9.7.5 Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi János

LUXEMBURGI ZSIGMOND (1387-1437)

Belpolitika

Zsigmond hatalomra kerülése érdekében kénytelen volt adományokat adni az őt támogató báróknak - ezzel a bárók hatalma megerősödött. A bárók politikai szövetségekbe tömörültek céljaik érdekében, ezeket ligáknak nevezzük, Zsigmond idejében a legerősebb a Garai Miklós nádor körül kialakult liga. Zsigmond politikai tehetségét dicséri, hogy uralma végére ismét megszilárdította a királyi hatalmat, ennek eszközei:

új bárók felemelése, ilyen volt pl. Garai Miklós (nádor), Cillei Hermann (lánya, Borbála Zsigmond második felesége volt), Ozorai Pipo
támogatta a városokat: az 1405-ös városi törvények egységes súly- és mértékrendszert vezetnek be, hazai kereskedők támogatása (vámkedvezmények)

Zsigmond alatt szilárdult meg a rendiség Magyarországon: az 1405-ös országgyűlésen négy rend volt jelen (egyház, bárók, köznemesség, városok).

1437: erdélyi parasztfelkelés (vezetője Budai Nagy Antal)

oka: Zsigmond sokszor folyamodott a pénzrontáshoz (rossz minőségű ezüstpénz) - amikor rossz a pénz, az erdélyi püspök nem szedte be a tizedet, de utána 3 évre visszamenőleg követelte jó pénzben - a parasztok ezt nem tudták kifizetni
az Erdélyben élő három nép vezetői (magyar nemesek, székely előkelők, szász polgárság vezetői) szövetséget kötöttek a parasztok ellen - itt született meg az Erdélyre jellemző sajátos rendi tagozódás
Kolozsvárnál leverték a felkelést

Külpolitika, utódlás

Zsigmond fő külpolitikai célja kezdetben a török terjeszkedés megállítása volt:

először támadással próbálkozott: 1396-ban keresztes hadjárat indult a törökök ellen, de a nikápolyi csata vereséggel végződött
ezután inkább védelemre rendezkedett be: a déli határok mentén kiépítette a végvárrendszert (ennek legfontosabb vára Nándorfehérvár, a mai Belgrád volt; a végvárakat a déli vármegyék látták el) és vazallus államokat hoz létre (Havasalföld, Bosznia, Szerbia)
a végvárrendszer egészen 1521-ig megvédte az országot

Zsigmond később több országnak is uralkodója lett: megszerezte a cseh királyi (1419), majd a német-római császári (1410/1433) címet is. Ezzel egy hatalmas közép-európai birodalmat hozott létre. Uralma második felében sokat tartózkodott külföldön. Nagy szerepe volt az egyház válságának megoldásában (1414-18 konstanzi zsinat, nyugati egyházszakadás vége, Husz János kivégzése, huszita háborúk).

Zsigmond halála után a bárók Habsburg Albertet választották királlyá (1437-39, Zsigmond lányának, Erzsébetnek a férje) - ő az első Habsburg a magyar trónon; Zsigmond nagy birodalma így a Habsburgokra szállt. Albertnek csak halála után született fia, László, akit V. (Utószülött) Lászlóként (1440-58) királlyá koronáztak. Az urak egy része azonban felnőtt királyt akart, így a fiatal lengyel királyt, Jagelló I. Ulászlót (1440-44) választotta meg, hogy a két ország erejét összefoghassa a törökök ellen). A két király és híveik között kitört a harc.

HUNYADI JÁNOS

Ezekben az években ívelt fel Hunyadi János pályafutása. Hunyadi családja Havasalföldről származott, Zsigmond adott neki nemesi címet, utána Ulászló híve lett. Hadvezéri tehetségének köszönhetően nagyon gyorsan emelkedett fel a bárók közé. Hatalmas birtokokkal rendelkezett szerte Magyarországon. Több címet is kapott a királytól: szörényi bán, erdélyi vajda, temesi ispán, Nándorfehérvár kapitánya is volt - így az ő felelőssége lett a déli határok védelme. Felesége Szilágyi Erzsébet volt, fiai László és Mátyás.

Több kisebb győzelem után Hunyadi és I. Ulászló 1443-44-ben támadó hadjáratot indított, ez a téli hadjárat:

mintegy 30 ezer fős sereggel megtámadták az Oszmán Birodalom balkáni területeit, céljuk a török főváros, Drinápoly elfoglalása volt
Hunyadi több kisebb győzelmet aratott, de a tél miatt végül visszafordult és veretlenül tért haza
Murád szultán és Ulászló békét kötöttek (drinápolyi béke), a török lemondott Szerbiáról

De a pápa biztatására Ulászló és Hunyadi megszegték a békét és újra megtámadták a törököket, de az 1444-es várnai csatában vereséget szenvedtek (Ulászló is meghalt). Mivel V. László még mindig kiskorú volt, az urak 1446-ban Hunyadi Jánost kormányzóvá választották.

Hunyadi kormányzóként folytatta a harcot a törökkel. 1448-ben a két napos 2. rigómezei csatában ismét vereséget szenvedett. A vereség olyan súlyos volt, hogy többé nem vállalkozott támadó hadjáratra. V. László 1452-ben átvette a hatalmat tőle. (Közben a törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt is.)

1456-ben II. (Hódító) Mehmed szultán megtámadta Nándorfehérvárt:

védők: néhány ezer (vezetőjük Szilágyi Mihály, Hunyadi sógora), a törökök hatalmas túlerővel ostromolták a várat
a pápa keresztes hadjáratot hirdetett és egész Európában félreverette a harangokat délben a török veszély miatt - egy kb. 30 ezer fős keresztes parasztsereg gyülekezett Kapisztrán János ferences szerzetes vezetésével
Hunyadi felmentő sereget juttatott be a várba, majd a keresztesek segítségével megtámadta az ostromlókat és győzelmet aratott felettük, II. Mehmed elmenekült
ezután azonban Hunyadi pestisben meghalt

Hunyadi győzelmének egész Európában visszhangja volt. A déli harangszó a csata után már a győzelem emlékére szólt.

FORRÁSOK
1. Zsigmond 1405-ös városi törvényei
2. A nikápolyi csata
3. A várnai csata magyar és török szemmel
4. Nándorfehérvár ostroma

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/luxemburgi-zsigmond-uralkodasa-1387-1437
https://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/hunyadiak-kora
https://www.youtube.com/watch?v=L7ZwrISKXbE - kisfilm a téli hadjáratról
https://www.youtube.com/watch?v=gQAiPq0Rwqc - kisfilm a nándorfehérvári csatáról

KÉPEK

1. Bárói ligák Zsigmond uralkodásának elején