1. Az antant és Magyarország

A) Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a meghozandó döntésektől függ Franciaország jövője keleten. Ha kielégítjük a románok jogos követeléseit, és betartjuk kötelezettségeinket, Romániában több mint 15 millió lakossal rendelkező igazi francia gyarmatunk lesz, ahol fejleszthetjük kereskedelmünket és iparunkat, és ahol úgy érezhetjük magunkat, akárcsak otthon. (A bukaresti francia misszió vezetőjének 1919. januári távirata)

B) Ausztria, Magyarország, Bulgária vagy Törökország nem álltak gondolkodásunk előterében. Csak ha az új Szerbiára, az új Görögországra, az új Csehszlovákiára, az új Lengyelországra gondoltunk, kezdett el szívünk himnuszokat zengeni. Ez az egyoldalú érzelmi megközelítés nagyon fontos. […] Részrehajlás volt ez és előítélet. De ezeket nem egykori ellenségeink megbüntetésére és leigázásukra irányuló bosszúszomjas vágy vezérelte, hanem a lázas törekvés arra, hogy az általunk létrehozott új nemzeteket […] megerősítsük. A párizsi konferenciát sohasem lehet igazán megérteni, ha nem hangsúlyozzuk ezt az érzelmi impulzust minden egyes fázisánál. […] Magyarországot illetően érzelmeim kevésbé voltak megosztottak. […] A magyarok századokon át elnyomták nemzetiségi alattvalóikat. A felszabadulás és a büntetés órája elérkezett. (A békekonferencián részt vevő egyik brit szakértő, Harold Nicolson visszaemlékezése)

C) A nagyhatalmak számára a kérdés egészen másként vetődik fel aszerint, hogy az etnográfiai nehézségek Románia és ellenségük, Magyarország, avagy két szövetségesük, Románia és Szerbia között támadnak. Az első esetben, amennyiben nincs mód arra, hogy a két félnek igazságot szolgáltassanak, természetes módon szövetségesüket, Romániát, és nem ellenségüket, Magyarországot kell előnyben részesíteniük. (A nagyhatalmi szempont megfogalmazása a békekonferencián részt vevő egyik brit diplomata által)

a) Gyűjtsük össze, hogy mi minden befolyásolta az antant politikusainak véleményét Magyarországról!
b) Mennyire voltak megalapozottak ezek a vélemények?
c) Vajon miért nem tudta a magyar fél korrigálni ezeket az előítéleteket?

2. A csehszlovák emigráció: Masaryk Wilson amerikai elnökhöz intézett memorandumából (1918. augusztus)

Slovenskót, a (cseh) nemzet déli részét a magyarok foglalták el és nagyon korán elszakították Csehországtól és Morvaországtól, bár rövid időre a szlovákok később is visszanyerték függetlenségüket. Egészen a XVIII. századig a magyarok képtelenek voltak a szlovákokat megmagyarosítani, mert műveltségükben a szlovákoktól függtek, amit a magyar nyelv is bizonyít; több száz olyan kifejezést vettek át a szlováktól, amelyek a civilizált élet fogalmait jelölik. A későbbi időkben a Bécs és Berlin által támogatott magyarok éppúgy erőszakkal magyarosítják a szlovákokat, mint ahogy a románokkal, ruténekkel és szerbekkel teszik. A magyar szólás szerint: a tót nem ember.

a) Milyen célokat szolgált a memorandum?
b) Milyen jellegű eszközöket alkalmaz Masaryk álláspontja igazolására?
c) Masaryk érvei mennyiben fedik a valóságot? Magyarázza meg a szerző indítékainak okait! 

3. Kisebbségvédelem Csehszlovákiában (részlet az Ausztriával kötött saint-germain-i békéből)

   8. cikk. Azok a csehszlovák állampolgárok, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, jogilag és ténylegesen ugyanazt a bánásmódot és ugyanazokat a biztosítékokat élvezik, mint a többi csehszlovák állampolgárok. Nevezetesen: joguk van saját költségükön jótékonysági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat és más nevelőintézeteket létesíteni, vezetni és ellenőrizni, azzal a joggal, hogy azokban saját anyanyelvüket szabadon használják és vallásukat szabadon gyakorolják.
   9. cikk. Olyan városokban és kerületekben, ahol jelentékeny arányban nem cseh nyelvű csehszlovák állampolgárok laknak, a csehszlovák kormány a közoktatásügy terén megfelelő könnyítéseket fog engedélyezni avégből, hogy az ily csehszlovák állampolgárok gyermekeiket saját anyanyelvükön tanítsák. Ez a rendelkezés nem akadályozza a csehszlovák kormányt abban, hogy a cseh nyelv tanítását kötelezővé tegye. […]
   14. cikk. Csehszlovákia hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa minden egyes tagjának meglegyen a joga, hogy a Tanács figyelmét e kötelezettségek valamelyikének bárminemű megsértésére vagy megsértésének veszélyére felhívja […]. A csehszlovák kormány hozzájárul ahhoz, hogy minden ily nemű vitás kérdés, ha a másik Fél kéri, az Állandó Nemzetközi Bíróság elé terjesztessék.

a) Gyűjtsd össze, milyen jogokat biztosítottak a kisebbségvédelmi rendelkezések a nem cseh nemzetiségű csehszlovák állampolgárok számára?
b) Milyen nemzetközi garanciákat kaptak a kisebbségek?

4. Apponyi Albert beszéde a békekonferencia előtt (1920. január 16.)

Érzem a felelősség roppant súlyát, amely reám nehezedik abban a pillanatban, amikor Magyarország részéről elsőnek kell szólnom ezekről a feltételekről. De tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy, amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanoknak látszanak. […]

Magyarország számára ez azt jelentené, hogy elveszíti területének kétharmad és népességének majdnem kétharmad részét, és hogy a megmaradt Magyarországtól megvonják a gazdasági fejlődés majdnem összes feltételeit. […] Ezt az ítéletet nem lehet kimondani oly nemzet fölött, amely abban a pillanatban, amidőn a háború kitört, nem bírt teljes függetlenséggel és csak részleges befolyást gyakorolhatott az Osztrák–Magyar Monarchia ügyeire. […]

Mindenekelőtt a Magyarországtól elszakítandó 11 000 000 léleknek 35%-a magyar, ami három és fél milliót jelent. […] Nem látom be, hogy a nemzetiségi elv, a nemzeti homogenitás elve nyerne ezen feldarabolás által. Egyetlen következménye volna ennek, […] e következmény a nemzeti hegemóniának átruházása lenne oly nemzetiségekre, amelyek jelenleg többnyire alacsonyabb kulturális fokon állanak. […]

A valóság megállapítására rendelkezésünkre áll egy nagyon egyszerű, de egyetlen eszköz, amelynek alkalmazását hangosan követeljük, hogy e kérdésben tisztán lássunk. És ez az eszköz a népszavazás. […] Amidőn ezt követeljük, hivatkozunk a Wilson elnök úr által oly kiválóan szavakba öntött nagy eszmére, amely szerint semmilyen emberi csoport, az államok lakosságának egyetlen része sem helyezhető akarata, megkérdezése nélkül, mint valami marhanyáj egy idegen állam fennhatósága alá. Ennek a nagy eszmének nevében […] követeljük a népszavazást hazánk azon részeire vonatkozólag, amelyeket tőlünk most elszakítani akarnak. Kijelentem, hogy előre alávetjük magunkat a népszavazás eredményének, bármi legyen is az. […]

A történelmi Magyarország tehát Európában egyedülálló természetes földrajzi és gazdasági egységgel rendelkezik. Területén sehol sem húzhatók természetes határok, és egyetlen részét sem lehet elszakítani anélkül, hogy a többiek ezt meg ne szenvedjék. Ez az oka annak, hogy a történelem tíz századon át megőrizte ezt az egységet. Önök visszautasíthatják a történelem szavait, mint elvet, egy jogi konstrukció megépítésénél, de a történelem tanúságát, amelyet az ezer éven át hangoztatott, figyelembe kell venniök.

a) Gyűjtsd ki a szövegből, milyen érveket használ Apponyi?
b) Állapítsd meg, hogy melyik érvben mennyi igazság rejlett!
c) Melyik lehetett az az érv, amelyiket a legkönnyebben utasította el az antant? Miért?
d) Melyik lehetett az az érv, amelyiket a legnehezebben vethették félre? Miért?

5. A Szövetséges és Társult Hatalmak kísérőlevele a magyar észrevételekre (az ún. Millerand-levél, 1920. május 6.)

A Szövetséges és Társult Hatalmak a legnagyobb figyelemmel áttanulmányozták azokat a jegyzékeket, amelyekben a magyar Békedelegáció megtette megjegyzéseit a neki átnyújtott békefeltételekre. A jegyzékek vizsgálatában a Hatalmakat egyedül az a szándék vezérelte, hogy az igazságnak és a védelmükre bízott magas érdekeknek megfelelő határozatokat hozzanak. […] A Szövetséges és Társult Hatalmak ugyanis, bár kifejezik azt a reményüket, hogy a jövendő Magyarország Európa biztonságának és békéjének egyik oszlopa lesz, - a maguk részéről nem felejthetik el, mekkora felelősség áramlik Magyarországra a világháború kitöréséért, és általában a kettős monarchia imperialista politikájáért. […]

Közép-Európa néprajzi viszonyai valóban olyanok, hogy lehetetlen, hogy a politikai határok az egész vonalon egybeessenek az etnikai határokkal. Ebből következik, […] hogy a magyar népesség egyes gócainak egy más állam szuverenitása [hatalma] alá kell kerülnie. Azonban erre a helyzetre nem lehet hivatkozni azzal az állítással, hogy jobb lett volna nem bolygatni a régi területi állapotot. A dolgok meglevő rendje, még ha ezer éves is, nem jogosult a jövőre nézve, ha igazságtalannak találtatott. […]

Ha a Szövetséges és Társult Hatalmak fölöslegesnek tartották, hogy a népesség ilyen irányú megkérdezéséhez [népszavazáshoz] folyamodjanak, ez azért történt, mert meggyőződtek róla, hogy, ha ez a megkérdezés az őszinte véleménynyilvánítás teljes biztosításával történnék, nem vezetne számbavehetően más eredményre, mint amilyenre Közép-Európa néprajzi viszonyainak és nemzeti aspirációinak tüzetes vizsgálata vezette a Hatalmakat. A népek akarata megnyilatkozott 1918. október és november havában, a kettős monarchia összeomlásakor, amikor a soká elnyomott nemzetiségek egyesültek olasz, román, jugoszláv vagy cseh-szlovák testvéreikkel. […] A magyar Kormány elkésett intézkedései, amelyekkel ki akarja elégíteni a nemzetiségek autonómiára való törekvését, senkit sem fognak tévedésbe ejteni; nem változtatnak semmit azon a fontos történeti igazságon, hogy hosszú éveken keresztül a magyar politika minden erejével azon volt, hogy a nemzeti kisebbségek hangját elfojtsa.

A Szövetséges és Társult Hatalmak azonban nem feledkeztek meg arról a gondolatról, amely őket a határok kiszabásakor vezette és foglalkoztak azzal az eshetőséggel is, hogy az így megállapított határ esetleg nem felel meg mindenütt teljesen a néprajzi vagy gazdasági kívánalmaknak. A helyszínén megejtett vizsgálat esetleg szükségessé fogja tenni, hogy egyes helyeken a szerződésben megállapított határt áthelyezzék. […] Ebben az esetben a Szövetséges és Társult Hatalmak hozzájárulnak, hogy, ha az egyik érdekelt fél kéri, a Szövetség Tanácsa felajánlhassa jó szolgálatait abból a célból, hogy az eredeti határt ugyanazon feltételek mellett, békés úton megváltoztassa. […]

Ami az ilyen szuverenitás alá kerülő magyar népszigeteket illeti, a Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén állam részéről már aláírt és a Cseh-Szlovák állam részéről már ratifikált, a kisebbségek védelmére vonatkozó szerződések ezeknek érdekeit teljesen biztosítják.

a) Állapítsa meg, hogy érdemi válasz született-e a békéhez kapcsolódó magyar észrevételekre? Indokolja megállapításait!
b) Milyen ellenérveket kíván eleve megcáfolni e dokumentum?
c) Mivel indokolják a Szövetséges és Társult Hatalmak a Magyarországnak átadott békefeltételeket?