1. Földjükről elűzött angol parasztok panaszlevele a királyhoz

Ő legkegyelmesebb Felségének, a királynak. Felséged most megnevezett igen szegény alattvalói [...] emberemlékezet óta örökbérlők voltunk, és a birtok földjein éltünk békében, nyugalomban és háborítatlanul. Bérleteinket pedig a birtok szokásai szerint békében használhattuk. Nemrégiben egy bizonyos John Pomer Felségedtől csere útján megszerezte ezt az egész birtokot. Miután tulajdonába vette, Felséged szegény alattvalóit mindenféle ürüggyel gonoszul elnyomja, nyugtalanítja és zaklatja, amint az alábbiakból kitűnik.

Először John Pomer, aki mint hisszük igen kegyetlen ember, mihelyt birtokba jutott, erőszakkal elvette és elrabolta az ön szegény alattvalóitól azokat a legelőket, amelyeket használtak. Ezeket bekerítette, és nemrégiben ezekhez sövénnyel még más földeket is hozzávett, és az egészet saját személyes hasznára és javára vette birtokába. Nemsokára ezután az Ön szegény alattvalóinak lakóházait, földjeit, amelyek a bérlethez tartoztak, a gyümölcsösökkel együtt elvette. Házaik közül néhányat lerombolt és elhordatott, a gerendákat elvitette, néhányat pedig felgyújtott. Az Ön szegény alattvalói közül néhányat e birtok területéről ki is űzött.

a) Kiktől, mit és hogyan szereztek meg a földbirtokosok?
b) Mely jogokra hivatkozva védekeznek a parasztok?
c) Milyen lehetőségek álltak az elűzött parasztok előtt?

2. A Jognyilatkozatból (1689)

1689. február 13-án őfelségeik jelenlétében [...] egy írásbeli nyilatkozatot adtak ki, melyet a felső- és az alsóháznak összes tagjai fogalmaztak, amint az itt következik:
   1. Hogy a bitorolt hatalom, ti. a törvényeknek ideiglenesen hatályon kívül helyezése vagy a törvények végrehajtásának megakadályozása, csupán királyi tekintély alapján, a parlament hozzájárulása nélkül, törvénytelen. [...]
   4. Hogy a korona céljaira való pénzfelvétel bármily ürügy vagy kiváltságok alapján a parlament hozzájárulása nélkül [...] törvénytelen.
   5. Hogy az alattvalóknak joguk van a királyhoz folyamodni [...].
   6. Hogy az országban béke idején, a parlament hozzájárulása nélkül állandó hadsereg felállítása és tartása törvénytelen.
   7. Hogy azok az alattvalók, kik protestánsok, saját védelmükre fegyvert viselhetnek.
   8. Hogy a parlamenti választások szabadok.
   9. Hogy a szólás, vitatkozás és tárgyalás szabadságát a parlamenten kívül semminemű hatóság semmiféle helyen kérdés tárgyává nem teheti.

a) Az uralkodó mely jogait korlátozza a szöveg?
b) Milyen jogokat biztosít a polgároknak?