1. Részlet a Mindenkihez című kiáltványból (1919. március 21.)

Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat. A polgári világ teljes összeomlása, a koalíciós kormányzás csődje kényszeríti rá Magyarország munkásságát és parasztságát erre a döntő lépésre. […] Az országot az összeomlás anarchiájától csak a szocializmus, a kommunizmus megteremtése mentheti meg. Ugyanakkor külpolitikailag is teljes katasztrófa előtt áll a magyar forradalom. A párizsi békekonferencia úgy döntött, hogy Magyarországnak csaknem egész területét katonailag megszállja, a megszállás vonalait végleges politikai határnak tekinti. […]

A törvényhozói, végrehajtói és bíráskodó hatalmat a munkás-, paraszt- és katonatanácsok diktatúrája gyakorolja. […] Magyarország Tanácsköztársasággá alakul. A Forradalmi Kormányzótanács haladéktalanul megkezdi a nagy alkotások sorozatát […]

Kimondja a nagybirtokok, a bányák, a nagyüzemek, a bankok és a közlekedési vállalatok szocializálását. A földreformot nem törpebirtokokat teremtő földosztással, hanem szocialista termelőszövetkezetekkel hajtja végre. Az árdrágítókat, az élelmiszeruzsorásokat, a tömegek éhségének és rongyosságának spekulációs haszonélvezőit irgalmatlan kíméletlenséggel üldözi. Vasfegyelmet követel. Halállal sújt le az ellenforradalom banditáira csakúgy, mint a fosztogatás brigantijaira.

Hatalmas proletárhadsereget szervez, amellyel a munkásság és parasztság diktatúráját érvényre juttatja a magyar kapitalistákkal és nagybirtokokkal szemben csakúgy, mint a román bojárokkal és a cseh burzsoákkal szemben.

Kijelenti teljes eszmei és lelki közösségét az orosz szovjetkormánnyal, fegyveres szövetséget ajánl Oroszország proletárjainak.

a) Mivel indokolja a hatalomátvételt a szöveg?
b) Gyűjtsük ki külön a szövegben megígért bel-, illetve külpolitikai intézkedéseket!
c) Milyen célokat kíván elérni az új hatalom?

2. A Tanácsköztársaság rendeletei

A) 19. § A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választói jogot. Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik tizennyolcadik életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint a munkások vagy alkalmazottak stb., […]
   20.§. Választók és választhatók más állam polgárai is, ha az előbbi §-ban említett feltételeknek megfelelnek.
   21. § Nem választók és nem válaszhatók azok: a) akik nyereség szerzése céljából bérmunkásokat alkalmaznak, b) akik munka nélküli jövedelemből élnek, c) kereskedők, d) lelkészek és szerzetesek. (A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. sz. rendelete. 1919. IV. 2.)

B) 1. § Magyarország földje a dolgozók társadalmáé. Aki nem dolgozik, annak tulajdonában föld nem maradhat.
   2. § Minden közép- és nagybirtok minden tartozékával élő és holt felszerelésével, valamint mezőgazdasági ipari üzemeivel együtt minden megváltás nélkül a proletár állam tulajdonába megy át.
   3. § A kis- és törpebirtok a hozzá tartozó házzal és melléképületekkel együtt továbbra is megmarad az eddigi magántulajdonban. […]
   5. § A köztulajdonba átvett földbirtokok szövetkezeti kezelésre a földet mívelő mezőgazdasági proletárságnak adatnak át. Ily termelő szövetkezeteknek tagja lehet minden tizenhat éven felüli férfi és nő, aki a termelésben megfelelő számú munkanappal részt vesz. A jövedelemben mindenki a végzett munka arányában részesedik. (A Forradalmi Kormányzótanács XXXVIII. számú rendelete, 1919)

a) Milyen elvek és szempontok vezérelték a kormányt a választójog megállapításában?
b) Hogyan hatott a választójog alakítása a kormány társadalmi támogatottságára?
c) Hogyan képzelte a mezőgazdaság átalakítását a Forradalmi Kormányzótanács? Mely szándékok vezették a rendelet megalkotásában?
d) Milyen hatást gyakorolt a rendelet a parasztság egyes rétegeire?

3. Az antant jegyzéke a magyar kormánynak (Clemenceau-jegyzék, 1919. június)

A magyar Kormánynak Budapest.

A szövetséges és szövetkezett államok kormányai jelenleg azon elhatározás előtt állanak, hogy a magyar kormány képviselőit meghívják Párizsba a békekonferencia elé, hogy ott közöljék velük a Magyarország jogos határaira vonatkozó szempontokat. Ebben a pillanatban támadják a magyarok a cseh-szlovákokat hevesen és indokolatlanul, és elárasztják Tótországot.

 Ezzel ellentétben a szövetséges és szövetkezett hatalmak már kifejezték azon szilárd akaratukat, hogy a szükségtelen ellenségeskedésnek véget vessenek, megállítva már két ízben is a román hadsereget, akik átlépték a fegyverszüneti határokat és neutrális zónát, megakadályozván őket, hogy előnyomulásukat Budapestre folytassák, és megállítván a szerb és francia hadsereget Magyarország déli frontján.

A fentiek előrebocsátása mellett a budapesti kormány hivatalos jelleggel felszólíttatik, hogy haladék nélkül vessen véget a cseh-szlovákok ellen irányuló támadásoknak. Ellenkező esetben a szövetséges és szövetkezett kormányok föltétlenül el vannak határozva, hogy haladéktalanul a végső rendszabályokhoz folyamodnak, hogy kényszerítsék Magyarországot az ellenségeskedések megszüntetésére és arra, hogy vesse magát alá annak a megingathatatlan akaratnak, amellyel a szövetségesek tiszteletben akarják tartani parancsaikat.

A válasz 48 órai időtartamon belül adandó meg ezen táviratra.

Clemanceau, a békekonferencia elnöke.

a) Gyűjtsd össze, hogy mit követel Clemanceau távirata a magyar kormánytól!
b) Mit ígér ellenszolgáltatásként Clemanceau?
c) Mivel fenyegeti Magyarországot a békekonferencia elnöke?

4. A vörös- és a fehérterror

A) A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különösebb áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell az egész burzsoáziát! (Szamuely Tibor szavai Győrben, 1919. április 20.)

B) Ennélfogva fel kellett őket villanyozni és paprikázni, mindenekelőtt főleg a zsidóság ellen […]. Délután tisztjeim a temetőben megkoszorúzták a Szamuelyék által kivégzett keresztény polgárok sírját, ahol Giczey szds. [százados] az ő ügyes modorában egy olyan gyújtó beszédet tartott, amelyre azután a tömeg visszajövet már nekivadulva követelte a bűnösök kivégzését. Elsőknek egy apa a saját fiával a patikánál levő lámpavasra lett felakasztva, mert hóhérai voltak Szamuelyéknek. Ezen felbuzdulva még néhány terrorista, azután zsidó lett meglincselve. (Prónay Pál feljegyzéseiből)

a) Hasonlítsd össze a két szöveget! Milyen hasonlóságokat fedezel fel a kétféle terror között?

5. Horthy Miklós fővezér utasítása (1919. augusztus 28. Siófok)

A fővezérséghez naponta érkeznek jelentések, egyrészt a karhatalmi alakulatok túlkapásairól, egyéni akcióiról és népítéletekről, másrészt pedig arról, hogy a kormánybiztosok, közigazgatási hatóságok és különböző katonai hatóságok a bűnösök letartóztatása, kivizsgálása, elítélése körül gyengék, tűrik az agitációt kommunista irányban és legfeljebb jelentéseket adnak el. […]

A Dunántúlon tegnap két kommunista puccskísérlet történt, melyek gyenge karhatalmi erők erélyes fellépésére összeomlottak. Ezen kísérletek a hatóságok gyengeségének rovására írandók.

Felszólítok minden parancsnokságot és közigazgatási hatóságot, hogy a legerélyesebb kézzel azonnal lásson hozzá a még működő kommunista központok letöréséhez, a még szabadon lévő izgatók, a múlt bűnös kommunista rendszerben szereplők letartóztatásához és leggyorsabb elítéléséhez. […] Elvárom, hogy minden katonai parancsnokság és közigazgatási hatóság a leggyorsabban és legerélyesebben jár el mindenekelőtt a kommunizmus bűnöseivel szemben, másrészt népítéleteket megakadályoz.

a) Állapítsd meg, milyen folyamatok zajlottak a hatalmi űrbe került Dunántúlon!
b) Foglald össze röviden, melyek voltak Horthy szándékai?
c) Horthy mely feladat elvégzését tartotta alapvetőnek?

6. Horthy Gellért téri beszéde (1919. november 16.)

Polgármester úr!

Fogadja meleg szavaiért a magyar nemzeti hadsereg nevében őszinte köszönetemet. […]

A magyar nemzet szerette Budapestet és el is kényeztette; mégis az utóbbi időben ez a város lett  a veszte. Most, itt a Duna partján tetemre hívom a magyar fővárost. Ez a város megtagadta ezeréves történelmét, ez a város porba rántotta a szent koronát, meg a nemzet színeit és vörös rongyokba öltözött. A nemzet legjobbjait börtönbe vetette, vagy kiüldözte hazájukból. Ezen felül még mindenünket el is tékozolta. Mégis, minél jobban közeledtünk ide, annál inkább indult olvadásnak a szívünkre rakódott jégréteg és hajlandókká váltunk arra, hogy megbocsássunk. Igen, megbocsátunk ennek a bűnbe sodort városnak, ha visszatér a haza szolgálatába, ha szeretni fogja szíve és lelke minden erejével ezt a földet, melyben őseink csontjai porlanak – ha szeretni fogja azt a rögöt, melyet testvéreink arcuk verejtékével művelnek, a szent koronát, a kettős keresztet, meg a négy folyót –, egyszóval, ha szeretni fogja magyar hazánkat és magyar népünket.

Katonáim – miután learatták és begyűjtötték földjeik termését – fegyvert fogtak, hogy az országban a rendet helyreállítsák. Az ő kezük immár készen áll a testvéri kézfogásra, de – ha elkerülhetetlen lenne – felkészült büntető ökölcsapásra is. Adja Isten, hogy erre ne kerüljön sor, és hogy azok, akik bűnösök, vagy annak érzik magukat, jobb meggyőződésre jussanak és kettőzött erővel vegyenek részt annak a Budapestnek felépítésében, amely majd összes nemzeti erényeink fényében ragyog.

Testvéreinket, akik itt annyit szenvedtek és mindvégig velünk együtt éreztek, szívünkből üdvözöljük.

a) Hogyan viszonyul a fővároshoz Horthy?
b) Mit jelent a "tetemre hívás" kifejezés? Melyik híres magyar költő írt ilyen címmel verset?
c) Tárd fel Horthy beszédének legfontosabb céljait!
d) Milyen "választási lehetőséget" adott a fővezér a főváros népének?

7. Az 1920. évi I. tc. a kormányzói jogkörről

   12. §. A nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi, és ennek alapján az államfő tisztét tényleg átveszi, az államfői teendők ideiglenes ellátására kormányzót választ.
   13. §. A kormányzót a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása az alábbiakban foglalt korlátozások között illeti meg:

   A nemzetgyűlés által hozott törvények szentesítés alá nem esnek, azokat a kormányzó legkésőbb hatvan napon belül kihirdetési záradékkal és aláírásával látja el. A kormányzó a kihirdetés elrendelése előtt – indokainak közlésével – a törvényt újabb megfontolás végett egy ízben visszaküldheti a nemzetgyűlésnek. Ha az így visszaküldött törvényt a nemzetgyűlés változatlanul fenntartja, azt tizenöt napon belül kihirdetni köteles. […]
   A kormányzó a nemzetgyűlést nem napolhatja el. […]
   A kormányzó képviseli Magyarországot nemzetközi viszonylatokban. Követeket küldhet és fogadhat. […]
   Hadüzenethez vagy a hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazásához és békekötéshez a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.
   A végrehajtó hatalmat a kormányzó kizárólag a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium útján gyakorolhatja. Minden rendelkezés és intézkedés, ide értve a fegyveres erőre vonatkozó rendelkezéseit is, csak úgy érvényes, ha az illetékes felelős miniszter ellenjegyzésével van ellátva. Ez azonban nem érinti a kormányzónak a hadügy körébe tartozó azon alkotmányos jogait, amelyek a nemzeti hadsereg vezérletére és belszervezetére vonatkoznak.
   Nemességet nem adományozhat.
   A főkegyúri jogot nem gyakorolhatja.
   Általános kegyelmet csak a törvény adhat.

a) Rendezd táblázatba Horthy kormányzói tevékenységének legfontosabb jogosítványait!
b) Mennyire számított erősnek az így kialakuló államfői hatalom?