1. Keresztesi József naplójából

Az egész hazában minden vármegyék kedvetlen mozgásban voltak. Elsősorban a correspondentiák [levelezések] csak titkon és susogva folytatnak; végre nyilván circuláló levelek által mindenek úgy egyet értettek, hogy a feltekert húroknak mindenütt egyforma hangjok vala. Legelsőben is a nemzeti magyar ruhának felvételén kezdett éledni a patriotismus, mely annál szebb és csodálatosabb volt, hogy már alig lehetett magyar öltözetben látni valakit, mindenütt mint árvíz a német öltözet eláradott. [...]

Ide járult ez is: hogy mindenek magyarul beszélnek, akik nem tudják, tanulják a nyelvet, holott ezelőtt kevés hónapokkal, kivált nagy társaságban magyar nyelven szólót találni nem lehetett (...) Szerencsés fátum tehát, hogy ily hirtelen a magyar ruha és nyelv a maga nemzeténél becsületre kapott. Különben is a ruha és a nyelv formálja a nemzetet különös nemzetté.

a) Milyen jelenségről számol be a visszaemlékezés?
b) Mely tényezők váltották ki ezt a folyamatot a szerző szerint?

2. A magyar jakobinusok programjai (1794)

A) A magyar nemzet vegye ki a főhatalmat a király kezéből és hazáját szabad és független köztársasággá nyilvánítsa.

Mivel a magyar nemzeten mindazokat a különböző nemzetiségű népeket értjük, amelyek a Magyarországhoz tartozó tartományokban élnek, ezért minden nemzetiség alkosson külön tartományt, éljen külön politikai alkotmánnyal, egymással azonban szoros szövetség kösse össze őket. Azaz: Magyarország alakuljon szövetséges köztársasággá, melyben minden nemzetiség szabadon használhatja saját nyelvét, éljen saját erkölcsei és szokásai szerint, és élvezzen teljes vallásszabadságot. [...]

A magyarok két társadalmi rendbe osztódjanak: az első a fő- és a köznemességet foglalja magába, s a jövőben ne legyen különbség mágnások és nemesek közt; a másodikba tartozzon minden nem nemes, a városi polgárság és a parasztság. A szövetkezett tartományok egyetemes gyűlését a mindkét rendből küldött követek Budán vagy Pesten tartsák és ez a gyűlés legyen két kamarás.

Csak a nemeseknek lesz tulajdonjoga. [...] A falvakban és mezővárosokban lakó nem nemesek a földesurak bérlőivé lesznek, a föld tulajdonosával szerződést kötnek, s ennek értelmében pénzben, terményben vagy robotmunkával fizetnek. (A Reformátorok Titkos Társaságának Kátéjából)

B) Kérdés: Miként hivatnak a polgári társaság tagjai? – Felelet: Polgárnak; minden egyéb nevezet vagy privilégium, mint király, gróf, zászlósúr, nemes, pap, stb. törvénytelen és vétkes, melyek ti. a társaságbéli [társadalmi] szerződést súlyosan megsértik.

Kérdés: Mi a nemesség? – Felelet: Ez oly embereknek neme, mely a társaságnak több szent kötelességeitől ment, és mely azt véli, hogy a nép sokaságánál feljebb való és a többi polgároknál jobb és nemesebb. (A Szabadság és Egyenlőség Társaságának Kátéjából)

a) Gyűjtsük össze, mely kérdésekkel foglalkoznak a káték!
b) Vessük össze a két káté társadalmi és politikai programját! Milyen rendszert kíván a Reformátorok és milyet a Szabadság és Egyenlőség Társasága?

3. Napóleon kiáltványa (1809, Batsányi János fordítása)

Magyarok! Eljött azon szempillantás, melyben visszanyerhetitek régi függetlenségeteket. Fogadjátok el a békességet, melyet ajánlok. Maradjon fenn egész épségében országotok és szabadságotok: maradjon fenn hazátoknak consituciója [alkotmánya]. [...] Semmit sem kívánok én ti tőletek, egyedül csak azt akarom látni, hogy szabad és független nemzetté legyetek. Az Ausztriával való egyesítés volt a ti szerencsétlenségtek főbb oka; Ausztriáért folyt a ti véretek messze országokban, és legbecsesebb javaitok szüntelen annak örökös tartományai miatt voltanak feláldozva. A ti országotok tette az ausztriai birodalomnak legszebb részét; és mégis úgy nézték hazátokat, mint valamely meghódoltatott tartományt [...]. Vagynak még tinéktek tulajdon nemzeti erkölcsitek, vagyon nemzeti nyelvetek; és dicső elődeitökkel [...] méltán dicsekedhettek. Szerezzétek most vissza nemzeti léteteket; legyetek újra, akik valaha voltatok! Válasszatok királyt magatoknak, olyan királyt, aki érettetek országoljon, a ti hazátoknak kebelében, ti közöttetek lakjék, és akit a ti polgártársaitok és katonáitok vegyenek körül! [...] Gyülekezzetek azért Rákos mezejére, őseitek szokása szerint; tartsatok ott nemzeti gyűlést, és adjátok tudtomra végzéseiteket.

a) Kiknek szólt a kiáltvány? Mire kívánta rábírni az olvasóit?
b) Milyen retorikai elemekkel dolgozik a szöveg?
c) Gyűjtsük össze, mi minden utal arra, hogy Napóleon tisztában volt a magyarországi viszonyokkal!
d) Miért nem talált meghallgatásra az irat?