1. Lenin áprilisi téziseiből (1917)

   2. A mai oroszországi helyzet sajátszerűsége az, hogy átmenet a forradalom első szakaszából, amely a proletariátus kellő tudatosságának és szervezettségének hiányában a burzsoázia kezébe adta a hatalmat, annak a második szakaszába, amely a proletariátusnak és a parasztság legszegényebb rétegeinek kezébe kell hogy adja a hatalmat. [...] Ezek a tömegek a kapitalistáknak, a béke és  a szocializmus legádázabb ellenségeinek kormányával szemben hiszékeny és nem öntudatos magatartást tanúsítanak. [...]
   3. Semmiféle támogatást az Ideiglenes Kormánynak; meg kell magyarázni, hogy az Ideiglenes Kormány minden ígérete, különösen az az ígérete, hogy lemond az annexiókról [hódításról], teljesen hazug. Az Ideiglenes Kormány leleplezése. [...]
   4. Annak a ténynek elismerése, hogy pártunk a munkásküldöttek szovjetjeiben legtöbbnyire kisebbségben, mégpedig egyelőre gyenge kisebbségben van a burzsoázia befolyása alatt álló és ezt a befolyást a proletariátusra átvivő valamennyi kispolgári elem blokkjával szemben. [...] Amíg kisebbségben vagyunk, a hibák bírálatának és megvilágításának munkáját végezzük, de ugyanakkor hirdetjük, hogy az egész államhatalomnak a munkásküldöttek szovjetjeinek kezébe kell átmennie. [...]
   5. Nem parlamentáris köztársaság – a munkásküldöttek szovjetjeitől ehhez visszatérni hátrafelé lépés volna –, hanem a munkás-, béres-, és parasztküldöttek országszerte alulról fölfelé épített szovjetjeinek köztársasága.

a) Miért nevezték Lenin itt kifejtett gondolatát permanens (szakadatlan) forradalomnak?
b) Milyen harci módszert javasol Lenin a forradalom egyes szakaszaiban?
c) Hogyan viszonyul Lenin a „kettős hatalomhoz”?

2. Lenin: Állam és forradalom (1917)

A burzsoázia uralmát csak a proletariátus döntheti meg. A marxizmus a munkáspárt nevelésével a proletariátus élcsapatát neveli, amely meg tudja ragadni a hatalmat, és el tudja vezetni az egész népet a szocializmushoz, tudja irányítani és szervezni az új rendet, az összes dolgozók és kizsákmányoltak tanítója, vezetője és vezére tud lenni társadalmi életüknek a burzsoázia nélküli és a burzsoázia ellenére való berendezkedésében. […]

Csakis a kommunista társadalomban, amikor a kapitalisták ellenállását már végleg megtörték, amikor a kapitalisták eltűntek […] csakis akkor szűnik meg az állam, és lehet szó szabadságról. Csak akkor lesz lehetséges és akkor valósul meg az igazán teljes, igazán minden kivételtől mentes demokrácia.

a) Mi volt a kommunisták célja?
b) Van-e változás Lenin írásában az eredeti marxi tanokhoz képest?

3. Kornyilov tábornok felhívásából (1917 szeptembere)

Orosz nép, nagy hazánk tönkremegy!

Közeleg az utolsó óra!

Én Kornyilov tábornok […] kijelentem, hogy az Ideiglenes Kormány a szovjet bolsevik többségének nyomására egyetértésben cselekszik a német vezérkar terveivel. […] Ebben a fenyegető pillanatban az ország elkerülhetetlen pusztulásának felismerése azt parancsolja nekem, hogy az egész népet felhívjam haldokló hazánk megsegítésére. […]

Én, Kornyilov tábornok, kozák parasztok gyermeke, kijelentem mindenkinek, nincs más célom, mint a nagy Oroszország megóvása, és esküszöm, hogy az ellenség legyőzése által lehetővé teszem az Alkotmányozó Gyűlés összehívását, ahol a nép maga dönthet majd sorsáról, s maga választhatja meg államformáját.

a) Mely érzelmekre kíván hatni a felhívás?
b) Kiket tekintett ellenségnek Kornyilov és miért?

4. Az új bolsevik kormány határozatai (1917. november 8.)

A) A földesúri tulajdon azonnal és minden megváltás nélkül megszűnik. A földesúri birtokkal, valamint a koronabirtokok, kolostorok és egyházak minden földjével, minden élő és holt felszerelésükkel, a majorsági épületekkel és minden tartozékukkal való rendelkezés az Alkotmányozó Gyűlés összeüléséig a járási földbizottságok és parasztküldöttek kerületi szovjetjeinek kezébe megy át. (Határozat a földről)

B) Az ország kormányzásának céljából, az Alkotmányozó Gyűlés összehívásáig, ideiglenes munkás- és parasztkormányt kell alakítani, amelynek a neve Népbiztosok Tanácsa lesz. Az államélet egyes ágainak vezetésével bizottságokat bíznak meg. […] A kormányhatalmat e bizottságok elnökeinek testülete, azaz a Népbiztosok Tanácsa gyakorolja. A népbiztosok tevékenysége fölötti ellenőrzést és a népbiztosok leváltásának jogát a munkás-, paraszt- és katonaküldöttek szovjetjeinek összoroszországi kongresszusa és annak Központi Végrehajtó Bizottsága gyakorolja. (Határozat az új hatalomról)

a) Miért volt politikailag fontos a földosztás megvalósítása?
b) Hogyan viszonyul ez a bolsevikok valódi céljaihoz? Mivel oldható fel ez az ellentmondás?
c) Mennyire tekinthető demokratikusnak az új kormányzati rendszer?

5. Lenin utasítása a penzai szovjet végrehajtó bizottságának (1918. augusztus)

Elvtársak!

Könyörtelenül el kell taposni öt járásukban a kulákfelkelést. Ezt kívánják az egész forradalom érdekei, mert immár mindenütt megkezdődött a „végső harc” a kulákok [gazdag parasztok] ellen. Elrettentő példa kell.

   1) Föl kell akasztani (de úgy felakasztani, hogy lássák is az emberek) legalább száz kulákot, pénzeszsákot, ismert vérszopót.
   2) Nyilvánosságra kell hozni a nevüket.
   3) El kell kobozni minden szemes terményüket.
   4) Azonosítani kell a túszokat, ahogy tegnapi táviratunkban jeleztük. Úgy járjon el, hogy több száz mérföldnyi körzetben mindent lássanak, tudjanak az emberek, reszkessenek és essenek gondolkodóba […].

Táviratozzon, hogy megkapta és végrehajtotta ezeket az utasításokat. Híve, Lenin.

a) Miért láttak a bolsevikok ellenséget a kulákokban?
b) Milyen módszereket használtak az ellenségnek tartott csoport ellen?
c) Vajon milyen hatást kelthettek ezek a módszerek?