A WEIMARI KÖZTÁRSASÁG (1919-33)

1918 novemberében Kielben matrózlázadás tört ki, ebből forradalom lett, amely megdöntötte II. Vilmos uralmát. Kikiáltották a köztársaságot - mivel a Reichstag (a német parlament) Weimarban gyűlt össze, ezt weimari köztársaságnak nevezzük. 1919 júniusában aláírták a versailles-i békét, amely a háborúért Németországot tette felelőssé, elcsatolt tőle területeket, korlátozta haderejét és hatalmas összegű jóvátételre kötelezte. Mindez sértette a német nemzeti érzést.

Az első években nagyon bizonytalan volt az új rendszer (Ruhr-vidék francia megszállása, náci sörpuccs), de a Dawes-terv elfogadása után ('24) lassan helyreállt a gazdaság. A németek fizették a jóvátételt és '26-ban Németországot felvették a Népszövetségbe is.

A weimari köztársaság egy demokratikus rendszer volt. Problémát jelentett, hogy Németországban a demokráciának nem volt hagyománya. A jobboldal végig erős maradt, pl. 1925-től a köztársasági elnök Paul von Hindenburg (I. vh. tábornok, a tannenbergi csata győztese). Sokan a zsidókat hibáztatták az I. vh. elvesztéséért ("tőrdöfés-elmélet").

HITLER ÉS A NÁCIZMUS IDEOLÓGIÁJA

Adolf Hitler

Hitler osztrák származású, ifjúkorában Bécsben festőként próbált megélni. 1913-ban Németországba ment, az I. vh.-ban a német hadseregben harcolt, ki is tüntették.

A háború után egyike volt a sok civil életbe visszailleszkedni képtelen fiatalembernek. 1921-től a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP), azaz a náci párt vezetője lett, amely ekkor egy kis szélsőjobboldali pártocska volt. A nácik magánhadserege az SA (Sturmabteilung, "rohamosztag"; barnaingesek) volt - mivel a hivatalos német hadsereg csak 100 ezer fő lehetett, az SA hamarosan nagyobbra nőtt ennél.

1923 novemberében híveivel és támogatóival (köztük Ludendorff tábornokkal, az I. vh. egyik hősével) puccsot kísérelt meg Münchenben ("sörpuccs", mert egy söröspincéből indult el), ez azonban kudarcba fulladt. Hitler megúszta 1 év börtönnel, ezalatt megírta a nézeteit összefoglaló Mein Kampf-ot (Harcom) című művét.

A náci ideológia

A nácizmus legfőbb alapelvei:

• fajelmélet (rasszizmus): a népek között egy biológiailag meghatározott hierarchiát állít fel: 1. felsőbbrendű "árják" (szőke, kék szemű "északi" népek, főleg a germánok); 2. másodrendű fajok (latinok, japánok stb.), 3. szolgafajok (szlávok, finnugorok, arabok, ázsiaiak), 4. kiirtandó, kártékonynak tekintett népek (zsidók, cigányok)
• antiszemitizmus: az "árja faj" képviseli a tiszta civilizációt, legfőbb ellenfele a zsidóság, amely el akarja pusztítani, az "árjáknak" tehát le kell győzniük a zsidóságot
• a fajok között örök harc dúl (szociáldarwinizmus), ahol az erős elpusztítja a gyengébbet, hogy fennmaradhasson: a német fajnak tehát erősnek kell lennie, és joga van elpusztítania a gyengébbeket

Ezen kívül a nácizmus sokban hasonlított a fasizmushoz:

• demokrácia megvetése: a népet erős kézzel kell vezetni, a vezérnek rá kell kényszerítenie az akaratát a gyenge tömegre
• propaganda: Hitler szerint a vezérnek egyetlen ellenségre kell összpontosítania a tömeg dühét (ez a zsidó), mindenért őket kell felelőssé tenni
• nemzeti hagyományok ápolása, felélesztése: itt a vélt árja / germán hagyományokról van szó (horogkereszt)
• háború kultusza, militarizmus

Hitler agresszív, terjeszkedő külpolitikát tervezett:

• Németországnak uralkodnia kell Európán, ehhez egyesíteni kell a 100 millió németet a Harmadik Birodalomban
• a németeknek joguk van az ún. "élettérre", ezért terjeszkedni kell Oroszország termékeny síkságai felé - az itt élők elűzése és kiirtása után németek fogják betelepíteni ezt

Hitler hatalomra kerülése

1929-tól a gazdasági válság elérte Németországot: a munkanélküliség 1932-ben 10%-ra nőtt. A politikai élet egyre erőszakosabb lett: az utcákon kommunista és náci rohamosztagok csaptak össze.

Mivel a demokratikus kormányok képtelenek voltak úrrá lenni válságon, a szélsőséges pártok erősödtek, főleg a nácik. Hitler demagóg módon minden társadalmi csoportnak ígért valamit: a tőkéseknek a kommunisták visszaszorítását, a munkásoknak munkalehetőséget, a parasztoknak földet, a katonáknak a hadsereg tekintélyének helyreállítását, és az egész népnek a versailles-i béke elutasítását, Németország új dicsőségét.

Végül az 1932-es választáson a náci és a kommunista párt a szavazatok több mint 50%-át szerezte meg. Azaz a német nép demokratikus választáson leszavazta a demokráciát és a diktatúrát választotta. A weimari demokrácia szomorú tanulsága az, hogy a demokrácia képes törvényes úton felszámolni önmagát.

1933. jan. 30-án Hindenburg elnök (kelletlenül bár, de) kinevezte Hitlert kancellárnak.

A NÁCI DIKTATÚRA (1933-45)

A diktatúra kiépítése

1933 februárjában leégett a Reichstag épülete. Hitler erre hivatkozva betiltotta a kommunista pártot; letartóztatások és gyilkosságok következtek, majd a félelem légkörében megtartott újabb választáson a nácik még nagyobb arányú győzelmet arattak (44%). Márciusban a Reichstag megszavazta az ún. felhatalmazási törvényt: eszerint a kormány is hozhat törvényeket. Ezzel a hatalmi ágak szétválasztása megszűnt és Hitler teljhatalmat kapott. Még 1933 nyarán betiltották a pártokat, a szakszervezeteket, bevezették a cenzúrát - kialakult a totális diktatúra.

1934. június 29-30-án ("hosszú kések éjszakája") Hitler megölette az SA vezetőit, azaz leszámolt régi támogatóival, a barnainges nácikkal. Ennek okai:

• a német hadsereg nem kedvelte az SA-t és Hitler inkább a hadsereg mellé állt
• az SA vezetői nem értettek teljesen egyet Hitler politikájával, emlékeztették ő szociális ígéreteire

1934 augusztusában meghalt Hindenburg elnök, innentől Hitler Führerként átvette az államfői posztot is.

Terror, személyi kultusz, propaganda

Az SA utódja az SS (Schutz-Staffel, "testőrség", vezetője Heinrich Himmler) lett, amely hamarosan állam lett az államban. (Az SS a legfanatikusabb nácikat tömörítette, nagy felelősségük volt a háborús bűnökben.) A német titkosrendőrség, a Gestapo (Geheime Staatspolizei) félelemben tartotta a társadalmat.

1933-tól koncentrációs táborokba gyűjtötték a politikai foglyokat: kommunistákat, szociáldemokratákat, papokat, zsidókat, homoszexuálisokat stb.

Hitlert Führerként vallásos rajongás vette körül. Propagandaminisztere, Joseph Goebbels felismerte a modern média szerepét a tömeg irányításában, így a rádió, a filmek mind a náci ideológia szerint készültek. (Híres pl. Leni Riefenstahl rendező filmje az 1934-es nürnbergi pártnapokról vagy az olimpiáról.) Az 1936-os berlini olimpiát a diktatúra imázsának javítására használták fel. A tudomány, a kultúra kizárólag a náci ideológia jegyében működhetett.

Társadalom

A náci diktatúra felszámolta az önálló civil szervezeteket. A náci szervezetekben kötelező volt a tagság. Ilyen volt pl. a 14-18 év közötti fiúknak a Hitlerjugend, a munkásoknak a Német Munkafrontba stb. Az ifjúsági szervezetekben a gyerekeket a náci ideológia jegyében nevelték.

Az egyházakat, a vallást üldözték. A nácik konzervatív politikája a nőket is lassan visszaszorította pl. az egyetemekről.

A fajelmélet hivatalos politika lett. Titkos programok indultak a "felsőbbrendű faj" kitenyésztésére, ugyanakkor az öröklött betegségek hordozóit elkülönítették és megölték ("eutanázia"-program).

Antiszemitizmus

Hitler Németországában az antiszemitizmus is hivatalossá vált. Egyre több zsidót bocsátottak el, üzleteiket, személyüket bántalmazták. A zsidók üldözését az 1935-ös nürnbergi törvények vezették be:

• a zsidókat megfosztották német állampolgárságuktól,
• zsidó és nem zsidó közötti házasságot, kapcsolatot megtiltották ("fajgyalázás")

1938. november 9-10-én ("kristályéjszaka") a náci csőcselék az egész Birodalom területén támadást indított a zsidók ellen: üzletek szétverése (a földön fekvő cserepekről kapta nevét az éjszaka), zsinagógák lerombolása, zsidók letartóztatása, meggyilkolása. A jogfosztás után tehát már a zsidók élete sem volt biztonságban.

Mindezek miatt egyre többen hagyták el Németországot és emigráltak, főleg az USÁ-ba (pl. Einstein).

Gazdaságpolitika

A fasizmushoz hasonlóan a nácizmus is elismerte a magántulajdont. Hitlert kezdetben népszerűvé tette az, hogy hatékonyan véget vetett a gazdasági válságnak. Közmunka-programok indultak (pl. ekkor épültek a híres német autópályák), a technikai eszközök széles körben elérhetővé váltak (pl. autó, rádió). Főleg két ágazat szívta fel a munkaerőt:

• építőipar (pl. infrastruktúra-fejlesztés)
• hadiipar (megkezdődött a fegyverkezés, a a fegyvergyárak hatalmas állami megrendeléseket kaptak)

FORRÁSOK
1. Az NSDAP programja
2. A propaganda
3. A fajelmélet
4. Az antiszemitizmus
5. A külpolitika
6. A diktatúra kiépítése
7. A nürnbergi törvények

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/jelenkor-europa-es-vilag-ket-vilaghaboru-kozott/diktatorok-ii

KÉPEK

1. Választási eredmények Németországban, 1919-33