradványainak teljes megszüntetését.
   3. Követeljük a progresszív [a jövedelmek növekedésével növekvő arányú] adórendszert [...].
   4. Követeljük az ingyenes népoktatást [...].
   5. Követeljük a mezőgazdaság művelői részére az aggkori biztosítást [...].
   9. Sarkalatos követelésünk a latifundiumok és holtkézi [egyházi] birtokok állami megváltása [...]
   15. Követeljük a szociális haladás érekében a szövetkezeti ügy hathatós fejlesztését. 

a) Rendszerezzük a program pontjait a következők szerint: gazdasági, társadalmi és szociális követelések!

3. Tisza István országgyűlési beszédeiből

A) Valamely nemzet parlamentje csak akkor felelhet meg hivatásának, ha pártjainak programjában a legműveltebb, az államelmélet problémáinak, a nemzet nagy érdekeinek helyes megítélésére legalkalmasabb elemek fölfogása, meggyőződése jut kifejezésre s ha akcióképes nagy pártok élén a nemzet legkiválóbb, politikai vezetésre leghivatottabb emberei irányítják a közéletet.

B) Folyamatosan kísért bennünket egy nagy európai háború veszélye és szelleme. [...] Nekünk készen kell lennünk, éspedig békében kell elkészülnünk a háborúra. S ha ez a háború kiüt, azt hiszem, mindnyájan egyetértünk abban, hogy az nem lesz gyerekjáték sem a monarchia, sem a magyar nemzetre nézve s igen könnyen fejlődhet élethalálharccá a magyar nemzetre nézve.

C) A nemzetet valóban érdeklő, életbevágó nagy kérdések helyét az elcsépelt üres jelszavak; elvi viták helyét név szerinti szavazások, zárt ülések és a napirend előtti felszólalások foglalják el; ahol a szellemi táplálék helyét, amellyel a képviselőknek fejlesztőleg, felemelőleg kellene hatniuk a nemzet gondolkodásmódjára, a jegyzőkönyvhöz beadott módosítások töltik be.

a) A parlamentarizmus mely problémáira hívja fel a figyelmet Tisza István?
b) Hogyan látja a parlament szerepét?
c) Milyen veszélyekre hívja fel a figyelmet? Mire szólít fel?
d) Vitassuk meg, hogyan viszonyult Tisza a demokráciához!

4. A Nemzeti Munkapárt programjából (1910)

Reménytelen útvesztőbe jut egész közéletünk, a koalíció végleg felbomlik: szervezetlen tehetetlen állapotban, minden ellenségünk szabad prédájára hagyva a nemzet. [...]

Minden téren, minden irányban züllésnek indultak az ország közállapotai. Pénzügyeink egyensúlyát komoly veszély fenyegeti. Közgazdasági fejlődésünkre ólomsúllyal nehezeik a bizonytalanság és a reánk leselkedő ezer veszélytől való félelem. Társadalmunkat vallásfelekezeti, szociális és nemzetiségi ellentétek szaggatják ellenséges táborokra, politikai súlyunk, hitelünk, a magyar nemzet belátásába, megbízhatóságába, hazafiúi áldozatkészségébe, államalkotói erejébe vetett hit veszendőben. Tehetetlen vergődésünket mind nyíltabb kárörömmel gúnyolják, s mind vakmerőbben használják ki nemzetünk kisebb-nagyobb ellenségei.

Pedig még kezünkben a nemzet sorsa. [...] Nincs semmi másra szükség, minthogy bátor kézzel elhárítsuk utunkból a nemzet és király között szükség nélkül fölidézett ellentétek utolsó maradványait. [...]

A szó teljes értelmében érvényesül a nemzet önrendelkezési joga és mindezért azon egy korlátot kell viszonszolgálatul elfogadnunk, hogy ne bolygassuk az 1867: XX. tc. közjogi rendelkezéseit és a hadsereg vezérlete, vezénylete és belszervezete körüli alkotmányos fejedelmi jogok gyakorlása terén ne akarjunk újabb reformokat kierőszakolni attól az uralkodótól, aki még ezen a téren is tekintetbe vette a nemzet kívánságait.

a) Állapítsd meg, hogyan értékeli a program a koalíciós kormányzást!
b) Gyűjtsd össze érvrendszerének lényegi elemeit!
c) Emeld ki a szövegből a párt programjának lényegét!