1. A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, az NSDAP programjából (1922)

   1. Követeljük, hogy a népek önrendelkezési joga alapján valamennyi német Nagy-Németországban egyesüljön.
   2. A német nép számára más nemzetekkel azonos jogokat követelünk. Követeljük a versailles-i és a St. Germain-i békeszerződések hatályon kívül helyezését.
   3. Népünk ellátásának biztosítására és népfeleslegünk betelepítésére területet és földet követelünk.
   4. Csak az lehet állampolgár, aki néptárs. Csak az lehet néptárs, akinek ereiben tiszta vér folyik, vallásra való tekintet nélkül. Éppen ezért zsidó nem lehet néptárs. […]
   6. Csak állampolgárnak lehet meg az a joga, hogy az állam vezetéséről és törvényeiről dönthessen. Éppen ezért követeljük, hogy mindenféle közhivatalt, akár tartományi, akár községi funkcióról van szó, csak állampolgár tölthessen be.
   7. Követeljük, hogy az állam – kötelességszerűen – elsősorban az állampolgárok számára gondoskodjék kereseti és életlehetőségek biztosításáról. Ha nem lehetséges az állam egész lakosságáról való gondoskodás, akkor az idegen nemzethez tartozókat a birodalomból ki kell utasítani. […]

Követeljük a fentiek érdekében:
   11. A munka és fáradság nélkül szerzett jövedelem megszüntetését. A kamatrabszolgaság megtörését.
   12. Tekintettel arra a hallatlan anyagi és véráldozatra, amelyet a néptől minden háború megkövetel, minden háborús meggazdagodást a nép elleni bűntényként kell megbélyegezni. Éppen ezért követeljük valamennyi háborús nyereségnek a beszolgáltatását.
   13. Követeljük a társaságok tulajdonában levő üzemek államosítását. […]
   15. Követeljük az öregekről való gondoskodás nagyszabású kiépítését.
   16. Követeljük az egészséges polgári középosztály kialakítását és fenntartását. Követeljük a nagy áruházak köztulajdonba vételét és annak lehetővé tételét, hogy ezeket kisiparosok olcsó bérért kibérelhessék. Követeljük, hogy az egyes állami, tartományi és községi szállításoknál a legszigorúbban legyenek tekintettel a kisiparosok érdekeire. […]
   19. Követeljük, hogy a materialista világrendszert szolgáló római közjogot német közjog váltsa fel. […]
   23. Követeljük, hogy törvényes harc folyjék a tudatos politikai hazugságok ellen, és ez a harc tág lehetőséget kapjon a sajtóban. Abból a célból, hogy lehetségessé váljon a valóban német sajtó megteremtése, követeljük:
   a) minden szerkesztő és minden újságnak az összes munkatársa, amely német nyelven jelenik meg, kizárólag német néptárs legyen.

a) Csoportosítsd a programban megjelent témákat!
b) Milyen ellentétekre, sérelmekre és indulatokra épít az NSDAP? Milyen jellegű megoldásokat kínál?
c) Mely társadalmi csoportokat és rétegeket célzott meg a program?
d) Mely ideológiák hatását ismerhetjük fel a tervezetben?

2. Hitler a tömegről (részlet a Mein Kampf-ból, 1925)

A tömeg befogadóképessége nagyon korlátolt, értelme kicsiny és éppen ezért nagyon feledékeny. Ezekből a tényekből kifolyólag tehát minden hathatós propaganda csak néhány pontra kell, hogy szorítkozzék. Ezt a néhány pontot és néhány tételt addig kell vezérszavakban ismételni, amíg az utolsó is megérti ebből a szóból azt, amit akarunk. […] Minden nagy vezér művészete abban áll elsősorban, hogy egy nép figyelmét ne szétszórja, hanem mindig csak egyetlen ellenségre összpontosítsa. […] Egy nagy vezér zsenialitásához hozzátartozik, hogy még az egymással ellentétben álló ellenfeleket is úgy jelenítse meg, mint amelyek egyetlen kategóriához tartoznak.

a) Vitassátok meg, működik-e ez a fajta propaganda! Indokoljátok meg!

3. Hitler az emberi "fajokról" (részlet a Mein Kampf-ból, 1925)

Ha az emberiséget három osztályba soroljuk: kultúraalapítók, kultúrahordozók és kultúrarombolók osztályába, akkor az elsőnek képviselőjeként bizonyára csak az árja faj jöhetne tekintetbe. Az vetette meg az emberi kultúra alapját. […] Az első kultúrák ott keletkeztek, ahol az árják találkoztak az alacsonyabb rendű népekkel, leigázták őket, rájuk kényszerítették akaratukat. A leigázott népek voltak azután a keletkező kultúra első technikai segédeszközei. Az emberi kultúra egészét, a művészet, a tudomány és a technika minden eredményét, amit ma szemünk előtt látunk, árják hozták létre. […] A régi kultúrák pusztulásának egyedüli oka, a vérkeveredés és a faj színvonalának ezzel járó süllyedése; mert nem a vesztett háborúk teszik tönkre az embereket, hanem önmaguk okai pusztulásuknak, ha elvesztik a vér tisztaságában rejlő ellenálló képességüket. […]

A természet nem tűri a gyöngébb egyedeknek az erősebbekkel való közösülését és még kevésbé engedi meg, hogy a magasabb rendű faj az alacsonyabb rendű fajjal olvadjon egybe, mert különben egy csapással kárba vész az egész, talán évezredes munkája. A történelemből leszűrt tapasztalataink ezt számtalanszor igazolják. Ijesztő határozottsággal mutatja a történelem, hogy az árja fajoknak alacsonyabb rendű népekkel való vérkeveredése mindig a kulturnívó [kulturális színvonal] süllyedését jelentette. A legnagyobbrészt germán elemekből álló Észak-Amerika lakossága, mely csak kis mértékben keveredett más elemekkel, más kultúrával rendelkezik, mint Közép- és Dél-Amerika, ahol a főleg latin bevándorlók gyakran erősen keveredtek a bennszülöttekkel. Már ez a példa is eléggé világosan és határozottan szemlélteti a faji keveredés kihatását.

a) Milyen szerepet játszik az okfejtésben a természeti analógia (hasonlat)?
b) Rekonstruáljuk a szöveg logikai felépítését!
c) Vitassuk meg az "érveket" és gyűjtsünk cáfolatokat velük szemben! - Pl. Milyen kapcsolat lehet valójában a biológiai származás ("vér") és a kultúra között? Milyen következményei voltak valójában az egyes emberi népek keveredésének? Léteznek-e a valóságban felsőbb- és alsóbbrendű népek vagy kultúrák?
 

4. Hitler a zsidókról (részlet a Mein Kampf-ból, 1925)

Az árjának merő ellentéte a zsidó. A föld egyik népénél sem oly erősen fejlett az önfenntartás ösztöne, mint éppen az ún. „kiválasztott népnél". Ezt legjobban az a tény bizonyítja, hogy ez a faj még egyáltalán létezik. Nincsen a világon még egy nép, amely az utolsó két évezred folyamán oly keveset változtatott volna jellegzetességén, karakterén, mint éppen a zsidó. Másrészt egy nép sem ment ez idő alatt nagyobb megrázkódtatásokon keresztül, mint a zsidó, és mindennek dacára változatlanul bontakozott ki az emberiség legnagyobb katasztrófáiból. Mily megrendíthetetlen élni akarást és fajfenntartási ösztönt tükröz vissza ez a tény!

A zsidók szellemi tulajdonságai az évezredek folyamán nehéz iskolán mentek keresztül. „Okosnak” tartják őket, és bizonyos tekintetben tényleg okosok voltak mindig. Eszességük azonban nem saját fejlődésüknek, hanem az idegen népek szemléltető oktatásának eredménye. […] A zsidónak gyorsan megvilágosodik az elméje, ebből kifolyólag munkálkodásának alapját mindig másoktól vette. Ez együtt jár azzal, hogy sohasem volt saját kultúrája. Szellemét az őt környező kultúrvilág fejlesztette. […] Nem, a zsidóban nincsen semmiféle kultúraalkotó erő, mert hiányzott és hiányzik belőle az idealizmus, amely nélkül valódi nemes lelkület el sem képzelheti. Az ő puszta értelme sohasem lesz képes építeni, hanem mindig csak pusztítani, s legfeljebb talán lázítani. […]

Véleményem szerint a zsidók birtokában vannak egy olyan tervnek, amely az emberi kultúra összeomlásához és ezzel a világ összeomlásához vezet. Ha a harcból a zsidó kerül ki győztesen, akkor győzelmi koronája az emberiség halotti koszorúja lesz, és akkor ez a csillagzat ismét emberek nélkül fog bolyongani a világűrben, mint sok millió évvel ezelőtt. Ha az árja fajt kikapcsolnánk, mély sötétség borulna földünkre, megszűnne az emberi kultúra és kietlenné válna a világ.

a) Milyen eszközökkel próbál Hitler félelmet kelteni olvasóiban a zsidósággal szemben?
b) Gyűjtsünk cáfolatokat az "érveivel" szemben!

5. A náci külpolitika (részletek Hitlertől)

A) Németország csak akkor lesz igazán Németország, ha egész Európa német lesz. Amíg nem leszünk Európa urai, csak tengődni fogunk.

B) Az államhatárokat emberek teremtik és emberek változtatják meg. […] Miként az a terület, amelyen ma állunk, egykor nem az égből pottyant őseink ölébe, hanem életük kockáztatásával kellett kiharcolniuk, éppen úgy a népünk létkérdését jelentő újabb földterületeket sem a népek kegye fogja kiutalni, hanem csak a győzelmes kard ereje. Ott folytatjuk, ahol őseink hatszáz évvel ezelőtt abbahagyták. Megállást parancsolunk az örökös germán vándorlásnak Európa déli és nyugati része felé és kelet felé tekintünk. Lezárjuk a háború előtt idők gyarmati politikáját, és rátérünk a jövő földbirtok-politikájára. Ha Európában új területről és új termőföldről beszélünk, akkor csak Oroszország felé tekinthetünk.

a) Milyen változtatásokat fogalmaz meg Hitler a hagyományos német külpolitikához képest?
b) Hogyan viszonyul a háborúhoz és a hódításhoz? Vannak-e erkölcsi aggodalmai ezzel szemben?

6. A diktatúra kiépítése

A) Birodalmi törvényeket a birodalmi alkotmány által előírt eljárásokon kívül a birodalmi kormány is hozhat. (Az 1933. március 24-én elfogadott felhatalmazási törvényből)

B) A személyes szabadság, a szabad véleménynyilvánítás korlátozása ― beleértve a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot és az egyesülési szabadságot ―, a levelek, táviratok és telefonhívások ellenőrzése, a házkutatás, a tulajdon korlátozása és elkobzása ennélfogva az eddigi törvényes határokon túlmenően is megengedett. (A német nép elárulása és áruló mesterkedések ellen című rendelet, 1933. február 28.)

a) Miért végzetes a demokrácia szempontjából mind a két törvény?
b) Mivel indokolják az intézkedéseket a törvények?

7. A nürnbergi zsidóellenes törvények (1935)

   Zsidó-keverék az az állampolgár, aki egy vagy két zsidó fajú nagyszülőtől származik […]. Minden további nélkül zsidónak tekintendő az a nagyszülő, aki a zsidó hitközség tagja volt. […]
   Zsidó nem lehet birodalmi állampolgár. Nincs szavazati joga politikai ügyekben, nem lehet hivatalnok. Zsidó hivatalnokok 1935. december 31-ével nyugalmi állományba kerülnek.
   Zsidók és német vagy rokon vérű állampolgárok közti házasságkötés tilos. Ennek ellenére kötött házasságok semmisek, akkor is, ha ennek  a törvénynek a megkerülésére külföldön kötötték őket. […]
   Házasságon kívüli kapcsolat zsidók és német vagy rokon vérű állampolgárok között tilos. […]
   Zsidók nem húzhatják fel a birodalmi és nemzeti zászlót.

a) Gyűjtsük össze, milyen alapvető emberi jogokat tagadott meg a törvény a zsidónak minősülő polgároktól?
b) Magyarázd meg, miért fontos, hogy ezek a jogok érvényesüljenek!