10.5.2 A francia forradalom II.
A KÖZTÁRSASÁG (1792-99)
A girondiak uralma (1792-93)
Mivel az alkotmányos monarchia megbukott, a Nemzetgyűlés átalakult, Nemzeti Konvent néven saját kezében összpontosította a végrehajtó hatalmat is (a Konventben már nem voltak alkotmányos monarchisták, csak girondiak és jakobinusok, illetve a kettő között ingadozók) - ezzel megszületett a Konvent diktatúrája. A hatalom a Konvent bizottságainak, legfőképp a Közjóléti Bizottságnak a kezében összpontosult.
XVI. Lajost perbe fogták és 1793. jan. 21-én hazaárulásért egyszerű állampolgárként kivégezték. A francia győzelmek és a király kivégzése miatt az európai hatalmak szövetséget (koalíciót) kötöttek Franciaország ellen (Nagy-Britannia vezette, tagjai: Ausztria, Poroszo., Hollandia, Spanyolo., Portugália).
Közben a gazdasági válság is megmaradt, vidéken parasztfelkelések kezdődtek, amelyekre a kormány véres megtorlással reagált. Az árulók gyorsított elítélésére forradalmi törvényszéket hoztak létre, és Párizsban és más városokban egyre gyakoribbakká váltak a bírósági eljárás nélküli kivégzések (guillotine).
A gondok miatt a kormányt irányító girondiak egyre népszerűtlenebbé váltak, végül 1793. jún. 2-án a jakobinusok átvették a hatalmat a Konventben, a girondiakat letartóztatták (később sokat kivégeztek).
A jakobinus diktatúra (1793-94)
A jakobinusok radikális intézkedésekkel próbáltak véget vetni a válságoknak:
- bevezették az általános hadkötelezettséget, kényszersorozások (hatalmas, kb. 750 ezer fős tömeghadsereg jön létre), a hadsereghez forradalmi biztosokat küldtek, akik terrorral állították helyre a hadsereg fegyelmét
- maximálták az élelmiszerek árát
- 1793: új alkotmány (általános választójog, mindenkinek joga van a munkához és a tanuláshoz, rabszolgaság eltörlése stb.) - papíron maradt
Mivel a vidéki népesség továbbra is lázongott, a jakobinusok általános terrort vezettek be:
- gyanúsakról szóló törvény (nagyjából bárki gyanús lehet és bírósági eljárás nélkül halálra ítélhető - vö. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata!)
- a forradalmi törvényszékek kb. 40 ezer embert végeztek ki
A radikális intézkedések végül eredményesek voltak: leverték a lázadásokat, legyőzték az ellenséges seregeket. A terror azonban nem maradt abba:
- egyre inkább átalakult Robespierre személyi diktatúrájává - hamarosan már senki sem volt biztonságban, Robespierre bárkit a halálba küldhetett; még a jakobinusok között is talált ellenségeket
- a jakobinusok két csoportra oszlottak: a "veszettekre" és a mérsékeltekre, akik enyhíteni akarták a terrort - Robespierre-ék előbb a veszettekkel számoltak le, majd a mérsékeltekkel (vezetőjüket, Dantont kivégezték)
- a keresztény vallás eltörlésével bevezették a Legfőbb Lény kultuszát (ennek Robespierre lett a legfőbb papja)
Végül a jakobinusoknak is elegük lett Robespierre diktatúrájából, és 1794. júl. 27-én (thermidor 9-e) letartóztatták és őt is kivégezték. Ezzel véget ért a francia forradalom legsötétebb korszaka.
A jakobinus diktatúra (amelyet a kortársak egyszerűen csak a "forradalmi kormánynak" neveztek) számos kérdést vet fel a mai napig:
- szabad-e valamilyen nemes cél (pl. a szabadság megmentése) érdekében erőszakhoz, emberek kivégzéséhez folyamodni? - a jakobinusok szerint muszáj volt
- tényleg szükséges volt a terror? - sok problémát éppen a kemény fellépés okozott (pl. vidéki felkelések)
- valóban a nép, a kisemberek érdekében történt mindez? - az áldozatok többsége egyszerű paraszt vagy polgár volt
A Direktórium időszaka (1794-99)
A jakobinusok bukása után ismét egy mérsékelt polgári (girondi jellegű) csoport került hatalomra. Az új kormány jelszava: „Se királyt, se diktatúrát!”. 1795-ben új alkotmányt írtak:
- törvényhozás: Vének Tanácsa (felsőház) + Ötszázak Tanácsa (alsóház), cenzus alacsonyabb (pl. 21 év)
- végrehajtó hatalom: 5 tagú Direktórium, tagjait évente cserélik - nehogy ismét egy ember kezébe kerüljön a hatalom
Ezzel a rendszerrel igazából senki nem volt elégedett (pl. a királypártiak és a megmaradt jakobinusok állandóan lázadtak ellene), csak azért fogadták el, hogy végre nyugalom legyen, így fennmaradt 4 éven keresztül (!). A gyenge kormány azonban a lázadások és a külföldi támadások leverése érdekében egyre jobban támaszkodott a hadseregre, így annak politikai befolyása egyre nőtt.
FORRÁSOK
1. A terror
2. A gyanúsakról szóló törvény
3. Az 1793-as alkotmányból
KÉPEK
1. XVI. Lajos kivégzése
