HUNYADI MÁTYÁS (1458-90)

Hatalomra kerülése

Hunyadi János halála után kitört a harc a Hunyadi-liga (Hunyadi László, Szilágyi Mihály) és az ellenséges bárói csoportok, főként a Garai-Cillei-liga között (a király, V. László az utóbbiakat támogatta, mert a Hunyadiak túlságosan megerősödtek). A harc során a király Budára csalta és lefejeztette H. Lászlót, mire a Hunyadi-liga fellázadt ellene. V. László elmenekült az országból (a kisebbik fiút, Mátyást magával vitte Prágába), majd váratlanul meghalt.

1458-ban országgyűlést hívtak össze, ahol a nemesek királlyá választották Hunyadi János kisebbik fiát, Mátyást. (A nagyobb nyomaték kedvéért az országgyűlésen jelen volt Szilágyi Mihály 15 ezer katonával.) Mátyás mellé Szilágyit választották kormányzónak. Mátyást egyelőre nem tudták megkoronázni, mert a Szent Korona Habsburg III. Frigyes császárnál volt Bécsben.

Mátyás határozott, erőskezű királynak bizonyult: kiszorította Szilágyit a hatalomból, majd visszavette III. Frigyestől a Szent Koronát (az ár súlyos volt: 80 000 arany, és az ígéret, hogy ha nem születik fia, III. Frigyesé lesz a magyar trón). 1464-ben immár a Szent Koronával koronázták meg

Belpolitika

Mátyás megerősítette a központi hatalmat: háttérbe szorította a bárókat (emiatt több lázadás is kitört ellene; 1471-ben pl. saját nevelője, a kor híres humanistája, Vitéz János esztergomi érsek szervezett összeesküvést ellene; ezeket felszámolta). Korszerűsítette a közigazgatást, a hivatalok élére köznemesi vagy polgári származású szakembereket állított (őket könnyebb volt ellenőrizni).

Átszervezte a pénzügyeket, növelte a királyi bevételeket:

• a kapuadóból füstadó lett (20 dénár / család), a harmincadvámból koronavám, ezzel megszűntek a korábban szerzett mentességek
• a rendkívüli hadiadót (1 aranyforint / porta) rendszeresen beszedte, évente akár kétszer is
• összes jövedelme 500 000 és 1 000 000 aranyforint között volt évente. (Előtte és utána a királyok általában 250 000 aranyat szereztek évente. 1 aranyforint kb. egy szarvasmarha ára volt. Összehasonlításként: a török szultán éves bevétele ugyanekkor évi kb. 2 000 000 arany volt.)
• mindez a jobbágyok kemény megadóztatásából - mégis, az egyszerű emberek utóbb Mátyás királyra az "igazságosként" emlékeztek...

Hadügyek:

• korszerű zsoldoshadsereget hozott létre (a híres fekete sereg): ez állandó hadsereg, folyamatosan fizetni kellett (1 gyalogos katona zsoldja 2 arany/hónap volt); a sereg létszáma kb. 10 000 fő (ekkora zsoldoshadserege csak a francia királynak és a török szultánnak volt) - híresebb vezetői Kinizsi Pál, Magyar Balázs stb.
• további kb. 200 000 arany elment a végvárrendszer fenntartására (várak karbantartása, védő katonaság zsoldja, felszerelés) - így a bevételből nem maradt olyan sok

Külpolitika

A törökök ellen Mátyás óvatos politikát folytatott:

• 1463: Jajca várának elfoglalása (ezzel az utolsó balkáni állam, Bosznia legalább északi részét sikerült megőriznie ütközőállamnak)
• 1476: Szabács elfoglalása (ez egy kisebb jelentőségű vár volt, inkább arra volt jó, hogy ezzel Mátyás bizonyítsa a törökellenes elkötelezettségét)
• 1479-ben a törökök betörtek az országba, de a kenyérmezei csatában vereséget szenvedtek
• ezután 5 évre békét kötöttek, amit állandóan megújítottak, egészen 1520-ig

Mátyás figyelme inkább nyugat felé fordult: szerette volna elismertetni családját a nyugati uralkodókkal, és szerette volna megszerezni a német-római császári címet - ezért nyugat felé támadóan lépett fel (a török jóval erősebb volt Magyarországnál, nyugat felé több lehetőség volt a dicsőségszerzésre):

• 1468-75: cseh háború - megszerzezte Morvaországot és Sziléziát, Jagelló Ulászlóval (későbbi utódja) együtt közösen birtokolta a cseh királyi címet
• 1482-85: osztrák háború III. Frigyes ellen; Mátyás serege 1485-ben bevette Bécset, megszerezte Alsó-Ausztriát és Stájerországot
• a német választófejedelmek azonban nem őt, hanem Frigyes fiát, Miksát választották császárrá
• a nyugati hódítások Mátyás halála után elvesztek

Mátyás külpolitikáját a kortársak nem értették, és a mai történészek is vitatják, mi értelme volt a nyugati hódításoknak: személyes dicsőségszerzés vagy közép-európai birodalom kiépítése a török ellen?

Kultúra, utódlás

Mátyás uralma idején jelent meg Magyarországon a reneszánsz, egyelőre csak a királyi udvarban.

• Mátyás sokat építkezett: Budán és Visegrádon reneszánsz királyi palota épült (Visegrádon ma is látható a Mátyás-korabeli vörösmárvány szökőkút.)
• Mátyás második feleségével, a nápolyi Beatrix királynéval sok olasz humanista érkezett, ilyen pl. Galeotto Marzio és Antonio Bonfini (krónikások)
• Ekkor működött a költő Janus Pannonius is (Csezmicei János pécsi püspök).
• Mátyás hatalmas könyvtárat gyűjtött össze (több mint 2000 kódex, ezek a Corvinák), sajnos a gyűjtemény azóta szétszóródott, néhányat sikerült csak megőrizni (Corvina: a Hunyadiak címerében holló van, ez latinul corvus; néha Corvin Mátyásnak is szokták őt nevezni.)
• Hess András budai nyomdájával a könyvnyomtatás is megérkezett Magyarországra.

Mátyásnak nem született fia, volt viszont egy törvénytelen fia (szeretőjétől, egy bécsi polgárlánytól született), Corvin János. Mátyás birtokokkal és címekkel halmozta el Jánost, és halála előtt megeskette a bárókat, hogy őt választják királlyá.

Mátyás 1485-ös halálával az egyik legnagyobb középkori uralkodónk szállt sírba. Megjegyzendő azonban, hogy a kortársak nem kedvelték Mátyást: zsarnoknak tartották, aki óriási adókkal sanyargatja a jobbágyokat és értelmetlenül háborúzik. Emlékét az utókor szépítette meg.

FORRÁSOK
1. Mátyás neveltetése
2. Mátyás és III. Frigyes szerződése
3. A fekete sereg
4. A reneszánsz udvar
5. Mátyás megítélése az utókor szemében

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/hunyadiak-kora
https://www.youtube.com/watch?v=qzape4PvX5I (videó Szabács ostromáról)
https://www.youtube.com/watch?v=xW9YxH3Dcos (videó a kenyérmezei csatáról)

KÉPEK

1. Mátyás bevételei

2. Egy Corvina címlapja

3. Visegrádi vörösmárvány szökőkút