IV. BÉLA (1235-1270)

IV. Béla II. András fia. Hatalomra kerülésekor célja a királyi hatalom megerősítése volt: apjával ellentétben nem adományozott birtokot, sőt sok királyi birtokot visszavett, ami kiváltotta a nemesek ellenállását.

1236-ban a domonkos Julianus barát megtalálta az őshazában (Magna Hungariában) maradt magyarokat. Második útján viszont már nem jutott el hozzájuk a mongolok (tatárok) miatt - sőt Batu kán üzenetét hozta vissza Bélának.

A tatárok elől menekülő kunokat (vezetőjük Kötöny király) Béla befogadta, hogy haderejükkel erősítsék az országot. A kunok pogánysága és nomád életmódja miatt sok súrlódásuk volt a magyar lakossággal. Ebben a helyzetben érte az országot a mongol (tatár) támadás.

A tatárjárás (1241-42)

1241 tavaszán a tatárok Batu kán vezetésével a Vereckei-hágón keresztül betörtek a Kárpát-medencébe. A tatárok közeledtének hírére Pesten pánik tört ki, a lakosok megölték Kötönyt (azt hitték, a kunok a tatárok kémei), mire a kunok pusztítva elhagyták az országot.

Béla seregével a tatárok ellen vonult és 1241. április 11-én Muhi mellett megütköztek. A muhi csata döntő magyar vereséggel zárult:

• a magyar sereg tábort vert a Sajó mellett, de nem gondolták, hogy a tatárok átkelnek - a tatárok éjszaka átkeltek egy gázlón és meglepték a magyarokat
• a szűk táborban nem tudott felállni a magyar lovasság, így kavarodás támadt, végül menekülés lett belőle
• maga Béla is alig tudott elmenekülni, rengeteg magyar főúr és egyházi vezető (pl. Béla öccse, Kálmán herceg, mindkét érsek, a nádor stb.) elesett.

Béla Frigyes osztrák őrgrófhoz ment segítséget kérni, de az inkább megzsarolta és elvett tőle 3 vármegyét. A tatárok közben elpusztították az ország keleti felét, majd 1241-42 telén a átkeltek a befagyott Dunán és a Dunántúlt is letarolták. A kővárak kivételével (pl. Esztergom, Fehérvár, Pozsony) mindent felégettek, fosztogattak, elhurcolták a lakosságot. Bélát is üldözték, aki Dalmáciába menekült és ott Trau várában húzta meg magát.

1242 tavaszán a tatárok váratlanul kivonultak az országból, így Magyarország megmenekült. A kivonulásukra többféle magyarázat született:

• meghalt Ögödej nagykán és Batu hazament Mongóliába, hogy részt vegyen a kánválasztáson,
• a tatár harcmodor szerint az első támadással csak meggyengítik az országot (legyőzik a sereget, megölik a vezetőket), és a második támadással foglalnák el - erre mutatna, hogy 1285-ben a tatárok még egyszer visszajöttek, de akkor már visszavertük őket,
• az is elképzelhető, hogy súlyos veszteségeket szenvedtek, ezért nem tudták megszállni az országot.

A tatár pusztítás méretei: átlagosan a lakosság harmada elpusztul (kb. 500 ezer ember) - éhínség és nyomor követi a tatárok dúlását. Különösen a folyóvölgyek és a síkságok lakossága pusztult el.

Az ország újjáépítése

IV. Béla államférfiúi nagyságát jelzi, hogy a tatárjárás után szakított korábbi politikájával és az ország újjáépítésének szentelte erejét - ő a "második honalapítónk" (István az első).

• az emberveszteséget betelepítésekkel próbálta pótolni: visszahívta a kunokat, ők a velük együtt jövő jászokkal külön területet kaptak az Alföldön (Kis- és Nagykunság, Jászság) - később beolvadtak a magyarságba,
• Béla most már adományozott birtokokat, de feltételekkel: a tulajdonosnak 1. kővárat kell építenie rajta, 2. nehézpáncélos lovasságot kell kiállítania,
• számos vár épült ekkor: pl. Visegrád, Buda (ekkor lett ez a főváros); Béla sok településnek városi rangot adott (fallal vehetik körül magukat),
• Frigyestől visszavette az elrabolt megyéket, de egyébként békés külpolitikát folytatott.

AZ ÁRPÁD-KOR VÉGE

A XIII. század végére kialakult az a társadalom, amely nagy vonalakban a későbbiekben is jellemző lesz Magyarországra. A főbb rétegek:

• Bárók: a korábbi nemesek (nagybirtokosok), hogy megkülönböztessék magukat a serviensektől, báróknak kezdték nevezni magukat. Hatalmuk tovább nőtt, néhányan hatalmas területek urai lettek (tartományurak vagy "kiskirályok", pl. Csákok, Kőszegiek) - velük szemben a királyok is tehetetlenek voltak. A területükön élő nemeseket szolgálatra kényszerítették (familiaritás): a nemes igazgatta a báró birtokait, vezette a báró hadseregét.
• Nemesek: a korábbi serviensekből (kisbirtokosok) és a gazdagabb várjobbágyokból alakultak ki. A vármegyékben egyre inkább ők intézték az ügyeket: a király által kinevezett ispán mellé a nemesek szolgabírákat választottak (ez dönt a nemesek ügyeiben) - ezt nemesi vármegyének nevezzük (korábban királyi vármegye volt).
• Polgárság: a XIII. században megindult a városiasodás - főként német és újlatin telepesek által; a városaink kicsik (2-3000 fő). Több település királyi szabadságlevelet kapott, ezek a szabad királyi városok, amelyek minden tekintetben a nyugat-európai városokhoz hasonlítottak.
• Jobbágyság: a XIII. században alakult ki a közrendűek, a rabszolgák és a nyugatról érkezett hospesek összeolvadásával. A telket a földesúrtól használatba kapták, érte cserébe adó, robot és ajándék adásával tartoztak; a telket örökíthették. Rendelkeztek a szabad költözés jogával. A jobbágyok ügyeiben a földesúr ítélkezett (úriszék), akár halálbüntetést is kiszabhatott (pallosjog).

Az utolsó Árpád-házi királyok alatt az ország anarchiába süllyedt: a tartományurak a saját területükön azt csináltak, amit akarnak, a király túl gyenge volt velük szemben.

IV. (Kun) László (1272-1290) uralkodásának érdekesebb eseményei:

• édesanyja kun hercegnő volt, gyermekként került a trónra
• 1278-ban a morvamezei csatában Habsburg Rudolf német-római császárral szövetségben legyőzte II. Ottokár cseh királyt - ezzel a csatával szerezték meg a Habsburgok Ausztriát
• az egyház követelésére kiadta a kun törvényeket (kötelezte a kunokat a keresztény hitre térésre és a letelepedésre) - erre a kunok fellázadtak, ám László csatában legyőzte őket
• konfliktusba került az egyházzal, amiért kiközösítették - Lászlót ez nem érdekelte, egyre inkább a kunok között élt kun szeretőivel
• a sors iróniájaként kun merénylők végeztek vele

1301-ben III. András (1290-1301) halálával kihalt az Árpád-ház (férfiágon; női ágon András leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet 1338-as halálával halt ki).

FORRÁSOK
1. Béla király és a magyarok közti gyűlölség okairól
2. Batu kán levele
3. A muhi csata
4. A tatár pusztítás
5. IV. Béla okleveleiből

VIDEÓK
https://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/az-aranybulla-es-tatarjaras
https://www.youtube.com/watch?v=w-FPL_cLoZ4 (videó a morvamezei csatáról)