10.6.1 Magyarország a francia forradalom idején
A MAGYAR NEMZETI ESZME KEZDETEI
A felvilágosodás, a francia forradalom és II. József politikájának hatására kezdett kibontakozni a magyar nemzettudat. A nemzeten immár nem a szabad embereket (azaz a nemességet), hanem a magyar nyelven beszélők összességét értették. Emiatt kiemelt kérdéssé vált a magyar nyelv ügye. Elterjedt a magyar nyelv használata, megindult a nyelvújítás. Emellett a magyaros viselet is ekkoriban jelent meg a nemesség körében.
A magyar nemzettudathoz hasonlóan ekkor kezdtek ébredezni a hazánkban élő más nemzetiségek nemzeti érzelmei is. Ebben - mivel csonka társadalomként nemességük nem volt - a vékony értelmiségi-papi réteg játszott vezető szerepet.
I. FERENC (1792-1835)
Ferenc II. Lipót fia volt. Merev gondolkodású, konzervatív uralkodó.
A magyar jakobinusok szervezkedése
Külpolitikai háttér: 1792-től folyamatosan zajlott a háború a forradalmi Franciaországgal, ahol 1793-94 között a jakobinusok voltak hatalmon.
A magyar nemesség kezdetben szimpatizált a francia forradalommal ("Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!" - írta Batsányi János 1789-ben). Azonban amikor az radikalizálódni kezdett, elfordult tőle és támogatta a Habsburgokat a franciák ellen. A magyar országgyűlés mindig megszavazta a kért adókat és újoncokat.
Volt azonban egy szűk nemesi-polgári értelmiségi réteg (pl. a volt jozefinisták), amely rokonszenvezett a francia forradalommal, ők voltak a magyar jakobinusok. Tanulmányozták a forradalmi eszméket, követték a híreket, tervezgettek (pl. Verseghy Ferenc már 1794-ben lefordította a Marseillaise-t).
1794-ben titkos szervezkedés indult Martinovics Ignác vezetésével. Martinovics polgári származású kalandor volt, ferences szerzetesként teológiát tanult, majd egyetemi tanár, II. Lipót alatt besúgó lett, de elbocsátották. Két titkos társaságot alakított (összesen kb. 300 taggal):
- Reformátorok Társasága: mérsékeltebb program a nemességnek (de még ebben is szerepeltek olyan követelések, mint pl. függetlenség, köztársaság, jobbágyfelszabadítás)
- Szabadság és Egyenlőség Társasága: radikálisabb program az értelmiségnek (rendi kiváltságok teljes eltörlése), ennek egyik vezetője volt Hajnóczy József
A két csoport titkosan működött, programjukat káté (kérdés-felelet) formában fogalmazták meg, tagjai csak néhány másik tagot ismertek.
A titkosrendőrség leleplezte a szervezkedést, Martinovicsot letartóztatták, ő pedig feladta társait. Per kezdődött, több tucat embert bebörtönöztek (pl. Kazincy, Batsányi). Végül 1795-ben a Vérmezőn kivégezték a vezetőket. Ezután I. Ferenc még gyanakvóbb lett a forradalmi eszmékkel és a magyarokkal szemben.
A napóleoni háborúk és azután
Külpolitikai háttér: 1799-től Napóleon lett Franciaország ura, folytatódtak a háborúk (1805 austerlitzi vereség, 1806 a Német-római Birodalom helyén létrejött az Osztrák Császárság, 1809 wagrami vereség, ezután Ferencnek a lányát Napóleonhoz kellett adnia). 1815-ben, Napóleon bukása után a Habsburg Birodalom a Szent Szövetség alapító tagja lett.
A magyar nemesség továbbra is támogatta a birodalmat Napóleon ellen: több tízezer magyarországi katona harcolt és esett el Európa különböző harcterein. Amikor 1809-ben a császár hadai a magyar határra értek, Napóleon kiáltványban szólította fel a magyar nemeseket a Habsburgok elleni felkelésre, de azok erre nem voltak hajlandóak. Az összegyűlt nemesi hadakat a franciák a győri csatában legyőzték, azonban hamarosan kivonultak Magyarországról.
A háborúk gazdasági hatásai:
- A hosszú háborúk a magyar mezőgazdaság számára fellendülést (konjunktúrát) hoztak: a birodalmi sereg élelmezése és felszerelése hatalmas piaccal látta el a magyar termelőket (gabona, gyapjú). A nemesség egyre nagyobb mértékben kapcsolódott be az árutermelésbe.
- A háború költségeinek növekedése miatt infláció kezdődött. Ferenc kénytelen volt kétszer is (1811, 1816) leértékelni a papírpénzt (devalváció: a forgalomban lévő pénz értékét 1/5-ére csökkentették), ez súlyos veszteséget okozott sok terménykereskedőnek.
A devalváció miatt országos tiltakozás kezdődött. Ferenc összehívta az országgyűlést, ám az elégedetlenkedő nemeseket nem tudta leszerelni, így végül feloszlatta azt, és visszatért az abszolutizmus eszközéhez. 1812 és 1825 között nem is hívott össze országgyűlést.
A háborúk végén a gazdasági fellendülésnek vége szakadt. A magyar nemesség gazdaságilag nehéz helyzetbe került, és ez az abszolutizmussal együtt állandó feszültséget eredményezett. Az 1820-as évek forradalmi mozgalmai nyomán Ferenc úgy döntött, hogy rendezi kapcsolatát a magyar nemességgel.
FORRÁSOK
1. A magyar nemzettudat éledezése
2. A magyar jakobinusok programjai
3. Napóleon kiáltványa
KÉPEK
