II. ULÁSZLÓ (1490-1516)

Hunyadi Mátyás 1490-es halála után több trónjelölt is jelentkezett a magyar trónért:

• Mátyás törvénytelen fia, Corvin János
• Habsburg Miksa (Ausztria főhercege, német-római császár)
• Jagelló Ulászló (cseh király) - neki sikerül megszereznie a trónt, így a Jagellók kerülnek trónra (cseh-magyar perszonálunió)

Belpolitika

Ulászló alatt a Mátyás korában még erős királyi hatalom meggyengült. (Mátyás hatalmának alapja: a magas adókból fizetett hadsereg és hivatalnokok; saját erélyes személyisége.) Ennek oka Ulászló erélytelensége (gúnyneve: Dobzse László, dobzse csehül = "jól van, rendben") mellett az volt, hogy a rendek nem engedték, hogy a király beszedje a hadiadót, így a királyi bevételek felükre csökkentek (Állítólag a király olyan szegény volt, hogy népi konyhából kellett ebédet vennie, innen a lacikonyha kifejezés.)

Ennek következtében nem tudták fenntartani a zsoldossereget (fekete sereg), az fosztogatni kezdett és szétzüllött (maradékát Kinizsi Pálnak kellett szétvernie); a végvárrendszert sem tartották karban rendesen. A Mátyás korabeli kulturális virágzás is félbeszakadt. Állandósult a főurak és a nemesség egymás elleni viszálya. A nemesség vezetője Szapolyai János erdélyi vajda volt.

1505-ben a rákosi országgyűlésen a magyar nemesek megállapodtak abban, hogy ha Ulászlónak nem születik fia, többé idegen királyt nem választanak.

1514-re készült el Werbőczy István országbíró művével, melynek címe Hármaskönyv (Tripartitum):

• a Hármaskönyvben Werbőczy összegyűjtötte az addigi magyar törvényeket (pl. Aranybulla, királyi rendeletek)
• Werbőczy fogalmazta meg először a Szent Korona-tant (= Magyarország tényleges ura a Szent Korona, amely az ország lakosainak közösségét jelképezi, az ő akaratukból száll a hatalom az uralkodóra – az „ország lakói” ekkoriban a nemességet jelentette)
• megfogalmazta az alapvető nemesi kiváltságokat (ezek elsődleges forrása az Aranybulla volt, ahol még a serviensekre vonatkoztak)

Ulászló alatt tört ki a magyar történelem legnagyobb parasztfelkelése, a Dózsa-féle parasztfelkelés (1514):

• előzménye: Bakócz Tamás esztergomi érseket a pápa megbízta, hogy szervezzen keresztes hadjáratot Magyarországon a törökök ellen – Bakócz egy székely származású végvári katonát, Dózsa Györgyöt választotta ki a hadjárat vezetésére; Pest környékén összegyűlt 40 000 paraszt keresztes, és elindultak dél felé
• a nemesség megrettent a parasztseregtől (ráadásul éppen aratáskor vitték volna el a munkaerőt a földjeikről), ezért Bakócz lefújta az egész vállalkozást. A parasztok ekkor a földesuraik ellen fordultak: kifosztották a nemesi udvarházakat, a nemeseket legyilkolták, kisebb várakat is elfoglaltak. Éppen Temesvárat ostromolták, amikor megérkezett Szapolyai János erdélyi serege és leverte a felkelőket.
• megtorlásként Dózsát és alvezéreit kínhalálra ítélték (tüzes trónra ültették), törvényekben szigorították a parasztok terheit (megtiltották a szabad költözést, emelték a robotot).

Külpolitika

Ulászló nem folytatta Mátyás háborúit, az országban béke volt – ez köszönhető annak is, hogy a törökök ekkoriban másfelé hódítanak, ill. a Jagelló-család egy másik ága irányítja az erős Lengyelországot is, így Ulászló mögött egy nagy hatalmú közép-európai dinasztia állt.

1515-ben Ulászló házassági szerződést kötött Habsburg Miksával: fia, Lajos elvette Habsburg Máriát, Miksa fia, Ferdinánd pedig Jagelló Annát. Ez a szerződés alapozta meg a Habsburgok trónigényét Magyarországra.

II. LAJOS (1516-26)

Ulászlót fia, a kiskorú II. Lajos (1516-26) követte, aki helyett a bárók kormányozták az országot.

Ekkoriban drámai változás következik be az ország külpolitikai helyzetében: 1512-20 között I. Szelim török szultán az egész Közel-Kelet és Egyiptom meghódításával hatalmas világbirodalommá növelte az Oszmán Birodalmat. Eközben folytatódtak a török betörések a Délvidéken (bár hivatalosan béke volt).

1520-ban (Nagy) Szulejmán lett a szultán, aki követet küldött Magyarországra, ám a követet Budán bebörtönözték. (Feltételezhető, hogy Szulejmán végső célja Bécs elfoglalása volt, ehhez Magyarországon kellett áthaladnia; neki egyszerűbb lett volna, ha Magyarország behódol és átengedi a török csapatokat nyugat felé, erre azonban a magyar vezető réteg a hagyományos „Magyarország a kereszténység védőbástyája” elképzelés miatt nem volt hajlandó.) Az európai hatalmak ekkor egymás elleni harcaikkal voltak elfoglalva (V. Károly és a franciák konfliktusa, reformáció kezdete stb.).

1521-ben megindult az Oszmán Birodalom támadása, a török sereg átlépte a déli határokat, és hamar elfoglalták a fontosabb déli végvárakat, elesett Nándorfehérvár is. Ezzel a déli végvárrendszer összeomlott.

A mohácsi csata

1526-ban Szulejmán serege (60 000 fős) ismét támadásra indult. II. Lajos hadba hívta a nemességet (véres kard körülhordozása), de a banderiális seregek lassan gyülekeztek, Szapolyai erdélyi hadserege (10-15 000) pedig csak a Tiszáig jutott el. A magyar sereg (25 000, fővezére Tomori Pál kalocsai érsek, egy tehetséges hadvezér) elindult délnek, és augusztus 29-én Mohács közelében megütközött a törökökkel:

• a magyarok a nehézlovasság rohamával akarták elsöpörni a törököket, de a janicsárok szívósan ellenálltak, majd ellentámadásba mentek át, és 2 óra alatt megsemmisítették a magyar sereget
• a vereség teljes volt: meghalt Lajos király (menekülés közben a Csele-patakba fulladt), Tomori Pál és a többi fővezér, rengeteg nemes és a katonák nagy része.

Szulejmán előtt nyitva állt az út Buda felé - ellenállás nélkül haladt észak felé, elfoglalta és kirabolta Budát, azután a török sereg átmenetileg elhagyta az országot. Magyarországon zűrzavar lett úrrá.

A mohácsi csata fordulópont a magyar történelemben: ez a vereség a középkori, független magyar állam bukását jelenti. Innentől 400 éven keresztül idegen hatalmaknak lesz kiszolgáltatva az ország. Felmerül a kérdés: elkerülhető lett volna a vereség? Pl. ha Szapolyai odaér a csatába, vagy ha előzetesen nem süllyed anarchiába az ország. Talán a mohácsi csata megfordítható lett volna, de hosszú távon Magyarországnak nem volt esélye az Oszmán Birodalommal szemben: mind népességét, mind katonai erejét tekintve jócskán elmaradt a korszak egyik nagyhatalmától.

FORRÁSOK
1. II. Ulászló koronázási feltételei
2. Werbőczy Hármaskönyvéből
3. A pápai követ jelentése Magyarországról
4-5. A mohácsi csata magyar és török szemmel

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/ujkor-magyarorszag-kora-ujkorban/jagellok-kora-magyarorszagon
https://www.youtube.com/watch?v=K3KiCZDq_C4 (kisfilm a mohácsi csatáról)
https://www.youtube.com/watch?v=N6_ZzJBUKjM (kisfilm a mohácsi csata előzményeiről, nemzetközi kitekintéssel, angolul, de magyar felirat van)