A KÉSŐ KÖZÉPKOR VÁLSÁGA

Az érett középkort folyamatos fejlődés jellemezte, pl. Európa népesség folyamatosan nőtt. A XIV. században ez a fejlődés megállt, sőt visszaesés következett be: Európa népessége a XIV. században 80 millióról 60 millióra csökkent. Ennek okai: 

• Az éghajlat hidegebbre fordult ("kis jégkorszak") és a régóta művelt földek kimerültek, ezért csökkentek a termésátlagok és éhínségek törtek ki
• 1348-50 között végigsöpört Európán a nagy pestisjárvány: a járványt genovai hajósok hozták be Ázsiából. Főleg a tengerparti területeken és a zsúfolt, piszkos városokban szedte áldozatait (patkányok terjesztik). Néhány területen (Anglia, Franciao., Itália) a halálozási arány 30% fölött volt. Mivel nem tudták, mi okozza a betegséget (Isten büntetése?), óriási félelmet okozott és különféle, változó hatékonyságú módszerekkel reagáltak rá (pl. önsanyargatás, karantén)
• A gyakori háborúk is nagy pusztítást okoztak: a késő középkorban a lovagi harcmodor helyét a zsoldos csapatok alkalmazása váltotta fel. Azonban az uralkodók nem mindig tudták fizetni a zsoldosaikat, emiatt azok a lakosságot fosztogatták.

A XV. században lassú fejlődés mutatkozott: a népesség száma 1500-ra elérte az 1300-ast. A XV. században más téren is fejlődés volt: ekkor találták fel a könyvnyomtatást (Gutenberg német nyomdász, 1450 körül, ez nagyban meggyorsította az információk terjedését), a puskaport (ágyúk, puskák - innentől a lovagok napja végképp leáldozott), az iránytűt, az órát.

AZ ITÁLIAI ÁLLAMOK ÉS A RENESZÁNSZ

A késő középkor új ízlése és gondolkodása, a reneszánsz és a humanizmus Itáliából indult ki. A félsziget a középkor egyik legfejlettebb területe volt. Most két észak-itáliai városállamot nézünk meg részletesebben.

• Velence: a VII. században jött létre a jól védhető szigeteken és lagúnákon. Köztársaság volt, vezetője a dózse ("herceg"), aki együtt uralkodott az arisztokratákkal. Velence gazdagságának forrása a levantei kereskedelem volt, emellett fejlett volt az üvegipar, textilipar és hajógyártás is. Gyakran háborúzott Magyarországgal Dalmáciáért.
• Firenze: gazdagságának forrása a textilipar és a bankügyletek voltak. Itt vertek először aranypénzt forint néven (a város latin nevéből, ami Florentia volt). Ez is köztársaság volt, de a XV. század elején a hatalmat egy bankárcsalád, a Mediciek szerezték meg, akik gyakorlatilag fejedelemként uralkodtak. Cosimo de' Medici és fia, Lorenzo (il Magnifico, "a Nagyszerű") népszerűek voltak, mert támogatták a gazdaságot és a művészeteket (pl. Leonardo da Vincit).

A reneszánsz ("újjászületés") a XIV-XVI. század meghatározó eszmeáramlata volt. Lényege az antik görög-római kultúra újrafelfedezése (példakép a művészek számára). Szakít a középkor vallásosságával, az evilági élet örömei felé fordult, Isten helyett az embert állítva a középpontba. Eszmei háttere a humanizmus.

A reneszánsz művészek legtöbbje valóban polihisztor volt, azaz több művészeti ágban és tudományban is jeleskedtek:

• Leonardo da Vinci: festő (Mona Lisa), szobrász, építész, költő, feltaláló (pl. hadigépeket, tengeralattjárót, helikoptert tervezett)
• Michelangelo Buonarotti: festő (a sixtusi kápolna mennyezetfreskói Rómában: az ember teremtése), szobrász (Dávid), költő
• festők: Botticelli (Tavasz, Vénusz születése), Donatello, Raffaello Santi, Tiziano
• költők: Petrarca, Dante (Isteni színjáték)

A reneszánsz építészet stílusjegyei: nyugodt, geometrikus formák, ókori elemek átvétele (pl. oszlopsor, timpanon, kupola). Híres reneszánsz épület pl. a római Szent Péter székesegyház, a firenzei dóm (Brunelleschi).

A NÉMET-RÓMAI BIRODALOM A XIII-XV. SZÁZADBAN

A XIII. századra a Német-római Birodalom gyakorlatilag szétesett: a császári cím elveszítette a tekintélyét, hiszen a német fejedelmek elég erősek voltak ahhoz, hogy ellentmondjanak a császárnak. A késő középkor két legbefolyásosabb német dinasztiája a Luxemburgi (birtokaik: Csehország, Szilézia, Brandenburg) és a Habsburg (birtokaik: osztrák tartományok, Burgundia, Flandria) volt.

1273-ban egy egyszerű grófot, Habsburg Rudolfot választották császárrá (a fejedelmek célja az volt, hogy minél gyengébb legyen a császár; Rudolf jó választásnak tűnt, mert kevés birtoka, így kis hatalma volt.) Rudolf azonban Ausztria megszerzésével komoly hatalmat épített ki, ezért utána jó ideig nem választottak ismét Habsburg császárt. A Habsburgok Svájc felé akartak terjeszkedni, ám a szabad svájci parasztok legyőzték a lovagokból álló Habsburg-hadat. A XV. század végére Svájc függetlenné vált (a svájciak szabadságharcát örökíti meg a Tell Vilmos-monda).

A Luxemburgi-család Csehországban építette ki hatalmát. Csehország a középkorban fejlett országnak számított. Fejlett iparral és bányászattal bírt (Európa egyik legnagyobb ezüsttermelő országa), városait a német hospesek érkezése fellendítette. Luxemburgi IV. Károly (1346-1378) cseh király és német-római császár a kor nagy uralkodója volt:

• fejlesztette Prágát: egyetemet alapított (1348), Károly-híd
• kiadta a Német Aranybullát (1356), amelyben a császárválasztás jogát a hét választófejedelemnek adta (ezek: a mainzi, a kölni és a trieri érsek, a cseh király, a szász herceg, a brandenburgi őrgróf és a rajnai palotagróf)

AZ EGYHÁZ VÁLSÁGA A XIV-XV. SZÁZADBAN

A XV. század elején a katolikus egyház válságba került:

• egy időben két pápa is volt, ők kölcsönösen kiközösítették egymást, de az európai uralkodók egy része az egyiket, másik része a másikat támogatta (nagy nyugati egyházszakadás)
• az egyházat sokan bírálták, pl. Husz János prágai prédikátor, aki a Szentírásra hivatkozva elítélte a papok gazdagságát, követelte a két szín alatti áldozást és a cseh nyelvű prédikációt

IV. Károly fia, Luxemburgi Zsigmond császár (1410-1437) igyekezett megoldani a válságot: összehívta a konstanzi zsinatot (1414-18), ahol új pápát választottak, és Huszt eretnekként megégették. (Annak ellenére, hogy a császártól a biztonságát garantáló menlevelet kapott.)

Husz követői, a husziták erre fellázadtak, és Csehországban kitörtek a huszita háborúk. A cseh társadalom jelentős része támogatta a huszitákat, akik fejlett harcmodoruknak (pl. szekérvár, tűzfegyverek) köszönhetően többször legyőzték a császár lovagseregét. Végül egy részük kiegyezett a császárral, a többieket pedig legyőzték.

Zsigmondnak nem maradt fiú utódja. A Luxemburgiak által kiépített birodalom így a Habsburgokra szállt.

FORRÁSOK
1. Mirandola az emberi méltóságról
2. A könyvnyomtatás
3. A svájciak győzelme a Habsburgok felett
4. A husziták tanai

LINKEK
https://zanza.tv/tortenelem/kozepkor/fekete-halal-rendiseg-keso-kozepkor-pestis-az-oszman-birodalom

KÉPEK

1. A firenzei dóm

2. Botticelli: Vénusz születése

3. Nyomda

4. Huszita katonák