1. II. Ulászló választási feltételei (1490)

Ez ország […] alattvalóit és lakosait régi jogaikban és jóváhagyott szokásaikban […] meg fogjuk tartani, úgy, hogy (amint […] néhai Mátyás király úr tette) az ő ártalmukra és elnyomásukra, valamint e régi szokások ellenére … semmi újítást nem fogunk behozni, azokat pedig, amelyeket a néhai igen dicső Mátyás király úr hozott be, eltöröljük, adót, vagy egyforintos taksát semmi esetre se hajtsunk be, hanem kötelesek legyünk megelégedni a régi […] királyi jövedelmekkel.

a) Tárd fel a forrás alapján a magyar rendek szándékait!
b) Hogyan hatottak a rendelkezések a királyi hatalom helyzetére?

2. Werbőczi István Hármaskönyvéből

Miután a magyarok a Szentlélek kegyelmének ihletéből, szent királyunk közremunkálása által az igazságnak felismeréséhez és a katolikus hitnek vallásához jutottak, és őt önként királyukká választották és meg is koronázták: a nemesítésnek s következésképpen a nemeseket ékesítő és a nem nemesektől megkülönböztető birtok adományozásának jogát s teljes hatalmát az uralkodással és országlással együtt a közösség a maga akaratából, az ország szent koronájának joghatósága alá helyezte, és következésképpen fejedelmünkre és királyunkra ruházta; ettől fogva őtőle ered minden nemesítés és e két dolog mintegy viszonos átruházásnál és a kölcsönösségnél fogva annyira szorosan függ egymástól mindenkor, hogy egyiket a másiktól különválasztani és elszakítani nem lehet, s egyik a másik nélkül nem történhetik. Mert a fejedelmet is csak nemesek választják, és a nemeseket is csak a fejedelem teszi azokká, s ékesíti nemesi méltósággal.

a) Határozza meg a szöveg alapján, hogy minek a jelképe a Szent Korona!
b) Mely társadalmi csoport érdekeit fejezi ki a Hármaskönyv?

3. Burgio pápai követ jelentése Magyarország állapotáról (1526)

Őszentsége legyen elkészülve arra, hogy ez az ország nem képes magát megvédeni, hanem ki van szolgáltatva az ellenség kegyelmének, és úgy fog kikerülni a háborúból, ahogyan az ellenségnek tetszik. Mert el lehet-e képzelni azt, hogy Magyarország háborút viselhessen a török egész hatalma ellen, amikor a magyar király és az urak még arról sem tudnak gondoskodni, hogy a végeken szolgáló katonaság megkapja a zsoldját? Őfelsége, a király olyan súlyos anyagi helyzetben van, hogy gyakran még konyhája költségeit sem tudja fedezni, az urak viszálykodnak, a nemesség pártokra bomlott - de még ha mindnyájan összetartanának is, mit tehetnének a török ellen, amikor a legegyszerűbb hadi felszerelésük sincsen meg? Azt megtehetik, hogy egyszer megütközzenek, de akkor vereséget is fognak szenvedni; hiszen nincs egyetlen erősített állásuk, hol fejüket lehajthatnák, hogy fellélegezzenek, és megvárják a többi keresztény fejedelem segítségét. De ha volna is ilyen váruk, honnan várhatnának segítséget? [...] A némettől? Ősi ellenségétől várjon segítséget a magyar? Vagy talán Lengyelországtól, amely éppen most kötött fegyverszünetet a törökkel öt évre? Nem sokat értek a hadviseléshez, de ami kevés tapasztalatom háborúkról van, abból azt látom, hogy nincsen rá mód, amivel ezt az országot megmenteni lehetne, ha a törökök nagy erővel támadnák meg, márpedig ha valóban betörnek, heves lesz támadásuk.

a) Hogyan értékeli a pápai követ Magyarország belső állapotát?
b) Mi a véleménye az ország katonai felkészültségéről?
c) Mit gondol az ország külpolitikai helyzetéről?

4. Brodarics István leírása a mohácsi csatáról

Amint a támadásra jelt adtak, az első csatarendben állók hevesen összecsaptak az ellenséggel; elsütötték összes ágyúinkat. […] Végre is az ellenség vitézül küzdő katonáink elől hátrálni kezdett. […] Ekkor sebes vágtatva érkezett a királyhoz Báthory András és jelentette, hogy az ellenség meghátrált, s miénk a győzelem; előre kell nyomulni, s támogatni kell az ellenséget üldöző csapatokat. Erre árkon-bokron át mi is előresiettünk, s mikor arra a helyre értünk, a hol kevéssel előbb folyt a harc, ott láttuk a mieink közül sokaknak, az ellenség közül még többnek a holttestét a mezőn szanaszét heverni. […]

Míg azonban a király csatarendje nagy sietséggel nyomult előre, már amennyire a páncélosokkal sietni lehetett, a jobb szárny hátrálni kezdett és sokan futásnak eredtek erről a szárnyról; azt hiszem, hogy az ellenség ágyúi rémíthették meg őket, amelyek csak akkor kezdtek működni. […] Mikor azonban azok, akik a völgybe húzódtak, ismét visszatértek és harcolni kezdtek, az ágyúzás és a füst annyira elviselhetetlenné vált, hogy a sereg nagy része futásnak eredt, s az ágyúkkal harcolók is kénytelenek voltak menekülni. Egytől-egyig mindenki a futásban keresett menedéket; futott, ki merre látott. […]

A csata körülbelül másfél óráig tartott. Sokakat az említett feneketlen mocsár temetett magába. A király testét, akiről pedig némelyek azt állítják, hogy szintén itt pusztult el, Mohács fölött, fél mérföldnyire a Csele nevű falutól egy mély földszakadékban találták meg utóbb.

a) Hogyan indult a csata a magyarok szempontjából?
b) A szöveg szerzője szerint mi okozta a magyarok vereségét?
c) Hol tartózkodott a csata alatt a szerző?

5. A mohácsi csata török szemmel: Szulejmán naplójából

Megszállás az alávaló hitetlenek tábora előtt. Ma a reggeli ima idején az egész győzelmes sereg lóra ülvén megindult s lassan-lassan, majd megállva, majd menetelve, ikindi előtt megérkezett a mohácsi mezőre, a haszontalan gyaurok tábora elé. […] A feslett életű hitetlenek néhány ágyúgolyót lőttek el, melyeknek egyike a jobb szárnyon esett le; s táboruk előtt álltak több harcvonalba felállítva. De a mi részünkön nyugodtak maradtak, mivel még nem érkezett el az alkalmas idő, s ember és állat fáradt volt. Mikor éppen azt határozták el, hogy majd reggel kezdődjék a harc: a délutáni ima idején az alávaló hitetlenek egyszerre megmozdultak, és erre felé jöttek. Ekkor a mieink is megindultak, és tüzelni kezdtek az ágyúkkal, de nem tudtak ártani. Amazok seregüket három részre osztották. Az egyik tömeg – amely tetőtől talpig vassal volt födve, s vasnyársat tartott kezében – az ellőtt puska- és ágyúgolyókkal teljességgel nem törődve, a legkisebb félelem nélkül vágtatott Ibrahim pasa ruméliai beglerbég felé. Mivel pedig a ruméliai hadtest még szét volt szóródva, nem bírt ellenállni, s egy része az uralkodó felé futott. A másik csapat […] kettészakította csatarendjüket. A gonosz mívű király pedig többi nyomorult katonaságával a felséges uralkodóra és az anatóliai seregre rohant. A janicsárok hadosztálya összesen háromszor-négyszer támadta meg puskatűzzel, s igyekezett visszaszorítani az alávaló gyaurokat. Végre a felséges isten és a próféta segélyével erőt vevén az iszlám népe, visszafordította a gonoszokat, s mikor már nem volt erejük újabb támadásra, úgy aprította őket, mint a kutyát. Olyan heves harc és öldöklés volt, hogy nem lehet leírni. A gyaurok közül 4000 lovas és mintegy 50 000 gyalog költözött a pokolra.

a) Milyen jelzőket használ a szöveg a magyarokra és a törökökre?
b) Milyen szerepe volt a tüzérségnek a csatában?
c) Mely tényezők tették lehetővé a magyarok kezdeti sikereit?
d) Mutasd be a magyarok és a törökök legerősebb fegyvernemeit!